A Pentagon egyik legfontosabb támaszpontja Hollywoodban van, állítja könyvében egy amerikai újságíró. David Robb azt írja: a mozikban mintegy ötven éve Washington szája íze szerint alakítják Amerika hős- és ellenségképét. Már előkészületben van a tavalyi iraki beavatkozás filmes megörökítése is.

Csendes-óceáni hadszíntér, 1944. Nappal véres harcok az amerikai és a japán egységek között. Éjszaka pedig, amíg a többiek pihennek, az egyik amerikai harcos kikúszik a frontvonalba, a halottak közé, és megszabadítja őket aranyfogaiktól. Társai csak úgy hívják: A fogorvos.

Különös mellékfigura ő a 2002-ben bemutatott, A fegyverek szava című hollywoodi filmből - pontosabban csak a forgatókönyv első változatából. Mivel alakja nem nyerte el Phil Strub tetszését, azon nyomban ki is hagyták a szcenárióból. Pedig Phil Strub nem producer vagy nagy hatalmú filmmogul. Az 50-es éveinek végét taposó, Vietnamot is megjárt egykori tengerészgyalogos a Pentagon alkalmazottja, egészen pontosan a védelmi minisztérium szórakoztatómédia-ügyi különmegbízottja. A Der Spiegel német hetilap szerint még az is megesik, hogy olyan világhírű rendezők, mint Francis Ford Coppola vagy Steven Spielberg próbálkoznak nála forgatókönyveik első változatával. Annak ugyanis, aki háborús filmet akar forgatni, egész biztosan szüksége van valami olyasmire, amit leginkább a Pentagontól lehet kölcsönözni: repülőgép-anyahajóra, tengeralattjáróra, egy falkányi helikopterre, vadászrepülőre - no meg persze azokra, akik mindezt kezelni is tudják. És Strub feladata, hogy megítélje, hol helyezkedik majd el a kész film a patriotizmusskálán. Ettől függ, odaadják-e - és mennyiért - a kért eszközöket. A hadifelszerelés ára filmenként hét számjegyű dollárösszegben mérhető, de a summa attól is függ, megfogadják-e a filmcsinálók a pentagoni tanácsokat. Ellenkező esetben a művészi szabadságra hivatkozó kekeckedők olyan árajánlatot kaphatnak, amely jócskán megemeli a büdzséjüket, olykor akár veszélybe sodorva a produkció létrejöttét.

Egy Spielberghez mérhető mozióriás vágyainak persze nem szabhat határt a költségvetés, ám azok a filmesek, akik nincsenek hasonlóan szerencsés helyzetben, inkább engednek a washingtoni akaratnak - állítja nemrég megjelent, Hollywood hadművelet című könyvében David L. Robb amerikai újságíró. Így aztán dialógusok, karakterek vagy éppenséggel cselekményszálak tűnhetnek el egyes filmekből a Pentagon kérésére. A John Woo rendezte A fegyverek szavából nem egyedül a fogorvos esett a seregpíár áldozatául. A film lényegében azokról a navajo indiánokról szól, akik a csendes-óceáni erők rádiós érintkezésében az élő kód szerepét töltötték be: írásbeliséget sosem látott, kihalófélben lévő nyelvükön továbbították a titkos üzeneteket. A kód megfejthetetlen - egészen addig, amíg egy navajo fogságba nem esik. A Pentagon nem fogadta el, amit a film állított, nevezetesen azt, hogy úgy szólt a parancs: ha a fogságba esés veszélye fenyeget, az amerikai katonáknak meg kell ölniük egységük navajóját. Ehelyett a filmben már az szerepel: mindent tegyenek meg a kód védelmében. Így sokkal humánusabb. Pedig már nem volt titok az ellenkezője, hiszen 2001-ben a kongresszus mind a 29 indiánt kitüntette - igaz, zömüket posztumusz, mert akkorra már csak öt élt közülük -, s már akkor elhangzott, hogy az eredeti parancs pontosan a kicenzúrázott szöveg szerinti volt.

Nincs semmi meglepő abban, hogy egyik-másik mozit effajta, nem éppen filmgyári sminkkel teszik hazafiasabbá. Az amerikai filmipar és a hadügyminisztérium kapcsolata egészen a némafilm korszakáig nyúlik vissza. Már a William A. Wellman rendezte 1927-es Szárnyak is jelentős katonai támogatással készült. A látványt két Oscar-díjjal jutalmazták a legelső díjátadón - igaz, Wellman nem ezzel írta be nevét a filmtörténetbe, hanem sokkal inkább azzal, hogy Vasfüggöny című propagandafilmjével 1947-ben megindította a kommunistaellenes kampányt az amerikai filmiparban.

David Robb szerint 1947 másért is mérföldkő az amerikai filmgyártás történetében: a Pentagon akkor hozta létre tízfős hollywoodi irodáját. Nem téved tehát, aki a hollywoodi filmekben az uniformist dicsőítő dialógusokból kihallja az Egyesült Államok védelmi minisztériumának hangját, hiszen a hadsereg segítségével készült filmeknek - a Pentagon hivatalos közleménye szerint is - feltétlenül segíteniük kell a toborzást. Így aztán az olyan rendhagyó Vietnam-filmek, mint például Stanley Kubrick Acéllövedék című alkotása, nem is kaphattak volna támogatást a Pentagontól. Igaz, az amúgy sem kompromisszumkészségéről híres rendező eleve kizárta, hogy bárki beleszóljon a munkájába, ezért inkább a brit hadseregtől bérelt eszközöket. Ezeket aztán a látványfelelősök időt, pénzt és fáradságot nem kímélve amerikaira fazonírozták.

Bár Phil Strub szerint a Kubrickhoz hasonló eltökéltek sokat ártottak a Pentagon tekintélyének, a védelmi minisztériumnak még sincs oka az aggodalomra, hiszen a filmipart a kilencvenes évek végére utolérte a második világháborús nosztalgia, és ennek köszönhetően újra divatba jött - sőt nem is jövedelmez rosszul - a patriotizmus. Spielberg 1998-as - amúgy a hadsereg támogatása nélkül forgatott - Ryan közlegény megmentése című darabja valóságos hullámot indított el a maga 216 millió dolláros nyereségével, és azóta is egymást érik a háborús alkotások. Jelentősen megnőtt a kereslet a hazafias témájú filmek iránt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás nyomán. Ridley Scott mozija, a Sólyom végveszélyben például, amely 2001 decemberében került az amerikai filmszínházakba, és amely amerikai kommandósok - egyébként balul végződött - 1993. októberi szomáliai akcióját dolgozta fel, egy év alatt több mint 110 millió dollár nyereséget produkált.

A kasszasikerekre való tekintettel nem csoda, ha Hollywoodban továbbra is akadnak rendezők, akik igyekeznek meglovagolni a Pentagon igyekezetét, és csatlakoznak annak a képnek a csinosításához, amely szerint az USA Afganisztánban és Irakban is a demokráciát védelmezi. Már folynak a legutóbbi iraki háborúról szóló első hollywoodi film előkészületei. A sajtóközlemények szerint a Falludzsa elleni 2004-es támadásokat irányító James Mattis tengerészgyalogos tábornok szerepére Harrison Fordot nyerték meg. Bár a No True Story: the Battle for Fallujah munkacímet viselő filmről egyelőre nem lehet többet tudni, valószínű, hogy ennyire nagyszabású Irak-filmhez ugyancsak elengedhetetlen a Pentagon támogatása. Filmes körökben már találgatják, milyen kisebb-nagyobb mozzanatokat fog kicenzúrázni a hadügyminisztérium tanácsadója. Nem nehéz megjósolni, hogy nem kerül majd bele olyasmi, mint Mattis tábornoknak az a kiszólása, amely idén februárban egy San Diegó-i pódiumbeszélgetésen hangzott el, s amely szerint "emberekre lövöldözni jó móka". Elvégre a hős katonának ettől a nagy vihart kavaró megjegyzésétől parancsnokai is hivatalosan elhatárolódtak.

SCHREIBER ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Néppárt elnöke szerint nacionalistákkal nem lehet a jövőt építeni

A Néppárt elnöke szerint nacionalistákkal nem lehet a jövőt építeni

Trump 1500 amerikai katonát küld a Közel-Keletre

Trump 1500 amerikai katonát küld a Közel-Keletre

Barátság kőolajvezeték: szakértők szerint nagyobb a baj, mint gondolnák

Barátság kőolajvezeték: szakértők szerint nagyobb a baj, mint gondolnák

Bemutatjuk a demokraták új sztárjelöltjét, Beto O'Rourke-t

Bemutatjuk a demokraták új sztárjelöltjét, Beto O'Rourke-t

Műsort csinált egy szavazó Pátyon

Műsort csinált egy szavazó Pátyon

Körbefotóztunk egy hatalmas óceánjáró luxushajót, mutatjuk mekkora

Körbefotóztunk egy hatalmas óceánjáró luxushajót, mutatjuk mekkora