Menekültként távoztak, és katonaként tértek vissza hazájukba: a nácik elől elmenekült német fiatalok közül az amerikai hadseregben többeket lélektani hadviselésre képeztek ki. Második világháborús történetüket egy Németországban most megjelent könyv s a közelmúltban bemutatott film dolgozza fel.

"Mennyi ismerős arc! Csupa régi barát Berlinből, Bécsből, Párizsból, Budapestről. Az ember úgy érzi magát, mint a klubban vagy a törzskávéházban!" - lelkendezett 1943 áprilisában, szüleinek írt levelében Klaus Mann. Pedig az amerikai emigrációban élő Nobel-díjas német író, Thomas Mann fia - maga is sikeres író, akinek Mephisto című regénye alapján készült később Szabó István Oscar-díjas filmje - nem valami kellemes-kvaterkázós társadalmi összejövetelről számolt be, hanem az Egyesült Államok katonai titkosszolgálata által Maryland államban felállított kiképzőtáborban tapasztaltakról. Sok más katonáskodó menekülthöz hasonlóan ebbe a Camp Ritchie-nek nevezett intézménybe vezényelték őt is, hogy a kiképzés után a lélektani hadviselés szakértőjeként vegye ki részét a németek elleni háborúból.

A harmincas évek Európájából, elsősorban Németországból, Ausztriából, Magyarországról sokakkal együtt számos értelmiségi és művész is menekülésre kényszerült. Az amerikai emigráció nem volt felhőtlen még olyan nagyságoknak sem, mint Thomas Mann vagy Bertolt Brecht, az ismeretlenként érkezőknek pedig - különösen a háború kitörése után - még a bizalmatlansággal is meg kellett küzdeniük. Befogadott menekültek voltak ugyan, mégis olyan országok állampolgárai, amelyek hadban álltak Amerikával.

A társadalmi elismerés - és nem utolsósorban az amerikai állampolgárság - elnyerésének lehetőségét sok fiatal emigráns a hadseregben vélte megtalálni, azon belül is az 1942-ben megnyitott Camp Ritchie táborban, ahol aztán a háború végéig mintegy húszezer, döntően Európából érkezett fiatalt tanítottak meg a katonai hírszerzés és a lélektani hadviselés csínjára-bínjára. Például az ellenség harci moráljának meggyengítésére idegen nyelvű rádióadásokkal és újságokkal. Utóbbi leckére olyan profikat találtak az amerikaiak, mint Stefan Heym, aki 1935 óta élt Amerikában, s Hollywoodban megfilmesített regénye révén, továbbá egy antifasiszta hetilap kiadójaként már ott is ismertté vált, valamint Hans Habe, a Budapesten 1911-ben Békessy Jánosként született író-újságíró, aki már 21 éves korában a bécsi Morgen című lap főszerkesztője volt.

"Amikor megérkeztünk a táborba, éppen egy szakasz egyenruhás SS vonult el mellettünk, később három vagy négy japán katonával találkoztunk" - emlékezett vissza Hans Habe, érzékeltetve, hogy a Ritchie-boyokként emlegetett újoncok kiképzése a diverzánstudomány veszélyesebb területeire is kiterjedt. Olyannyira kockázatos volt például hamis egyenruhában a németek háta mögé ejtőernyőzni, hogy a berlini születésű Werner Angressnek egyetlen szótévesztés is kis híján az életébe került. Midőn igazi német katonák kerültek az útjába, őrjáratra küldött bajtársukként próbálta kivágni magát, de - a Camp Ritchie-ben használt kézikönyvek alapján - az első világháborús Patrouille szóval mondta magát járőrnek az akkor használatos Streife helyett. Angressnek sikerült elmenekülnie, de nem mindenki úszta meg ilyen könnyen. Előfordult, hogy - mint az amerikai hadseregben szolgáló emigránsok történetét feldolgozó Die Ritchie Boys című, most megjelent könyvükben Christian Bauer és Rebekka Göpfert írják - a német állások közelébe kiküldött hangszórós kocsiból a német katonákhoz anyanyelvükön szóló, s őket a reménytelen küzdelem feladására rábírni igyekvő Ritchie-boyba német gránát fojtotta bele végleg a szót.

Szerencsére lett veszélytelenebb, mégis hatékonyabb rádiózási lehetőség is, miután 1944 szeptemberében a szövetséges csapatok elfoglalták Luxemburgot, s kezükre került Európa legnagyobb teljesítményű adója. Hans Habe, Stefan Heym, valamint a müncheni és hamburgi díszlettervezői és rendezői karrierjét zsidó származása miatt félbehagyni kényszerülő, prágai születésű Hanus Burger ettől kezdve egészen a háború végéig ezen a hullámhosszon győzködték a német katonákat és civileket a harc értelmetlenségéről, sürgették a mihamarabbi kapitulációt, és ígértek a fronton harcolóknak jó bánásmódot dezertálás esetére.

A Bauer-Göpfert szerzőpáros (könyvük alapján dokumentumfilm is készült, a közelmúltban vetítette a német közszolgálati televízió) sok, még ma is élő szereplőt keresett meg, egyebek között azt is kutatva, milyen érzés volt a győztes hadsereggel visszatérniük abba az országba, ahonnan üldözöttként kellett menekülniük, s ahol sorstársaik tömegét pusztították el. "Megrendített és elszomorított, hogy az ellen az ország ellen kellett harcolnom, ahonnan ötszáz évre visszamenőleg az őseim származtak. De megtettem a kötelességemet azzal a másik országgal szemben, amelyik befogadott, amikor menekülnöm kellett" - emlékezett egyikük, a hesseni születésű Hans Spear.

A Ritchie-boyok a háború után egy ideig közreműködtek a németek átnevelésének előkészítésében is, de a legtöbbjük nem sokáig maradt a megszállási övezetben. A legismertebbek közül kettőnek, Stefan Heymnek és Hans Habénak a háború utáni sorsa viszont Németországhoz kötődött. Heym egy időre még visszament ugyan az USA-ba - s fronttapasztalatai alapján megírta egyik leghíresebb regényét, a Keresztes vitézeket -, ám a hidegháború fokozódásával, a McCarthy-féle kommunistaellenes hisztériával nem tudott megbarátkozni, és visszatért Európába. Mégpedig az NDK-ba, ahol a hatalommal folyamatos konfliktusban ugyan, de egészen a keletnémet állam megszűnéséig kitartott, 1994-ben pedig a reformkommunista utódpárt jelöltjeként - igaz anélkül, hogy a pártba belépett volna - a már egyesített Németországban 81 évesen képviselőséget is vállalt.

A mindvégig baloldali elkötelezettségű Heym életútjának gyökeres ellentéte Hans Habe háború utáni pályája. Előbb a szabad és demokratikus német sajtó megteremtésében játszott kulcsszerepet - az amerikai megszálló hatóságok megbízásából 1945 augusztusában ő alapította a szociáldemokratákhoz ma is közel álló Frankfurter Rundschaut. Később, miközben regényíróként egyre sikeresebb lett (összesen 23 könyve jelent meg), fokozatosan jobbra tolódott, a konzervatív Die Weltben éles kirohanásokat intézett más írók, például Heinrich Böll ellen - s tette mindezt Svájcból, ahol 1953-tól haláláig, 1977-ig élt.

Klaus Mannt a bevezetőben említett törzskávéházérzés és a katonai szolgálat sem szabadította meg sem apja árnyékától, sem saját - kábítószerrabságából és homoszexualitásából is adódó - konfliktusaitól, sőt gondjai a háború után csak fokozódtak, egészen 1949-es öngyilkosságáig.

A Ritchie-fiúk azért persze alapvetően életigenlő, ötletgazdag fickók voltak. Bár a kihallgatások közben szigorúan tartaniuk kellett magukat a genfi konvencióhoz, amely szerint a foglyokat kínozni tilos, úgy gondolták: a színészkedést nem tiltja semmi. Egyikük beöltözött orosz tisztnek - Krukov komisszárnak nevezték, meg is tanulta oroszosan törni a németet -, és arra hivatkozva, hogy a szövetségesnek is van kérdése, hozzá kísérték át az amerikai kihallgatók a szófukar németeket. Elég volt egy elejtett "te most aztán menni Szibéria", s a fontos információ birtokában lévő német tiszt máris kéredzkedett viszsza az amerikaiakhoz: inkább mégiscsak beszélne.

WEYER BÉLA / BERLIN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Öngyilkosságot követhetett el egy rendőr a záhonyi határrendészeten

Öngyilkosságot követhetett el egy rendőr a záhonyi határrendészeten

5,64 millió dollárt ér a világ legdrágább sportrelikviája

5,64 millió dollárt ér a világ legdrágább sportrelikviája

Az új indiai parlamenti képviselők majdnem fele ellen folyik büntetőeljárás

Az új indiai parlamenti képviselők majdnem fele ellen folyik büntetőeljárás

Értekezlet közben fejbe lőtte a főnökét, majd magával is végzett egy férfi Máriatölgyesen

Értekezlet közben fejbe lőtte a főnökét, majd magával is végzett egy férfi Máriatölgyesen

Három magyar arannyal ért véget a Mare Nostrum úszóverseny-sorozat

Három magyar arannyal ért véget a Mare Nostrum úszóverseny-sorozat

Sólyom László arról beszélt, hogy a KDNP az egyházra erőlteti az akaratát

Sólyom László arról beszélt, hogy a KDNP az egyházra erőlteti az akaratát