Ára a gyémántéval vetekedett, az ókorban valamennyi drágakő közül a legnemesebbnek tartották. A magyar nemesopál hungarikummá válását azonban a történelem, a konkurencia és a babona egyaránt megakadályozta.

Az egykori magyar nemesopál manapság olyan ritkaság, hogy még a Budapesten látható spanyol drágakőgyűjteményből is hiányzik. A magyar nemesopált, amely színjátszó tulajdonságával (lásd Kőfejtők című írásunkat) különbözik a többi nemesopáltól, a látogatók a nyár elejéig a Magyar Természettudományi Múzeumban látható spanyol kiállítást kiegészítő magyar gyűjtemény darabjaként vehetik szemügyre. "Egyedülálló a színjátéka, a Földön évszázadokig csak egyetlen lelőhelyen volt megtalálható, és sokáig az az elképzelés kapcsolódott hozzá, hogy szerencsét hoz" - sorolja a kő árát karátonként akár ezer dollárig tornázó értékeket Takács József, a budapesti Victoria Gem becsüsképző iskola drágakőszakértője. Mégis, ma már kevesen tudják, hogy a követ - amelyet külföldön napjainkban is sok helyütt hungarian opal néven emlegetnek - évszázadokig csak a Felvidéken, a Kassa melletti Vörösvágás környékén (a mai szlovákiai Cervenica melletti Dubník közelében) bányászták.

"Csak a 19. század elejétől vált szélesebb körben ismertté, hogy a nemesopál Vörösvágás környékéről származik. Az ásványkutatók még ma sem tudják pontosan, milyen geológiai viszonyok eredményezik, hogy a közönségesebb opálváltozatok, mint például az üvegopál vagy tejopál helyett olykor nemesopál keletkezik" - mondja Papp Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum mineralógusa. Annyi bizonyos, hogy a vörösvágási drágakő a vulkáni utóműködés által létrejött szilícium-dioxid-tartalmú vizes oldatból rakódott le az anyakőzet üregeit kitöltve vagy felületét bevonva.

A nemesopálról először hírt adó idősebb Plinius római természettudós Historia naturalis című, 77-ben keletkezett enciklopédiájában ezt a - szerinte Indiából származó - követ tartotta a legnemesebbnek valamennyi drágakő közül. Ezért is beszél megértéssel Nonius szenátorról, akit az időszámításunk előtti 1. században Marcus Antonius triumvir száműzetéssel sújtott. A büntetést Nonius híres, mogyoró nagyságú nemesopáljával kiválthatta volna, de ő inkább a száműzetést választotta. A William Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című, 1599-es komédiájában a drágakövek királynőjének nevezett nemesopálért mindig is a leggazdagabbak vetélkedtek. A máig ismert legnagyobb, 594 gramm súlyú, ökölnyinél is nagyobb vörösvágási nemesopált - ez ma is látható a bécsi Természettudományi Múzeumban - a legenda szerint Mária Terézia császárnő kapta ajándékba egy Haupt nevű tűzkőkereskedőtől.

A nemesopál annyira ritkaságszámba ment, hogy Magyarországon is csak egy jegyzett ékszer maradt meg: egy 16 követ magában foglaló, opálos násfa. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött medálról évszázadokig azt gondolták, hogy Szapolyai János király felesége, Izabella viselhette a nyakában. Az ékszer hátlapjának csipkeszerű kompozíciója viszont azt jelzi, hogy a násfa a 16. század végénél nem lehetett korábbi, Izabella pedig már 1559-ben elhunyt - ezzel az állítással vetett követ a tudományos élet állóvizébe Kiss Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze hat évvel ezelőtt.

A magyar drágakő keresettségét fokozta, hogy az egyetlen ismert lelőhelyen - részleteiben ma még feltáratlan okok miatt - csak szórványosan folyt a bányászat. A 19. századig kellett várni, hogy Európa-szerte beindítsa az opálbizniszt Salamon Goldschmidt bécsi ékszerész. Az immár nagy mennyiségben termelő bánya és a magyar nemesopál a szakértők szerint az 1873-as bécsi világkiállításon ment a mennybe. A lelkes újságcikkek és - ami még fontosabb - a megrendelések sorozata nyomán felvetődött, hogy érdemes lenne nemzeti drágakővé kikiáltani a nemesopált. A világkiállítás egyik látogatója, Szabó József mineralógus a skóciai Cairngorm hegy környékén található "skót topáznak" nevezett füstkvarcokkal érvelt. "A nép e sárga követ nemzeti kövének tartja és becsüli, sohasem lát az ember skótot dísz-öltönyben, legyen az nagy úr vagy egyszerű földműves, hogy azon a szem néhány skót topázzal vagy sárga kaviccsal ne találkozzék. Az opál részünkről is hasonlót érdemelne, holott most úgyszólván ignoráljuk" - írta kritikusan a Természettudományi Közlöny lapjain 1874-ben. Próbálkozások azért történtek. "Rudolf trónörökös és Stefánia belga hercegnő 1881-es esküvője alkalmából például Budapest városa a magyar nemzeti viselethez illő nemesopál ékszerkollekciót ajándékozott a menyasszonynak" - említi a HVG-nek Kiss Erika. A "magyar nemzeti ékszer" ma is látható a bécsi kincstárban.

A nemesopál mégsem lett hungarikum. A szakértők ennek több okát is sejtik. "Ekkortájt terjedt el a babona, hogy szerencsétlenséget okoz" - mondja Papp Gábor. Példaként említi, hogy XII. Alfonz spanyol király tragédiáját - a József nádor unokájával, Mária Krisztina főhercegnővel frigyre lépő férfiút 1885-ben, 28 évesen meggyilkolta egy Bourbon-ellenes merénylő - a szóbeszéd azzal magyarázta: a király nászajándékul opálos gyűrűt kapott egy másik nőtől, volt kedvesétől.

Az efféle híresztelések hátterében azonban minden bizonnyal az 1870 körül felfedezett dél-afrikai gyémántot forgalmazó szindikátus állt - gyártott összeesküvés-elméletet a magyar nemesopál iránti csökkenő érdeklődésre Schafarzik Ferenc mineralógus, a Természettudományi Közlönyben 1913-ban megjelent írásában. Ám ekkorra nem csak a gyémánt lett a vörösvágási drágakő vetélytársa. A manapság is a legnagyobb lelőhelynek számító Ausztrália opálja - amelyet a HVG által megkérdezett szakértők a szerényebb színjáték miatt korántsem tartanak olyan különleges minőségűnek - mégis hatalmas piacot alakított ki, miközben a vörösvágási bánya kezdett kimerülni.

A magyar nemzeti drágakő fogalma már csak ezért sem rögzülhetett a fejekben, különösen nem Trianon után, amikor a lelőhely csehszlovák területre került. 1922-ben be is zárták. A hegy ma denevéralvóhelyei miatt természetvédelmi terület, a 14 egykori tárna védett bányászati emlék. Igaz, nemesopálszemcséket ma is lehet találni, főleg mióta két évvel ezelőtt - napidíj ellenében - a Vilmos-tárnát is megnyitották azok kedvéért, akik még fellelhető kődarabok után kutatnak.

Akik esetleg abban reménykednek, hogy az eredeti lelőhely közelében, a határ innenső oldalán is nemesopálra lelhetnek, azoknak csak félig jó hír, hogy az Eperjes-Tokaji-hegység itteni nyúlványaiban találtak már némi nemesopált, 1978-ban Telkibánya környékén, nyolc évvel ezelőtt pedig Monokon. "Ez a kő azonban bármennyire szép is, színjáték tekintetében nem hasonlítható a vörösvágásihoz" - ábrándítja ki Németh Tamás ásványgyűjtő, a lelőhely megtalálója azokat, akik abban reménykednek: újra eljött a nemesopál magyar nemzeti drágakővé válásának lehetősége.

SINDELYES DÓRA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szellem

Kőfejtők

"E tünemény olyan, mint a megtestesülésnek induló szellem, mint a Sylphid, melynek látása az érzékeket megzavarja: a...

Kincstári optimizmus Trump gazdasági tanácsadói részéről

Kincstári optimizmus Trump gazdasági tanácsadói részéről

Dave Grohl és Rick Astley meglepetésbulit tartottak egy londoni klubban

Dave Grohl és Rick Astley meglepetésbulit tartottak egy londoni klubban

114 ezer külföldi szavazhat az önkormányzati választáson, de a hajléktalanok nem

114 ezer külföldi szavazhat az önkormányzati választáson, de a hajléktalanok nem

Ashley Cole visszavonul

Ashley Cole visszavonul

Még ne induljanak haza, kánikula lesz a héten

Még ne induljanak haza, kánikula lesz a héten

Négyezer embert kellett kitelepíteni Gran Canarián az erdőtűz miatt

Négyezer embert kellett kitelepíteni Gran Canarián az erdőtűz miatt