Egy új magyar-amerikai fájdalomcsillapító eljárás nyugdíjba küldheti a kábító hatású morfint és szintetikus utódait, ráadásul leelőzheti az utóbbi évtizedben hasonló céllal fejlesztett egyéb szereket.

"A fájdalomcsillapítás emberiséggel egyidős történetében eddig a leghatásosabbnak tartott opioidok egyeduralmát is megtörheti" - kommentálta nemrég a nemzetközi szaksajtó, egyebek mellett a brit gyógyszerkutatási közlöny, az elmúlt években részleteiben már publikált új magyar-amerikai eljárást. A krónikus fájdalmakat is megszüntető módszer - amelyet a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő Szegedi Biokémiai Intézetben Oláh Zoltán és munkatársai fejlesztenek - az eddigiektől eltérően kizárólag a gyulladásokkal járó fájdalomérzetért felelős idegsejtek működését próbálja gátolni. Az USA-ban elkezdett klinikai tesztek nyomán hamarosan már élesben is bevetik a terápiát az idült fájdalmaktól szenvedő daganatos, reumás, ideggyulladásos páciensek kínjainak enyhítésére.

Az eljárás megértéséhez nem árt tisztázni, hogy míg a töréseknél, szöveti sérüléseknél, így a műtéteknél is fellépő heveny fájdalmak a gyógyulással elmúlnak, addig a daganatos, mozgásszervi vagy idegrendszeri megbetegedéseket kísérő idült kínok hónapokig, sőt évekig tartó szenvedést jelentenek - magyarázza Budai Erika, a tíz éve alakult Magyarországi Fájdalom Társaság vezetőségének tagja, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház aneszteziológiai és fájdalomambulanciájának vezetője. Ezekre mindmáig többnyire az ópiátok, illetve a hatásmechanizmusukban velük megegyező - mesterségesen előállított -, opioid gyűjtőszóval jelzett hatóanyagok jelentettek gyógyírt.

"Hatásmechanizmusuk hasonló a szervezet fájdalomérzetének szabályozásában is jelentős szerepet játszó belső elválasztású opioidokéhoz, a sejtek közötti normális kommunikációt gátolva hatnak" - foglalja össze Schnur János, a fővárosi János-kórház aneszteziológus szakorvosa. A többnyire kábító, euforizáló hatással is járó szupererős fájdalomcsillapítás során az ópiátok és az opioidok a fájdalomról tudósító idegsejtbeli ingert - kissé leegyszerűsítve - nem engedik eljutni az agyi fájdalomközpontokba. A baj csak az velük, hogy minden más sejtkommunikációt is gátolnak: elbódítják a szervezet egész érzékelő rendszerét. "Egészséges emberek esetében valóban fennállna a kábítószer-függőség kialakulásának kockázata is, ám a betegeknél a fájdalom mértéke akkora, hogy ennek esélye alig pár tízezrelék, a szervezetnek ugyanis szüksége van többletopioidra" - nyugtatja meg az aggódókat Budai Erika. Az elmúlt tíz évben forgalomba került fokozatosan felszabaduló, tartós hatású (úgynevezett retard) készítményektől a páciens már nem kábul el teljesen, miközben szenvedése jelentősen enyhül (HVG, 1994. március 26.). A fájdalomcsillapításhoz járuló mellékhatásaik (székszorulás, hányás, bódulat) viszont nem kevés problémát okozhatnak.

E kockázatok és mellékhatások miatt döntött úgy Oláh és kutatócsoportja, hogy azokra az érző idegsejtekre kellene koncentrálni, amelyekben a krónikus fájdalominger képződik. Kiindulásként a szegedi paprika segített, mint annakidején a C-vitamint e fűszernövényből kinyerő, Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertnek. A múlt század első felében Szegeden tevékenykedő idősebb és ifjabb Jancsó Miklós orvosprofesszorok kutatómunkájának köszönhetően több mint hatvan éve kiderült, hogy a paprika csípősségéért felelős kapszaicin nevezetű anyag nagy dózisban idegméreg, kisebb mennyiségben viszont csak a fájdalmakat érzékelő idegsejtekre hat. Az 1990-es évek elején feltárt hatásmechanizmus lényege, hogy a szájat lángba borító paprika hatóanyaga jól kapcsolódik a testet keresztül-kasul behálózó fájdalomérzékelő idegsejtek végződéseihez, az úgynevezett vanilloidreceptorokhoz - mesélt az első lépésekről a HVG-nek Oláh Zoltán. A gyulladásos fájdalom érzését kizárólag ezek az idegsejtek szállítják a test különböző pontjairól a gerincvelő mentén elhelyezkedő idegdúcokba, ahonnan a kíninformáció az agy fájdalomközpontjába kerül, és itt tudatosul hasogató, égető, parázsló vagy épp nyilalló fájdalomként.

Mindez azért fontos, mert a gyulladásos fájdalmak receptora, ha hosszan nagyobb mennyiségű kapszaicinnel ingerlik, akár több napra is érzéketlenné válhat - hívja fel a figyelmet egy nem mellékes körülményre Oláh. Így az ilyen típusú fájdalom nem jut el a központi idegrendszerbe, míg helyre nem áll az érző idegsejtek felfüggesztett működése. Ezeket az idegvégződéseket sem a fájdalom hatására keletkező belső termelésű kínjelző anyagokkal, sem a korábban használatos erős fájdalomcsillapítókkal nem lehetett így "kisütni". E felismerés után az Oláh vezetésével az USA-ban dolgozó magyar kutatócsoport figyelme a paprika hatóanyagánál erősebb, az ókor óta szemölcsök eltávolítására használt észak-afrikai - kaktusz formájú - kutyatejféle váladékából az 1970-es években izolált, nyelvtörő elnevezésű resiniferatoxin (RTX) felé fordult. Kiderült ugyanis, hogy ennek hatásmechanizmusa is nagyon hasonló a kapszaicinéhez, de már ezerszer kisebb dózis is elegendő belőle a fájdalomérzet kikapcsolásához. Ezt patkányokon, daganattól, illetve ízületi gyulladástól szenvedő kutyákon, majd emberi érzőidegsejt-tenyészeteken is bizonyították. A kutatók így jutottak arra a következtetésre, hogy egy pontosan meghatározható fájdalomgócban, mondjuk egy begyulladt térdízületben egy jól irányzott RTX-injekcióval kikapcsolhatóak lennének az ott posztoló belobbant idegvégződések, míg a más testtájakra ható fájdalmak - mondjuk a számos belső szervet nyomó vastagbéldaganat - esetében a gerincvelőbe, a gyulladásos fájdalmat érzékelő idegsejttest közelébe juttatott RTX enyhítheti a szenvedést. Félreértés ne essék, a hatóanyag csak a fájdalomreceptorokkal lép kapcsolatba, egy ilyen beavatkozást követően a páciens minden más külső behatásra megtartja szokásos érzékenységét, hiszen nem egy területet érzéstelenítő, hanem kizárólag a fájdalmat kikapcsoló hatásról van szó.

Az ópiátok és opioidok kiváltására a magyar eljárást megelőzően, illetve vele párhuzamosan is folynak más kísérletek. A Melbourne-i Egyetem gyógyszerkutató professzora, Bruce Livett három éve azzal állt például elő, hogy a tengeri kúpcsiga eddig csupán a búvárokat veszélyeztető mozgásbénító mérgéből kinyert hatóanyag az idegpályákat - az ópiumszármazékoknál is hatékonyabban - elzárva megakadályozza a fájdalominger célba jutását. Erről azonban időközben kiderült, hogy más előnyei is vannak - számolt be a HVG-nek elektronikus levelében Livett -, részben képes regenerálni az idegrendszer működésképtelenné vált részeit, így bevetése jelenleg a Parkinson- és az Alzheimer-kór elleni fronton látszik ígéretesnek.

De vannak egyéb fejlemények is fájdalomcsillapítás-téren. Brit és amerikai kutatók legújabban a kenderszármazékokról elnevezett cannabinoidokat próbálják hadra fogni. Ezek a szervezetben belsőleg is termelődő anyagok ugyanis - feltételezésük szerint - szintén szerepet játszanak a fájdalomérzet csillapításában, amit hasonló hatású, külsőleg adagolt szerekkel lehetne fokozni. A Nature című brit tudományos magazinban Andrea Hoffman és Daniele Piomelli amerikai farmakológusok nemrégiben arról számoltak be, hogy ráleltek a cannabinoidok szabályozó mechanizmusára, csak azt nem tudják még, hogyan lehet ebből gyógyszer.

A mostani magyar-amerikai eljárás azért nagy jelentőségű, mert bár az érzőidegeket már évtizedekkel ezelőtt is ki tudták kapcsolni, de a legutóbbi időkig tekintet nélkül arra, miféle érző idegsejtről van is szó. Ismertek ugyan - Budai Erika szerint - az idegdúcokban végrehajtott precíziós idegblokádok, amelyek múló hatásúak, ám az idegvégződések kémiai roncsoló anyaggal való kezelése vagy magas frekvenciájú mikrohullámokkal való hevítése komoly szövődményekkel is járhat: az idegkötegek kiirtása például másfajta, a csillapítani kívántnál erősebb, alig kezelhető fájdalmakat okozhat. Az Oláh Zoltán vezette kutatócsoport - az állatorvosi klinikára beutalt kutyákat gyógyítva - ilyen mellékhatásokat eddig nem tapasztalt. Az óvatosság azért szerintük sem árt: három évvel ezelőtt még az ausztrál Livett eredményeit is üdvrivalgással fogadta a szakma, azóta viszont kiderült, hogy a kúpcsiga mérgét azért fordítják most az Alzheimer-kór ellen, mert fájdalomcsillapításkor az életfunkciók normális működését is gátolta.

VAJNA TAMÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Élőben egészen félelmetes Batman autója, körbefotóztuk

Élőben egészen félelmetes Batman autója, körbefotóztuk

Rongálással is vádolják Pikó Andrásékat

Rongálással is vádolják Pikó Andrásékat

Felébredtek az amerikaiak: a klímaváltozás probléma

Felébredtek az amerikaiak: a klímaváltozás probléma

Ijesztő sebezhetőséget találtak: Samsung, Apple, Huawei és más mobilok is veszélyben

Ijesztő sebezhetőséget találtak: Samsung, Apple, Huawei és más mobilok is veszélyben

Tarlós a fogyatékkal élőkről: Félremagyarázás forog fenn

Tarlós a fogyatékkal élőkről: Félremagyarázás forog fenn

Nullára csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a Nestlé

Nullára csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a Nestlé