A dohányáru reklámozását tiltó, egy hete életbe lépett európai törvény is jelzi, hogy e passziót ma már károsnak tartják. A korábbi évszázadokban viszont gyakran gyógyhatásúnak gondolták a füstölést, bár néhányan már akkor is sejtették: a sok dohány megárt.

"Ne dohányozz" - ezzel a parancsolattal egészítették ki az ismert tízet Bern városának protestáns vezetői 1661-ben. A 11. parancsolat fél évszázadig mutatta az igaz utat, akkor azonban a berni dohányosok nem bírták tovább, és a városatyák - készülő zendülés füstjét szimatolva - visszatértek a Mózestől kapott parancsolatmennyiséghez.

Az Amerikában feltehetően több mint ötezer év óta ismert, a tengerentúlról Kolumbusz Kristóf expedíciójával importált szokást nem is egyszer tiltották be Európában. De korántsem egészségvédelmi szempontokból, ahogy mai eszünkkel gondolnánk, hanem vallási okokból, ugyanis számos uralkodó és egyházfő elítélte "az ördög által sugallt" élvezkedést (HVG, 1999. május 1.). Ezt állítja Karl Pawek német szakíró is A dohányzás története című, öt évvel ezelőtt megjelent könyvében. Kétségbe vonja viszont a Pawek által hangsúlyozott morális okokat Korkes Zsuzsanna, a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban augusztus végéig látható dohányzástörténeti kiállítás kurátora. Szerinte a füsteregetés tiltásának oka leginkább a tűzvédelemben keresendő. Csak egy példa, hogy 1633-ban, éppen IV. Murád török szultán fiának születésnapján, a vízipipázók hibájából óriási tűzvész támadt Konstantinápolyban. Be is tiltották a káros kábulatot - mindaddig, amíg 1648-ban trónra nem lépett IV. Mohamed, aki maga is hódolt a - korabeli szóhasználattal - füstevés szenvedélyének.

"Végleg elszállt a kezdeti szigor, amikor az uralkodók és a kormányok rájöttek, hogy hasznot húzhatnak a dohánykereskedelemből" - mondja Korkes Zsuzsanna. A dohánymonopóliumért egyre többen adták fel erkölcsi vagy tűzvédelmi aggályaikat, egészségügyi fenntartások pedig akkoriban nemigen voltak. "A tudósok többsége ugyanis évszázadokon át egyenesen gyógyhatásúnak tartotta e növényt" - ad felmentést Pákozdi Lajos belgyógyász, egészségnevelési szaktanácsadó.

A dohánygyógyászat első propagálójának a francia Jean Nicot de Villemain bárót tartják. Miután a 16. század közepén követként Portugáliában megismerte a csodanövényt, dohánykúrát ajánlott Medici Katalin francia királynő fejfájására. A siker az orvostudomány mai állása szerint sem volt véletlen: a fejfájás bizonyos fajtája valóban elmúlik a dohányzás érszűkítő hatására. Ami pedig a követet illeti, ő sem járt rosszul: hálából róla nevezték el a nikotint.

Nicoló Monardes sevillai orvostanár még tovább ment: 1571-es írásában nemcsak fejfájás, hanem gyomorgörcs, emésztési zavarok, nőgyógyászati panaszok ellen is javallta a dohányzást. Az 1665-ös angliai pestisjárvány idején aztán az is kiderült, hogy a ragály számos pipást elkerült - ennek oka egyszerűen abban rejlett, hogy a dohányosok a szó szoros értelmében kifüstölték közelükből a bolhákat és a pestis más terjesztőit. Így a magukat is hasonlóképpen fertőtlenítő doktorok bátran állították: a dohány élet, erő, egészség. Sőt egy bizonyos Beintema nevű holland orvos, a pöfékelés élénkítő hatására hivatkozva, terhes anyáknak is ajánlotta - ma már tudni lehet, hogy ez igen rossz ötlet volt -, mert úgy hitte, a szülésben részt vevő testrészek így energiával töltődnek fel. Miképp az agy is - Angliában számos iskolában, így Etonban is évszázadokig a kötelező dohányzás volt a nulladik óra, hiszen a nikotin valóban segít a koncentrálásban.

Bár a tudomány csak a 20. század közepén derített fényt a dohányzás káros hatására, az orvostörténeti feljegyzéseket alaposabban szemügyre véve kiderül, hogy korábban is akadtak, akik megsejtették ártalmasságát. Már a Kolumbusz Kristófot kísérő szerzetesek felfigyeltek például arra, hogy a füstevő matrózok függővé válhatnak. A talán első magyar dohányzásellenes regula is egészségügyi okokból keletkezett 1662-ben. Személyes pech vezette a jogalkotó pennáját: Apafi Mihály erdélyi fejedelem dohányt kapott ajándékba Ali budai pasától, rá is szokott, olyannyira, hogy egyszer súlyos nikotinmérgezést kapott. Felgyógyulva nemcsak saját magának, hanem mindenkinek megtiltotta a pipázást Erdélyben. Szintén korán megsejtette a dohány gonosz voltát egy Odilone Schreger nevű német illemtanár. Az Ételmester avagy az evés és ivás hasznos oktatása című, 1766-ban megjelent könyvében egy napjaink dohányzásellenes propagandájára hajazó esetet ismertetett: a hollandiai Leidenben felboncoltak egy nikotinista gonosztevőt, akinek orrnyálkahártyája és állítólag az agyveleje is szénfekete volt.

Ám hiába érveltek a dohányellenesek, a többség hitt a staubolás ártalmatlanságában. A dohány renoméja tudományos berkekben akkor kezdett visszaesni, amikor Ludwig Reimann és Wilhelm Posselt német vegyészek 1828-ban kimutatták a nikotin mérgező voltát. Majdnem száz évig kellett azonban várni, amíg mások kellőképpen nagy mintán vizsgálhatták a hatást. A fronton a katonák többsége cigarettára gyújtva oldja a halálos feszültséget, az első világháború utáni években pedig a kórboncnokoknak feltűnt, milyen sok veterán hal meg tüdőrákban. A következő világháborúban Friedrich Portheine német orvos azt is észrevette, hogy a cigarettázó katonák közül jóval többen fagytak meg az orosz télben. Ezúttal is a dohányzás érszűkítő hatása a magyarázat: az áldozatok fagyos tagjait nehezebben járta át a vér.

Innen már csak néhány lépés hiányzott ahhoz, hogy az 1950-es években végképp lelepleződjenek a dohányzás ártalmai. Ernest Ludwig Wynder és Evarts Ambrose Graham washingtoni kutatóorvosok 1950-ben kimutatták, hogy a hörgőrák a komoly dohányosok betegsége. A két hete elhunyt Richard Doll angol orvos és munkatársai pedig a dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolatra figyeltek fel. 40 ezer kollégát vizsgáltak meg, és 1956-ban megjelent tanulmányukban úgy találták, hogy a napi 25 cigarettánál többet elszívók között hússzor gyakrabban fordult elő tüdőrák, mint azok között, akik sohasem dohányoztak rendszeresen.

Noha ezek a felismerések hamar orvosegyetemi tananyaggá lettek, nem mindenki tanulta meg akkor a leckét. A már idézett Pákozdi Lajos egy kutatásából kiderült, idehaza félezer vezető beosztású orvos közül nyolc még 1975-ben is kockázatmentesnek tartotta a dohányzást.

SINDELYES DIRA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Jövő héten visszatér a kánikula

Jövő héten visszatér a kánikula

Nem tesz jót a bőrnek az óceánban fürdőzés

Nem tesz jót a bőrnek az óceánban fürdőzés

Baleset miatt 8 kilométeres a torlódás az M1-es autópályán

Baleset miatt 8 kilométeres a torlódás az M1-es autópályán

Jövőre is a nyugdíjasok adnak kölcsönt az államnak?

Jövőre is a nyugdíjasok adnak kölcsönt az államnak?

A hatos lottón nem volt hatos

A hatos lottón nem volt hatos

Alex Soros: "Várom a napot, amikor Magyarország ismét demokratikus ország lesz"

Alex Soros: "Várom a napot, amikor Magyarország ismét demokratikus ország lesz"