Az e heti, immár tizedik Meleg és Leszbikus Fesztiválon kiderül, ki a nyertese a Magyarországon először meghirdetett homoszexuális témájú irodalmi pályázatnak. Sok kritikus évtizedek óta keresi a választ arra, hogy van-e értelme melegirodalomról beszélni, és ha igen, mit tekintsünk annak.

A főhős naponta szívdobogva fürkészi "a fák között az avartól bevérzett szekérutat amelyen Izoldának haza kellene érkeznie már hozzám és senki máshoz" - olvasható Gordon Agáta Kecskerúzs című, nyolc évvel ezelőtt megjelent könyvének elején. Az olvasó már-már tudni véli, mi vár rá: egy férfi szerelmi vágyakozásának lírai története. Csakhogy pár oldal múlva kiderül, a szerelmest Leonának hívják, ez akár zavarba is ejthetné a heteroszexuális olvasót, különösen, ha hagyományosan azonosulni szeretne a szereplővel. "Ugyanígy a meleg olvasók csak kis része tudja igazán átélni a heteroszexuális hősök szerelmi történeteit" - indokolja a még az NDK-ból 30 éve idetelepült Janke Frank, az elsősorban homoszexuális témájú irodalmi műveket megjelentető budapesti Masculus kiadó vezetője, miért tartották szükségesnek novellapályázattal is népszerűsíteni a melegirodalmat. Mintegy félszázan biztosan egyetértenek vele: ennyien pályáztak ugyanis. Közülük választja ki a három legjobbat a zsűri: Bán Zsófia irodalomtörténész, Bächer Iván író és Nádasdy Ádám költő és nyelvész.

A homoszexuális szerelem, vagy éppen a homoszexuális hős konfliktusa a világgal számtalanszor megíródott már az évezredek során. Csakhogy: "Az 1970-es években kialakult új irodalomkritikai irányzat felbukkanása előtt az irodalomtörténészek vagy elsiklottak a művek ilyen részletei felett, vagy elítélték őket" - idézi fel a sok évszázados prűdséget Csapó Csaba, az ELTE angol tanszékének oktatója. Az említett új irányzat úttörőjének Jean-Paul Sartre egzisztencialista filozófust tartják, mert 1952-ben kiállt a melegtéma választása miatt az ítészek többsége által kiátkozott francia drámaíró, a manapság Magyarországon is gyakran játszott Jean Genet mellett. Ekkor tekintett először neheztelés nélkül egy ismert elemző az irodalmi szövegben felbukkanó melegségre - állítják a szakértők.

Az 1970-es években jelentkező melegirodalom-kritika először is az antik görög és latin művek cenzúrátlanítását vetette fel. Bármily közismert tény manapság az ókori görögök és rómaiak körében előforduló fiúszerelem, ez a későbbi korokban tabutémának számított. Innen már csak egy lépés volt, hogy a későbbi klasszikusokat is megvizsgálják abból a szempontból, hogyan foglalkoztak a homoszexualitással. A verslábak közötti kutakodás egyik legismertebb mestere, az amerikai Eve Kosofsky Sedgwick az 1980-as évek végétől mondhatni kidolgozta a homoszexualitásra vonatkozó, általában rejtett utalások beazonosítását.

A titkolózás érthető, hiszen számos országban büntették a homoszexualitást, így az írók szövegeikben is rejtőzködtek. Ez a rejtőzködés a megkérdezett szakértők szerint nem feltétlenül azt jelenti, hogy ezek az írók homoszexuálisak voltak - ezt több száz év távlatából már igen nehéz is lenne kideríteni -, hanem csak azt, hogy foglalkoztatta őket a téma. Mindeddig nem teljesen tisztázott irodalomtörténeti körülmény, hogy Thomas Mann szerette-e a fiúkat, ám művei - főképp az e tekintetben igen direkt Halál Velencében című novella - a melegirodalom-kritikát űzők kedvencei közé tartoznak. A Sedgwick-skálával méricskélők a Tonio Kröger című, 1903-as novellájában is találnak egyet s mást. Szerintük Tonio nemcsak különc művész volta miatt érzi magát kitaszítottnak és vágyik átlagos családos életre, hanem - a műben ki nem mondott - homoszexualitása okán is.

A kritikusok számos közismert világirodalmi alkotást értelmeztek át. Az amerikai iskolákban hosszú évtizedekig úgy tanították, hogy a Moby Dick című bálnavadászregényt is jegyző Herman Melville a krisztusi szenvedéseket és önfeláldozást idézi meg Billy Budd című, csak a halála után 34 évvel közzétett elbeszélésében. A gyönyörű és ártatlan Billyt, akinek "egy megnevezhetetlen valami rajzolta arcára a gödröket, tette hajlékonnyá ízületeit, és táncolt sárga fürtjein, vagyis tette a Jóképű Matrózzá", egy idősebb kolléga szekírozza. Billy akaratán kívül megöli kínzóját, és ezért akasztófára kerül. Az irodalomban rendszerint a nőt ábrázolják csáberővel, ám ha a szöveg Billy Buddhoz hasonlóan egy férfi szépségéről, erotikus kisugárzásáról mesél, ott általában homoerotikáról van szó - tartják a melegkritika képviselői.

A szóban forgó, hagyományosnak éppen nem mondható irodalomelemzési módszer azonban veszélyessé is válhat. Egyes elemzők ott is homoszexualitást láthatnak, ahol más kritikusok nem. Csapó Csaba ilyen túlzásnak tartja például a Nicholas Pagan amerikai irodalomtudós Tennessee Williams posztmodern megközelítése című könyvében olvasható teóriát. E szerint A vágy villamosa című, 1947-es drámájában Blanche Dubois - a műből készült filmben Vivien Leigh játszotta e szerepet Marlon Brando oldalán - valójában nőnek öltözött férfi, és e dráma igazából férfiak szerelméről szól. Mindezt Pagan pusztán abból vélte kiolvasni, hogy a névben szereplő francia bois szó - amely fát, erdőt jelent - hímnemű.

Talán az ilyen, erőltetettnek ható teóriák miatt is akadnak, akik ellenzik az irodalom efféle olvasatát. Mások úgy vélik, nem okoz nagy bajt, ha a műveket eggyel több szempont alapján elemzik. Magyarországon négy évvel ezelőtt az Élet és Irodalom hasábjain bontakozott ki parázs vita. Radnóti Sándor esztéta amellett érvelt, hogy "nincs melegirodalom, csak irodalom van". Szerinte fennáll a veszély, hogy a melegirodalomként elemzett művek között sok a propagandaízű alkotás. Tézisirodalom valóban létezik, de a társadalmi szükséglet tartja fenn - kontrázott a vitában Sári László irodalomkritikus. "Ha egy társadalomban a homoszexualitás nem konfliktusok forrása, úgy a művekben sem a homoszexualitáson lesz a hangsúly" - mondja Csapó Csaba, példaként említve a számos irodalmi díjat besöprő David Leavitt amerikai író - magyarul is olvasható - írásait. Leavittnél a homoszexualitás már evidencia, így a konfliktust nem ez okozza. Házassági évforduló című novellájában például a meleg főhős nem az irodalmi sztereotípiának megfelelő "társadalom kivetettje", hanem arrogáns pali, akinek ugyanolyan örömei és bánatai vannak, mint a heteroszexuálisoknak. "Magyarország még nem tart itt" - mondja Janke Frank. Ezért talán nem véletlen, hogy a mostani pályázaton szereplő novellákban a leggyakoribb motívumként a coming-out szerepelt, vagyis az előbújás a rejtőzködésből, az összes jó és rossz következményével együtt.

SINDELYES DÓRA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Háború az 5G-ért: miért kell Washingtonnak a Huawei trónörököse?

Háború az 5G-ért: miért kell Washingtonnak a Huawei trónörököse?

Gomez duplával mattolta Dárdaiékat

Gomez duplával mattolta Dárdaiékat

Fideszes országgyűlési képviselő lett a bokszszövetség megbízott pénzügyi biztosa

Fideszes országgyűlési képviselő lett a bokszszövetség megbízott pénzügyi biztosa

Tiszteletet a kórházban éjszakázó anyáknak - meg persze ágyakat!

Tiszteletet a kórházban éjszakázó anyáknak - meg persze ágyakat!

Rövidpályás úszó-vb: négy magyar is döntőbe jutott

Rövidpályás úszó-vb: négy magyar is döntőbe jutott

Mégiscsak lehet igény gendertémákra, ha már a Bors is ezzel foglalkozik

Mégiscsak lehet igény gendertémákra, ha már a Bors is ezzel foglalkozik