Az év eleji gázmizéria kapcsán többek által lesajnált hazai szénbányászat hatvan éve a széncsata lázában égett. Az államosítás nyitányának szánt termelési kampány - a rohammunkát a háttérből szervező kommunisták erőfeszítései ellenére - érdektelenségbe és kudarcba fulladt.

"Az államosításban a bányáknak kell elöl járni, mert a szénre igen nagy szükség van, és a szükségletet betölteni csak az államosítás révén lehet. (...) Egy nagy csatáról van szó, a széncsatáról, és ezt a csatát meg kell nyernünk!" - adott hadvezérhez méltó iránymutatást a bányászszakszervezet 1945. december 7-ei ülésén a partizánból lett iparügyi államtitkár, Nógrádi Sándor. A buzdításra nagy szükség volt, mert a napi 1600 vagont (1 vagon 10 tonna) éppen csak meghaladó akkori szénkitermelés csupán az ország szükségletének felét-harmadát fedezte, már-már krízishelyzetet teremtve. Az államvasútnak napi 150 vagonnal kellett beérnie a szükséges 230 helyett, az egyebek mellett a mozdony- és teherautó-gyártásért felelős Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak üzemei az igényelt szén tizedét sem kapták meg, a középületekben pedig komoly fűtési korlátozásokat vezettek be - tudható meg az utóbb a néphadsereg vezetésében is karriert befutó Nógrádi 1970-ben közreadott, Történelmi lecke című emlékiratából.

A helyzet annak ellenére is reménytelennek tűnt, hogy a világháború viszonylag megkímélte a hazai bányászatot. A fenntartást és a karbantartást elhanyagolták ugyanis, a front átvonulása után pedig az áramellátás akadozása, az élelmiszerhiány, illetve a munkaeszközök nehézkes pótlása miatt rendkívüli nehézségekbe ütközött a termelés újraindítása. 1945 júniusáig ráadásul az üzemeket szovjet katonai parancsnokok irányították, de a jóvátétel miatt az oroszok még ezt követően is ellenőrizték a szénszállításokat.

Sovány vigaszt jelentett, hogy májustól októberig 70 százalékkal nőtt a felszínre hozott kőszén mennyisége, mert az még mindig csak az utolsó békeévi (1938) termelés kétharmada volt. Ráadásul a november eleji nemzetgyűlési választások közeledtével újra esni kezdett a bányák termelékenysége. Egyrészt azért, mert a kommunisták dominálta üzemi bizottságok számos vállalatnál gyakorlatilag átvették az irányítást, és lecserélték a tapasztalt vezető műszaki szakembereket, másrészt mert a választási hadjárathoz éppen a legrátermettebb kádereket vonták ki a termelőmunkából - keres magyarázatot a visszaesésre Bircher Erzsébet A szén az ipar kenyere című, 2002-es tanulmányában. A szénhiányon a Tildy-kormány az államosítás felgyorsításával próbált úrrá lenni: december 6-án a Nemzetgyűlés ideiglenes rendeletként elfogadta a szénbányák állami kezelésbe vételét, a Gazdasági Főtanács pedig hamarosan megszervezte a szénkészletek központi elosztását.

A bányászok mindennapi életén mindez vajmi keveset változtatott. A salgótarjáni bányáknál például novemberben több százan betegedtek meg vitaminhiány miatt és különféle járványokban. De kitört a - korabeli szóhasználattal - "bakancsmizéria" is: a Pilinyből, Endrefalváról bejárók egyre többet panaszkodtak, hogy a napi félszáz kilométeres gyaloglástól gyorsan elkopik nehezen pótolható lábbelijük - érzékelteti a hétköznapi nehézségeket Szvircsek Ferenc a nógrádi szénbányászatról írott tanulmányában. A helyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy a bányászok élelmiszer-fejadagjának növelése ellenére - havi 80 dekagramm zsírt kaptak, négyszer annyit, mint családtagjaik - 1945. december közepén a pécsi bányavidéken éhséglázadásszerű sztrájk tört ki. A négynapos munkabeszüntetést csak olyan - akkor még másodvonalbeli - országos potentátok tudták a helyszínre kiszállva leszerelni, mint az említett Nógrádi Sándor, a belügyi államtitkár Farkas Mihály, a közlekedésügyi államtitkár (későbbi miniszter) Bebrits Lajos, illetve Vas-Witteg Miklós főszakszervezetis. Ennek ellenére 1946. január végén - a kiújuló kenyérhiány miatt - a Pécsi-medencében újra beszüntették a munkát.

Az újabb sztrájk letörésére idegen ötletet vetett be a Magyar Kommunista Párt (MKP). A sztálini munkaversenyek példájára, tiltakozás helyett, nemes versenyre hívták február 8-án a Szabad Népben Tatabánya-Újtelep bányászai az ország széntermelőit. A széncsataként elhíresült kezdeményezésről tudható, hogy titokban tartott - a Politikatörténeti Intézetben ma már kutatható - forgatókönyv szerint zajlott: a legfontosabb fővárosi üzemek felhívást intéznek a bányászokhoz, azt eljuttatják az összes laphoz, a bányamedencék pártbizottságai aktívaüléseken tárgyalják meg a felhívást, majd "a bányászgyűléseken határozatokat kell elfogadtatni, amelyekben a bányászok kötelezik magukat, hogy a 2500 vagon napi széntermelésből a rájuk eső részt május 1-jéig el fogják érni". Az MKP főtitkársága ezek után, február 9-én, ugyancsak nyilvános válaszlevélben üdvözölte a tatabányai "felajánlást", és "A széncsatát meg kell nyernünk!" felszólítással bátorította - saját kezdeményezését.

A Szociáldemokrata Párt egy nappal később a Népszava vezércikkével szólított csatába: "Szociáldemokrata vagy? Akkor termelj többet! Proletár vagy? Állj neki a munkának, s dolgozzál ameddig erődből telik!" A kiáltványok sorát a nagy-budapesti dolgozóknak a magyar bányamunkásokhoz intézett február 12-ei felhívása zárta - ismét a Szabad Nép hasábjain. Az MKP titkársága részletes menetrendet dolgoztatott ki minden bányaüzem és tárna számára a termelés folyamatos emelésére, 14-étől pedig a Szabad Nép naponta közölte a főbb bányavidékek részeredményeit. A hivatalos célt Nógrádi Sándor tűzte ki február 17-ei nyilatkozatában: március 15-ére a termelésnek el kell érnie a napi 2200, május elsejére pedig a napi 2500 vagont.

A verseny láza az első napokban valóban produkált pluszfelhozatalt, ám az ugrásszerű teljesítménynövelés nem sikerült. Talán ezért is kerültek le hamarosan az újságok címoldaláról a termelési eredmények, és adták át a helyet a nagypolitikában zajló eseményeknek (egyebek mellett a Kisgazdapárt leszalámizásának és a Baloldali Blokk megalakulásának). Jól jelzi ezt, hogy az MKP által szervezett március 3-ai országos bányásznap mecsekszabolcsi népgyűlésén Rákosi Mátyás mondandójának döntő részét már az FKGP pocskondiázása tette ki: "Gazdasági és politikai nehézségeink főbb része abban a helyzetben keresendő, amely ma a Kisgazdapárton belül uralkodik." De a széncsata akadozását az is mutatta, hogy az eredetileg rohambrigádokkal megerősíteni szándékozott bányászegységek feltöltése csak döcögve haladt. Ezt bizonyítja, hogy a segéderők szervezésében kulcsszerepet kapott - kommunista - Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Madisz) április 13-án - a hazafias lelkesedésre és a megemelt élelmiszer-fejadagokra apellálva - újabb rohambrigádok toborzására szólította fel helyi szervezeteit.

De nemcsak ezek játszottak szerepet abban, hogy a kitermelés napi mennyisége hamarosan visszaesett a januári szintre. A tavaszi mezőgazdasági munkák, no meg a hazai szénbányászatban jelentős részt vállaló svábok januárban kezdődött kitelepítése további erőket vont el a bányákból. A sorok között is olvasni tudók számára április 26-án vált nyilvánvalóvá, hogy az MKP elveszítette a széncsatát, amikor a Szabad Nép Tányérakna a szénben, tüzek az erdőben címmel címoldalon számolt be az állítólagos várpalotai és ajka-csingervölgyi szabotázsakciókról. Ezek után keveseket lephetett meg, hogy a kitűzött határidő előestéjén, április 28-án mindössze Tatabányának és Salgótarjánnak gratulálhatott Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes a penzum teljesítéséért.

A kudarcból a kommunisták előrefelé menekültek: május 10-én az MKP Előre a bányákba című felhívásával a széntermelés további emelését tűzte ki - szeptemberre a napi 2500 vagonos eredmény stabilizálását, 1947 januárra pedig a 2900-3000 vagon elérését. Egy Nógrádi által jegyzett, 1946. június 4-ei előterjesztésből viszont kiderül, milyen kétségbeesett erőfeszítések voltak a háttérben. A hagyományos bányásztoborzáson kívül több száz, a harmincas években Franciaországba és Belgiumba emigrált vájárt kívántak hazahívni, illetve az egykor a bányászatban dolgozókat behívóval átirányítani az ágazatba, de a hadifogságban lévő bányászok hazahozatását is tervezték, továbbá - "felvigyázat mellett" - bányamunkára kívánták fogni az internáltakat. A kényszerintézkedések bevezetésére akkor még nem nyílt módja az MKP-nak, sőt időközben a széncsatába bekapcsolódott rohammunkásokról mintha megfeledkeztek volna. Így fordulhatott elő, hogy az önkéntesek - a Komárom-Esztergom Vármegyei Dolgozók Lapjának tudósítása szerint - még 1947 márciusában is ágynemű nélkül háltak és szappan nélkül tisztálkodtak a tatabánya-ótelepi Madisz-ház alagsorában. Ami pedig a szenet illeti: a tervet csak bő féléves késéssel, 1947 elejére sikerült teljesíteni. Ahogy akkoriban tréfálkoztak: a szén maradt alul.

GERMUSKA PÁL

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
További kényeztetéseket vezetnek be a Soundon a nagyon VIP fesztiválozóknak

További kényeztetéseket vezetnek be a Soundon a nagyon VIP fesztiválozóknak

Több baleset is történt reggel, több helyen teljes az útzár

Több baleset is történt reggel, több helyen teljes az útzár

A Néprajzi Múzeum után az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is elkaszálta a bíróság

A Néprajzi Múzeum után az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is elkaszálta a bíróság

Egy rasszista kampány nem tesz jót a karriernek

Egy rasszista kampány nem tesz jót a karriernek

A Hyundai megálmodott egy autót, amelynek nemcsak kerei, hanem lábai is vannak

A Hyundai megálmodott egy autót, amelynek nemcsak kerei, hanem lábai is vannak

Erdei cáfolja, hogy korlátozták a bokszszövetség dolgozóinak mobilforgalmát

Erdei cáfolja, hogy korlátozták a bokszszövetség dolgozóinak mobilforgalmát