Hogyan befolyásolta a titkos ügynökök személyiségét a munkájuk? Az egykori III/III-as beszervezettek kézírásos jelentéseinek vizsgálata után magyar grafológusok meglehetősen lehangoló válaszokat kaptak e kérdésre.

,,A beszervezésemet követő nap rúgtam be először az eszméletlenségig, de innentől már tényleg nem bírtam máshogyan" - vallott nyers őszinteséggel három éve a Magyar Narancsnak adott interjúban a tragikus sorsú, önpusztító életformája következtében idén tavasszal elhunyt Tar Sándor író arról, milyen feszültségek dolgoztak benne ügynöki tevékenysége során. Bár az ilyen nyilvános beismerések 15 évvel a rendszerváltás után is ritkaságszámba mennek, szakértők szerint az úgynevezett hálózati személyek frusztrációja korántsem mondható kivételesnek. Tudományos igénnyel azonban egyelőre alig foglalkoztak a besúgólét lélektanával. E tekintetben egy nemzetközi összehasonlításban is úttörő magyar vizsgálat nyithat új fejezetet. A CEREG-Grafológiai Akadémia (a Grafológiai Tanulmányok és Kutatások Európai Köre nevű brüsszeli szervezet magyarországi képviselője) és a Tükör Grafológiai Műhely munkatársai az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának III/III-as ügynöki dossziéiban tallózva kerestek választ arra, miként deformálta a munkájuk az ügynökök személyiségét.

Az újszerű megközelítéshez az adta az ötletet, hogy míg "egy felnőtt ember kiforrott írása jó esetben évtizedekig változatlan lehet, az ügynöki életformával járó kettős életvitel a személyiség olyan meghasonlottságához vezethet, aminek szükségszerűen tükröződnie kell az írásképben is" - vázolja a kiindulási alapokat W. Barna Erika, a kutatás vezetője. Magyarázatképpen a kutatók - az állambiztonsági levéltár következő évkönyvében megjelenő tanulmányukban - a grafológia egyik alapfeltevésére hivatkoznak, amely szerint "minden viselkedésváltozás az izomtónus változásával jár. Mozdulatainkban - az izomfeszültségen át - a lelki folyamatok kivetülnek, s a külső jegyekből következtethetünk a belső jellemzőkre." Ezt próbálták tetten érni a levéltárban őrzött aktahegyek között, ahol az egyes besúgók - annak idején kötelezően az árulkodó kézírással készült - jelentéseit éveken, évtizedeken át követni lehet. E dossziék közül hatvanat bocsátottak a magyar kutatók rendelkezésére, amelyeknek - hogy a személyiségváltozás folyamatát vizsgálhassák - az elejéről, a közepéről és a végéről emeltek ki jelentéseket.

Az egyéni sorsok szükségszerű eltérései és a kisszámú minta ellenére az eredmények egy irányba mutatnak. A grafológusok számára a kézírás-értelmezés kiindulópontja a betűvetés egyedi ritmusa, e tekintetben pedig a ritmus és a vonalminőség torzulásai a felmérők szerint egyrészt az értékvesztés folyamatára utalnak, másrészt arra, hogy a besúgók egyre alacsonyabbra tették a maguk elé állított mércét. De egyéb grafikus jelek is a feszültség növekedését, az önfeladást, a belső és a külső rendezetlenséget mutatják. Feltűnő, hogy - mint említik - "számos értelmiségi próbált meg változatos technikákkal túljárni tartótisztjei eszén (egyikük például 70 oldalas esztétikai elemzést adott be első jelentés gyanánt), ám kézírásuk szinte minden esetben elárulta: az ő személyiségük is megsínylette a besúgást".

Az ügynökösködéssel járó mesterkéltségre, rejtőzködésre utaló vonások aránya viszont egyes személyeknél az idő múlásával csökkent, ami a grafológusok szerint azt jelzi, hogy az illetők "belejöttek vagy beletörődtek" a szerepükbe. De a lelkiismeret-furdalás nyomait még olyan írásokban is fel tudták fedezni, amelyek egyébként az illető rutinjáról tanúskodtak: erről árulkodott egy-egy váratlan, erőteljes, az írás egységéből "kilógó" vonás vagy éppen megmagyarázhatatlan maszatosság. "Volt egy nagyon intelligens, belső tartásával kitűnő jelentésíró, aki sokáig nem is volt hajlandó aláírni beszámolóit, majd hosszú idő után is csak a keresztnevet írta oda, abban viszont minden alkalommal feltűnt egy oda nem illő paca" - hoz példát a belső feszültségek kivetülésére Szőtsné Fritz Ágnes, a Tükör munkatársa.

A besúgói jelentések írásképe még az egyébként nem túl jónak nevezhető, a kollektív elbizonytalanodást sugalló magyar átlagnál is (lásd Papírformák című írásunkat) gyengébb, ráadásul többségüké az idő előrehaladtával folyamatosan romlott. "A vizsgált írások mindössze egyötödében lehetett a személyiség erősödő egyensúlyát felfedezni" - készít gyorsmérleget Demeter Anikó, a kutatócsoport tagja. És még ez is meglehetősen relatív: ilyesmit olyan, többnyire iskolázatlan emberek (például egy vállalat takarítónője) írása alapján lehetett kimutatni, akiknek sokat jelenthetett, hogy hirtelen fontossá váltak.

Az írás azt is elárulta a szakavatott szemlélőknek, ki miért állt rá az ügynökösködésre. Legtöbbjüknél az elismerés, a "civil" karrierjükben elérendő siker keresése lehetett a motiváció, amit az ezzel foglalkozó történeti kutatások hazafias buzgalomként tartanak számon, de szintén sokaknak az írásából olvasható ki a biztonság utáni vágy, ami a zsarolás következményeitől megijedteket jellemzi. Önmegvalósítás igényéről, kalandvágyról, pénzsóvárságról viszont csak ritkán árulkodtak a betűk.

Mindez a kutatók szerint "látványosan példázta, hogy ha valaki tartósan kettős létre kényszerül, akkor annak személyiségtorzító hatása van". A már felderített ügynöki sorsok, illetve a hozzájuk köthető adalékok igazolni látszanak az - anonimizáltsága miatt elsősorban a későbbi tudományos kutatásokat szolgáló - vizsgálat e végkövetkeztetését. Három éve a Kritika című folyóiratnak nyilatkozva Markó György, a Történeti Hivatal akkori elnöke például megjegyezte, hogy sok ügynök lett öngyilkos, mert nem tudta feldolgozni a lelki megterhelést.

Tipikus ügynöksors volt szerinte az alkoholizmus is. Akkor Markót az Esterházy Péter író által megjelentetett - apja ügynökmúltjával szembenéző - Javított kiadás című kötet kapcsán faggatták, így esett szó "Csanádi", alias Esterházy Mátyás alkoholizmusáról. "Csanádi" sorsa annyiban is alátámaszthatja a grafológusok általános megállapításait, hogy a feladatától eleinte igencsak berzenkedő értelmiségi idővel beletanult (vagy beletörődött) kettős életébe. Mint fia egy ízben keserűen meg is jegyezte: "Lassan már élvezi is!"

Többet tudunk a már említett Tar Sándor író érzéseiről, aki 1999-es lelepleződésekor - az ÉS-ben az általa megfigyelt Kenedi Jánossal váltott levelében is - kifejtette, milyen súlyos lelkiismereti és magánéleti konfliktust jelentett neki a kényszerű besúgólét: "Egyszerűen beteg lettem ettől az egésztől, erkölcsi kollapszus, a barátnőmmel szakítottam, nehogy őt is, baráti körömben hallgatag, majdhogynem idegen lettem, kihűlt körülöttem a világ."

Az egyelőre publikálatlan grafológiai vizsgálat kérdéses pontja, hogy mennyire lehet általánosítani a megállapításait, hiszen csak parányi töredékét érintette az 1956 és 1989 között működtetett besúgóhálózat - a jelenlegi mérvadó becslések szerint - legalább félszázezres létszámának. Ráadásul a felmérés természetéből adódóan nem könnyű kontrollcsoportot találni. Kézenfekvőnek tűnt az eredményeket olyanok írásmintáival összevetni, akiket bizonyíthatóan sikertelenül próbáltak beszervezni, "ám ilyen megtagadókat nagyon nehéz volt összegyűjteni, a mostani vizsgálat ideje alatt ismeretségi körünkben mindössze négyet találtunk. A továbbiakban ebben az irányban tervezzük bővíteni a kutatást" - jelzi a tartalékokat Szőtsné Fritz Ágnes. Igaz, teszi hozzá, egyes esetek önmagukban hordozták saját ellenpróbájukat. "Nem tudtam mire vélni például, amikor egy besúgó eredetileg nagyon kiforrott, markáns írásképe a személyiség szétesését tükröző folyamatos romlást mutatta, majd hirtelen ismét javulni kezdett. Továbblapozva megértettem: a dossziét hamarosan lezárták az illető disszidálása miatt. Írása minden bizonnyal azért javult, mert megtalálta a kiutat szorult helyzetéből."

ILLÉNYI BALÁZS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szellem

Papírformák

A Kádár-érából a demokráciába átnövő magyar népesség mentálhigiénés térképének felvázolására vállalkozott hat éve W.

Publicus: Karácsonynak lenne a legtöbb esélye megszorongatni Tarlóst

Publicus: Karácsonynak lenne a legtöbb esélye megszorongatni Tarlóst

Törvényjavaslatot nyújtott be Szél Bernadett, hogy ne lehessen éheztetni a tranzitzónában

Törvényjavaslatot nyújtott be Szél Bernadett, hogy ne lehessen éheztetni a tranzitzónában

A Chelsea-től érkezik a Juventus új edzője

A Chelsea-től érkezik a Juventus új edzője

A jó apa-gyerek kapcsolat nélkülözhetetlen az önbizalomhoz

A jó apa-gyerek kapcsolat nélkülözhetetlen az önbizalomhoz

A szakszervezet szerint szabálytalanul dolgoztattak a hőségriadó alatt a Suzuki-gyárban

A szakszervezet szerint szabálytalanul dolgoztattak a hőségriadó alatt a Suzuki-gyárban

Veretlenül jutott ki a magyar férfi kézilabda-válogatott az Eb-re

Veretlenül jutott ki a magyar férfi kézilabda-válogatott az Eb-re