A több mint fél évszázad után a Testnevelési Egyetemen most újrainduló lovasoktatói szak diákjainak fel kell kötniük a lovaglónadrágot, ha méltók akarnak lenni az elődökhöz. A 75 évvel ezelőtt Örkényben létrehozott intézmény korábbi növendékei ugyanis a világ lovassportját meghatározó stílust és iskolát teremtettek.

Örkényi lovas. A jelzős szerkezet fél évszázadon át a magasan képzett, tudását folyamatosan csiszoló, a lovaglást művészi fokon művelő magyar sportember áruvédjegye volt nemzetközi lovas berkekben. "A laza és lendületes olasz, a mérnökien precíz, de igencsak ortodox német, illetve a nagyvonalú, hajtóvadászat-központú angol stílus iskolateremtő ötvözete" - jellemzi a kiskunsági Örkény és Táborfalva települések határában, az örkénytábori honvédségi kiképzőbázison 1930 és 1944 között működött Magyar Királyi Lovaglótanárképző és Hajtóiskolában kikovácsolt módszert Robin Hall amerikai sporttörténész Az olimpiai lovasjátékok története című könyvében. Hozzátéve: a Magyarországon kidolgozott metódus csak később, a második világháború utáni évtizedekben, ráadásul külföldön érett be. Az Örkénytáborban végzett, de idegenbe kalandozó katonatisztek közül Endrődy Ágoston 1956-ban a brit, Visy István és Némethy Bertalan 1964-ben, illetve 1968-ban és 1984-ben az amerikai lovasokat juttatta az olimpiai dobogó legfelső fokára.

A korabeli szakzsargonban equitációként is emlegetett lovas kiképzést sorozatos sportkudarcok miatt hívta életre a hadügyminisztérium - tudható meg az Ernst József szerkesztette Gondolatok a lovaglásról című, egykori örkényi diákok és tanárok írásaiból is válogató kötetből. Merthogy amit akkoriban tudtak, azzal legfeljebb a harcmezőn, de nem a versenypályán lehetett győzni. Magas szinten művelték a modern lovas sportok ősének számító katonai célú, úgynevezett campaigne, azaz használati lovaglást. Ez a stílus (lényegében az árkon-bokron lovaglás) és az erre alkalmas lóidomítás - már csak a huszártradíciók okán is - elsősorban a gyors csapatmozgásokra, zárt alakzatú manőverekre építő, tüzérségi támogatást is feltételező, a maga korában hatékony harcmodort szolgálta. Az is tagadhatatlan, hogy a 20. század elején az élő magyar hagyomány része volt az 1577-ben alapított Bécsi Spanyol Lovasiskola által tökélyre fejlesztett, ókori eredetű, a közép- és újkorban is gyakorolt lovas közelharc művészete is (HVG, 1997. augusztus 8.), amelynek eredeti célja a derék négylábúak fegyverré alakítása volt. Ezekből a közelharcfigurákból - perdülésekből, rúgásokból - szelídült aztán díjlovaglás néven sporttá e lovas küzdelem, különösen miután 1912-ben nem katonák, hanem javarészt civilek alapították meg a Nemzetközi Lovasszövetséget.

A magyar lovasnemzet akkori konzervatív katonái öncélúnak tartották, hogy a hadi tradíciókra alig építő szabályokkal próbálnak 20. századi sportot faragni a lovaglásból. A terepakadályokhoz szokott huszárutódok nem tudtak megbékélni azzal, hogy magasugrókat és gátfutókat kelljen faragni a lovakból. Végül azonban a magyar vezérkarnak is rá kellett ébrednie, hogy hódít az, amit ők sportőrületként lenéznek, közben pedig a lovasság hadi hasznosítása lassan kimegy a divatból. Politikai szempontból pedig nem volt megengedhető, hogy a lovas hagyományaira büszke ország fiai el se induljanak a világversenyeken, vagy épp csúfosan leszerepeljenek - utal Ernst a konzervatívok fanyalgása miatt kihagyott első négy olimpiára, valamint a lengyel és olasz sikereket hozó 1929-es budapesti nemzetközi meghívásos lovasverseny csúfos magyar mérlegére. A honvéd vezérkar végül is e fiaskó után váltott lovat, és döntötte el: egyéves tanulmányútra küldi a legkiválóbb, többdiplomás, nyelveket is beszélő lovasait, kémlelnék ki, miért is jobbak a versenypályákon az olaszok, illetve a bevallottan a taljánoktól tanuló lengyelek.

A megoldást Itáliában, Torinótól nem messze, a Pinerolo falucskában létrehozott lovaskiképző központban találták meg, ahol a 19. és a 20. század fordulóján Federico Caprilli kapitány egészen új stílust dolgozott ki. Leszámolt az addig törvényként tisztelt hagyománnyal, amely szerint akkor is függőleges felsőtesttel kell ülni a nyeregben, amikor a derék hátas ugrik. Miután Caprilli - már a fényképezést is felhasználva - mozgástanulmányokat készített, rájött arra, ami szinte magától értetődik: a klasszikus ugróülés zavarja a négylábúakat, és az ember azzal segíthet, ha felsőtestével előredőlve, ülepét a nyeregből elemelve "kikönnyít". A talján lovaskapitány ezenkívül feltalálta a lógimnasztikát is: kisebb ugrások kombinációval tornáztatta, földre tett rudakon átléptetve módszeresen ügyesítette lovait, és arra idomította őket, hogy ne meg-megtorpanva, olykor helyből, hanem folyamatos lendületből vágtázva vegyék az akadályokat. Meg is lett az eredménye: a lovak nagyobbakat ugrottak, bonyolultabb feladatokat is könnyen megoldottak. "Egy dolog nekifutásból megugratni egy-egy ugrást, és egészen más 15-20 ugyanilyet meglovagolni, úgy, hogy közben tucatszor kell irányt változtatni" - világított rá az 1998-as halála előtt adott utolsó interjújában Máchánszky Gyula, az örkényiek közül többekkel együtt végül is itthon maradt mesteredző.

A pinerolói tapasztalatok alapján a magyar vezérkar elhatározta: az olaszországihoz hasonló "tornáztató és kondicionáló" pályákkal, fedeles lovardákkal modern kiképzőbázist építtet egy már alig használt tüzérségi lőtéren, Örkénytáborban. Az 1936-os berlini olimpián díjugratásban elnyert bronzérmével máig a legeredményesebb magyar lovas, Platthy József visszaemlékezéseiből tudható, hogy az örkénytábori lovasbázis tanárai, mások mellett Bodó Imre és Reznek Jenő, miután kitanulták a Caprilli-módszert, megtalálták annak gyenge pontját is. A bonyolultabb vonalvezetésű pályákon az olaszok és a lengyelek nem tudták visszafogni - szaknyelven: rendezni - a túlságosan belendülő lovaikat, és gyakran belerohantak a soron következő akadályba. A Szent György című, 1925-től megjelenő lovas szaklapban közölt tanulmányaikból kiderül, hogy a megoldás - legalábbis utólag nézve - pofonegyszerű volt: katonai alapkiképzéssel és a spanyol iskola gyakorlataival idomították engedelmes fegyelemre a négylábúakat, lehetőleg már fiatal, 2,5-4 éves korukban. A fokozatos, évről évre keményedő terhelést adó fizikai tréning mellett a lelküket is ápolták, mégpedig azzal, hogy az egyhangú lovardákból kivitték őket változatos, de azért igen kemény tereplovaglásokra is.

"Az örkényi iskola módszerét megteremtőik és tanítványaik soha nem tartották különösnek, speciálisnak, egyszerűen csak a helyes lovaglásnak mondották" - fogalmaz Ernst, aki szerint az ott tevékenykedők azzal is tisztában voltak, hogy évek, esetleg évtizedek kellenek, amíg szorgoskodásuk eredményre vezet, hiszen azt már akkor is tudták, hogy egy csikó nyolc-tíz év alatt kerül képességei teljes birtokába, és a lovas sem okosodik, ügyesedik hamarabb. Az örkénytábori equitáció fennállása alatt még csak részsikerek születtek: az 1936-os olimpiai bronzérem díjugratásban, egy ötödik hely militaryban, egy csapat- és egy egyéni arany az 1931-es és 1935-ös világjátékokon. Az igazi kibontakozásra végül csak jóval később - a jelentős magyar találmányokra jellemző módon - külföldön került sor.

VAJNA TAMÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szellem

Tanári pályák

A lovaglótanári diploma nem bizonyult jó ajánlólevélnek a második világháború utáni Magyarországon.

A hatos lottón nem volt hatos

A hatos lottón nem volt hatos

Bagaméri is megirigyelné: villanyautó, amiből fagyit árulnak

Bagaméri is megirigyelné: villanyautó, amiből fagyit árulnak

Káslerék milliárdos javaslata: 2 új múzeum és 650 ezres bér a magyarságkutatóknak

Káslerék milliárdos javaslata: 2 új múzeum és 650 ezres bér a magyarságkutatóknak

10 milliós veszteség Áder klímavédelmi alapítványánál

10 milliós veszteség Áder klímavédelmi alapítványánál

Úgy tűnik, a németek még mindig azt hiszik, hogy a klímaváltozás fontos dolog

Úgy tűnik, a németek még mindig azt hiszik, hogy a klímaváltozás fontos dolog

Figyelmetlen autós csorog szemben a forgalommal a Dózsa György úton – videó

Figyelmetlen autós csorog szemben a forgalommal a Dózsa György úton – videó