Az UNESCO világemlékezet-listájára nemrég felkerültek a corvinák. Kevesen tudják, hogy e szétszóródott gyűjtemény negyede milyen - sok esetben vargabetűkkel tarkított - politikai manőverezések nyomán került vissza Magyarországra.

Johannes Gutenberg 42 soros Bibliája, Hans Christian Andersen több művének kézirata mellé nemrégiben Mátyás király könyvtára, a corvinák is felkerültek az UNESCO világemlékezet-listájára. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által kilenc éve létrehozott illusztris lajstrom, amely a világ szellemi, kulturális örökségét igyekszik számba venni, eddig számos ország összesen 97 gyűjteményét tartalmazza. A corvinák jelenlegi tulajdonosaitól határokon átívelő összefogást igényelt a listára kerülés (a jelölést a gyűjtemények felelőseinek kell igényelniük), mivel Mátyás király híres könyvtárának ma fellelhető maradéka, alig tizede - 216 kódex - többfelé található: 53 magyar, 49 olasz, 39 osztrák könyvtárak, a többi francia, német, angol, amerikai és török gyűjtemények becses darabja.

A híres könyvgyűjtemény (lásd Könyves Mátyás című írásunkat) történetének ismeretében az is csoda, hogy ma Magyarországon található a legtöbb corvina. Kétszáz éve még úgy tudták, hogy Mátyás egykori hazájában hírmondó sem maradt a kódexekből. Buda 1541-es elfoglalásakor Szulejmán szultán a palotában található könyvtár egy részét hadizsákmányként magával vitte, a maradék pedig elpusztult vagy eltűnt. Éppen ezért a magyar Országgyűlés 1802-ben úgy határozott, hogy a corvinákat fel kell kutatni és haza kell hozni: a könyvek visszaszerzése politikai ügy lett a reformkori Magyarországon. "Mátyás király bibliotékája a nemzet hajdani nagylétének szimbólumává vált" - magyarázta a buzgalmat Karsay Orsolya, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kézirattárának vezetője, hozzátéve: a corvinák úgy váltak jelképpé, hogy valódi tartalmukat nem ismerték. A kódexeknek ugyanis nem maradt fenn hiteles jegyzéke, és csak az 1840-es évekre sikerült összeállítani róluk egy feltételezett katalógust.

A hazatérés a legtöbb példány esetében világpolitikai események farvizén, diplomáciai háttéralkuk révén történt, amire a legjobb példa a két úgynevezett modenai corvina esete. A negyedik század végén élt Aranyszájú Szent János konstantinápolyi püspök (lásd kódexének részletét képünkön) és kortársa, a Bibliát latinra fordító Szent Jeromos írásait tartalmazó két műről "nem lehet teljes biztonsággal kijelenteni, hogy Mátyás király polcán állottak" - figyelmeztet Karsay Orsolya. Bár Mátyás rendelte meg őket egy firenzei másolóműhelytől, a király 1490-es halálakor egyes feltételezések szerint Itáliában ragadhattak, és - mint más kötetekre is - ottani előkelőségek csaptak le rájuk. 1560-ban a két említett kódex bizonyosan II. Alfonz modenai herceg birtokában volt, és majdnem 300 éven át ott is maradt.

Akkor viszont hirtelen egy politikai játszma részévé váltak, mivel 1847 őszén, "az egyre forrongóbb időkben Metternich kancellár corvinákkal szerette volna lehűteni a rebellióra hajlamos magyarokat" - mondja Mikó Árpád, a Magyar Nemzeti Galéria kutatója. A bécsi udvarnak sikerült is meggyőznie az akkori tulajdonost, V. Habsburg Ferenc herceget, hogy mondjon le két kódexéről. Ám mire a herceg által jelentéktelennek ítélt darabok a birodalom fővárosába értek, Pest-Budán már kitört a forradalom, így a gesztus okafogyottá vált. A végül az udvari könyvtárban elhelyezett kötetek csak több mint négy évtized múltán, 1891-ben érkeztek meg az eredeti címzett, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába. A múzeum kézirattárának akkori vezetője, Csontosi János ugyanis kinyomozta hollétüket, és kilobbizta, hogy Ferenc József a magyaroknak ajándékozza azokat. A hazatérés azonban ideiglenesnek bizonyult, mert a trianoni békekötést követően Olaszország visszakövetelte a kódexeket, amelyeket 1922-ben a római Palazzo Veneziában, az Osztrák-Magyar Monarchia egykori nagykövetségének épületében tekinthettek meg az érdeklődők. Az olasz fővárosban különös jelentőséget tulajdonítottak a két corvina visszaszerzésének, amit jól mutat a Gazzetta dell'Emilia című lap korabeli kommentárja: "Itália legalább egyetlenegyszer nem hagyta magát megcsalni sem ajándékokkal, sem szép szavakkal. Keményen kitartott anélkül, hogy egy jottányit is engedett volna a saját jogaiból."

Alig öt évig örülhettek az olaszok, 1927-ben ugyanis újra útnak indították a kódexeket, és ismét Budapesten, ezúttal a Széchényi Könyvtárban csomagolták ki őket. A váratlan adományt Olaszország fasiszta miniszterelnökének, Benito Mussolininek kellett megköszönni, aki a corvinákat a két állam közötti barátsági, együttműködési és döntőbírósági egyezmény megkötése után küldette Magyarországra. Egy buzgó magyar bibliográfus, Fógel József történész a két visszaszerzett corvináról 1928-ban olasz nyelven írott munkájában így szólította meg a Hunyadiak hollóját: "Röpülj fel, hű madár, a magasba, szállj át az Alpokon! (...) Vidd most el köszönetünket azoknak, akik átérzik megcsonkított országunk fájdalmát, vidd el azoknak, kiknek lelkében visszhangot ver szívünk kimondhatatlan szomorúsága."

E hosszúra nyúlt történet alatt Törökországból majdnem negyven corvina került vissza, két részletben. Mindkét adomány hátterében a gyengélkedő Oszmán Birodalom kétségbeesett szövetségeskereső puhatolózása állt. Az első négy kötettel Abdul Aziz szultán kedveskedett a hozzá 1869-ben - a Szuezi-csatorna megnyitása után - ellátogató Ferenc Józsefnek mint "Mátyás király utódjának". A diplomáciatörténeti legendárium szerint ebben nagy szerepet játszott Andrássy Gyula miniszterelnök, aki "súgott" a szultánnak, mi lenne a kedves ajándék - olvasható Mikó Árpád A Corvina-könyvtár történetei című, négy évvel ezelőtt megjelent tanulmányában. A kódexeket Ferenc József - a magyaroknak tett gesztusként - ünnepélyes keretek közt azonnal továbbadományozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

A talált kódexek a lelkesedés mellett új reményeket is ébresztettek Magyarországon. Amikor ugyanis Toldy Ferenc irodalomtörténész, az Egyetemi Könyvtár igazgatója az Akadémián bemutatta a friss szerzeményeket - köztük a negyedik század fordulóján élt hippói püspök, Szent Ágoston Isten városa című művét -, nem felejtette el megemlíteni, hogy "a leányzó nem halt meg, csak alszik", vagyis még sok kódexet rejt a szeráj könyvtára.

A leányzó felébresztésére nyolc évet kellett csak várni, amikor a török birodalom további hatalomvesztése nyomán újabb gesztusként 35 corvina, az eddigi legnagyobb kódexszállítmány érkezett Magyarországra. A háttérben a Habsburg-ellenes magyar ellenzék és a szerbekkel, majd az orosz cárral is fegyveres konfliktusba keveredett Oszmán Birodalom közeledése állt. A magyarokban potenciális szövetségest látó II. Abdul Hamid szultán 1877 tavaszán hadsegédét, Musztafa Tahir bejt pakolta fel a kódexekkel, hogy azokat Budapestre hozza. Ám a bécsi udvar - mely titokban már korábban elkötelezte magát az oroszok mellett - Bécsbe csalta a török küldöttséget. Pedig a magyar ellenzék már lelkesen szervezte a corvinák hazatérését ünneplő országos vigasságokat, a honleányok valóságos magyar és török kokárdavarró versenyt rendeztek.

Amikor kiderült, hogy Tahir bejt feltartóztatták, óriási felháborodás tört ki. "Hol volnánk most, s mi lenne Budapest mellett Bécs, ha a gondviselés utódaiban Mátyásokat ad a hazának? Csak egy Mátyás királyunk volt, az is Bécsben halt meg, odaveszett az igazság. Meghalt rothadt fügétől, folytonos jelképül, hogy mi onnan ered, halálos méreg a magyarra, mert rothadt és öli az igazságot" - tett szemrehányást a később radikalizmusáról és antiszemitizmusáról ismertté vált Verhovay Gyula az Egyetértés című napilapban. Bécsben végül nem tudták megakadályozni a corvinák hazatérését, csak azt érték el, hogy a bej nélkül, egy szerényebb török küldöttség kíséretében, vasúton érkezzenek meg, minek hallatára Budapesten is visszavettek az eltervezett külsőségekből, de még így is neves előkelőségek - köztük Ráth Károly főpolgármester - várták a három tucat becses kötetet.

A corvinavadászoknak olykor nem is kellett messzire menniük. 1861-ben például kiderült, hogy a győri püspöki könyvtárban rejtőzik - és mind a mai napig ott található - a 15. században élt pápai titkár, Flavio Biondo Firenzében készült kódexe, mely az ókori és a reneszánsz Róma helyrajzát hasonlítja össze. De két másik corvináról is feltételezik, hogy az évszázadok során nem hagyták el az országot, hét esetben pedig gyűjtőktől kerültek a kódexek a magyar államhoz. Jó példával a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, gróf Teleki József járt elöl, aki 1840-ben az általa alapított akadémiai könyvtárnak ajándékozta a Ludovico Carbo 15. századi itáliai humanista Mátyás királyt dicsőítő költeményét tartalmazó ferrarai kódexet.

Az utolsó hazaérkezett corvinát a munkás-paraszt kormány vásárolta 1964-ben ötezer fontért egy londoni árverésen. A harmadik században élt Thascius Caecilius Cyprianus karthágói püspök prédikációit - egyebek mellett az ókori hajadonokat a világias gondolkozástól és öltözködéstől óvó beszédeket - tartalmazó kötetet korábban francia, illetve angol nemesi könyvtárakban őrizték. Magyarországon azonnal az OSZK-ba került - miképp a kötet megszerzését irányító Ilku Pál akkori művelődésügyi miniszter fogalmazott - "szocialista megőrzésre".

SINDELYES DÓRA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szellem

Könyves Mátyás

Korábbi becslések szerint akár a kétezer darabot is elérhette a 15.

Mozgáskorlátozottakat átverő cégekre csapott le a GVH

Mozgáskorlátozottakat átverő cégekre csapott le a GVH

Babos-siker, Fucsovics-búcsú Melbourne-ben

Babos-siker, Fucsovics-búcsú Melbourne-ben

Többmilliárdnyi tao-pénzt használtak fel szabálytalanul a sportegyesületek, a legtöbb gond a fociban van

Többmilliárdnyi tao-pénzt használtak fel szabálytalanul a sportegyesületek, a legtöbb gond a fociban van

Nyertek a FINA ellen Hosszú Katinkáék, nagyjából

Nyertek a FINA ellen Hosszú Katinkáék, nagyjából

Öt és fél évet kapott a kokainos zuglói gázoló nő

Öt és fél évet kapott a kokainos zuglói gázoló nő

Összehajtható windowsos okostelefonok jöhetnek

Összehajtható windowsos okostelefonok jöhetnek