Május 6-án a világ több mint 250 városában milliók demonstrálnak a kenderszármazékok legalizálása mellett. A társadalomkutatók szerint a Kendernaphoz hasonlóan a világszerte egy időben megrendezett tömegdemonstrációk ma már elsősorban egy-egy ügy, nem pedig ideológiák köré szerveződnek.

,,Ez a lágy drog rendkívül sokféle kisebbséget mozgósított, és egy táborba sodort különböző értékek és érdekek mentén kialakult csoportokat. A felvonulók között felső középosztálybeli tinédzserek, perifériára csúszott színes bőrű bevándorlók, exhippi menedzserek vagy munkásosztálybeli nagypapák éppúgy előfordulnak, mint zöldek, feministák, melegek" - elemzi a marihuána révén egy táborba verődve demonstrálók összetételét Steve Abrams brit szociológus, aki a hét évvel ezelőtti első "kendermenet" óta szondázza a résztvevőket. A kutató szerint a vegyes összetétel tekintetében a kenderpiknikek tulajdonképpen a munkásmozgalmi május elsejék tradícióját folytatják, legalábbis az 1950-es évek utáni kapitalista Nyugat majálisait, amelyeken a legkülönbözőbb körülmények közül származó, ám kizárólag bérből és fizetésből élő, termelőtulajdonnal nem rendelkező polgárok sör-virsliztek közösen.

A kenderszármazékok brit és amerikai fogyasztói először 1999 májusának első - akkor épp 1-jére is eső - szombatján rendeztek protesztfelvonulást, Londonban és New Yorkban. A Million Marijuna March (Ezrek Marihuána Menete) néven az idén immár 250 világvárosban megrendezett akció célja a nevezett tudatmódosító legalizálása vagy legalábbis használóinak, termesztőinek (nem pedig terjesztőinek) büntethetetlensége (szakszóval a dekriminalizáció).

"Az utóbbi két évtizedben ha valamilyen ügyről kiderült, hogy az országhatárokon túl is, kvázi globális érdeklődésre tarthat számot, szinte bizonyos, hogy az elkötelezett aktivisták megpróbáltak belőle világnapot gyártani, de legalábbis koncertturnét szerveztek köré" - utal az 1980-1990-es években az afrikai éhezés vagy AIDS örvén szervezett gigantikus segélypartikra is a HVG-nek válaszolva Lisa Rofel, a Public Culture című brit társadalomtudományi folyóirat szerkesztője. Mindezek a megaösszetartások idővel nemcsak a többségi társadalom, illetve a politikai elit figyelmét hívhatják fel nyomatékosan "az ügyre", hanem "jó esetben, az évek során a nyomásgyakorláson kívül sikerül rokonszenvet is kelteniük, később pedig akciójuk beolvadhat a nemzetközi nőnaphoz hasonló kvázi ünnepek sorába" - vázolta fel a dzsemborik kifutási lehetőségeit a HVG-nek a jelenséggel a Globális mozgalmak: Akció és kultúra címmel az év elején megjelent kötetében részletesen is foglalkozó Kevin McDonald, a Melbourne-i Egyetem szociológiaprofesszora.

A divatot persze nem a kenderhívők teremtették, hanem a szexuális másságukat akkor már nem titkoló New York-i melegek 1969-ben. Történt ugyanis, hogy a Kőfal fogadó (Stonewall Inn) nevű, meleg körökben közkedvelt szórakozóhelyet addig zaklatták a "buzizó" zsaruk, míg a kocsma törzsközönsége egy június végi napon fellázadt, és utcai csetepatéba keveredett a rend nemi erkölcs területén is éber őreivel. S bár balul sült el a melegek coming outja, az események után - Meleg Felszabadítási Front, illetve Meleg Aktivisták Szövetsége néven - Amerika-szerte létrehozott civil szervezetek a csata első évfordulóján az ominózus vendéglátó-ipari egység utcájában kisebb parádét rögtönözve megtartották az első Meleg Felszabadulás Napot. "Az 1950-es, 1960-as évek fekete polgárjogi mozgalmai, Martin Luther King vagy épp Gandhi békemenetei, a hippik háborúellenes tömegdemonstrációi szolgáltak mintául, az amerikai társadalom forradalmi átalakulása pedig megfelelő terep volt minderre" - rajzolták meg a jelenség társadalmi hátterét Bob Schwartz és Su Docekal amerikai szociológusok Melegforradalom című, négy évvel ezelőtti tanulmányukban. Az 1980-as évektől azután a nyugati kultúrkörben Gay Pride Day, vagyis a Meleg Büszkeség Napja néven, zenés-táncos felvonulásként intézményesült az esemény, amellyel Magyarország - e téren finoman szólva is konzervatív - népe először 1997 nyarán szembesülhetett a főváros utcáin. Az e kisebbség tagjaiból toborzott pár száz fős tömeg az évek során idehaza pár ezresre, a nagy nyugati városokban viszont milliósra duzzadt.

A városi közlekedés rákfenéje, a kenderfogyasztás vagy a nyíltan és szabadon vállalható szexuális másság problémájánál jóval szélesebb társadalmi rétegeket érinthet: legutóbb április 22-én, a Föld napján pattant nyeregbe egyszerre sok millió ember, világszerte összesen több mint négyszáz városban. A 30 ezer magyar biciklistát - akik Budapest utcáit járták be keresztül-kasul drótszamaraikon - a Kritikus Tömeg (angolul: Critical Mass) nevű nemzetközi kerékpáros-mozgalom ültette nyeregbe egy immár 14 éves hagyomány folytatásaként. A San Franciscóban 48 bringás által útjára indított, azóta - a Föld napján, illetve a szeptember végi autómentes napon rendszeresen világdzsemborit hirdető, de lokálisan havi vagy akár heti rendszerességgel is akciózó - tömegmozgalom többértelmű elnevezése önbeteljesítő jóslattá szeretne válni. A szociológiában a kritikus tömeg ugyanis azt jelenti, amikor egy kisebbségi véleményt, cselekvési mintát követők tábora akkorára duzzad, hogy képes befolyásolni a többséget.

A többnyire pacifista utcai karneválokat rendező, "angol szakszóval one issue (egy ügyű) mozgalmak nem részei a politikai és a médiatérnek, így csak ilyen, konspiratív eszközökkel szervezett tömeges akciókkal tudják felkelteni a közfigyelmet" - mondja Dessewffy Tibor szociológus. Az első újvilági meleg- és bringás megmozdulásokat még hagyományos gerillamódszerekkel (szórólapokkal) szervezték az alapító atyák és anyák, az elmúlt másfél évtizedben már az internet és a mobiltelefon segítségével verbuválódnak az egyes ügyek megszállottjai. "Világhálós magánkiadványok, website-ok mozgósítják a híveket, akiket az egymással mobilozó szervezők csatárlánca terel a városi utakon összehangoltan mozgó nyájjá" - fogalmaz McDonald, aki szerint ezekkel a mozgalmakkal csak látszólag állnak rokonságban az antiglobalista akciócsoportok. Az újkori renegátok ugyanis a Világbank-ülések, világgazdasági csúcsok helyszínein - Prágától Seattle-ig -, egyszerre mindig csak egy helyszínen és gyakran csak a rendbontás céljából gyűlnek össze, bár tagadhatatlan, hogy a szervezéshez szintén a legújabb kommunikációs eszközöket veszik igénybe.

Hozzáállásukhoz legfeljebb a Ne vásárolj semmit! nap szervezőinek ideológiája hasonlítható, ám utóbbiak esetében jóval általánosabb állásfoglalásról van szó. A munkájától besokallt néhány kanadai reklám- és marketingszakember által alapított Adbusters (magyarítva: Reklámirtók) nevű szervezet 1993-ban, a szerintük eszeveszett fogyasztás elleni tiltakozásul hozta létre az új világnapot, amely amúgy inkább már demonstrációalternatíva. A tengerentúli karácsonyi bevásárlási láz indítónapjára, november utolsó péntekjére időzített akciók során a - tíz-tizenkét fős csoportokba verődött - önkéntes aktivisták a konzumrévületről próbálják meg lebeszélni polgártársaikat. Például úgy, hogy a vásárlásra fordított idő hasznos eltöltésére javaslatokat tevő "utalványokat" osztogatnak az üzletek bejáratánál, esetleg megmérik a shoppingolók "fogyasztási lázát", vagy ha valaki hajlandó előttük levegőt venni, ingyenölelésben részesítik.

A globális megafelvonulásokhoz hasonló külsőségekkel indultak, ám röpke évtizednyi tündöklés után csendesen kimúlni látszanak a berlini Loveparade mintájára - a San Franciscó-i és fokvárosi mutációtól a magyar Budapest Parádéig - életre hívott konzumbulik. Ezek a nyaranta utcai vonulással egybekötött technodzsemborik persze korántsem tűztek zászlajukra az említettekhez hasonló nagy célt, a kezdeti közös örömködés után leginkább a digitális tánczenei irányzatok tömegsikeréből húztak (busás) hasznot - mígnem a techno lassan kiment a divatból.

Külön bájt adnak a közösségi eseményeknek, ha azokra - mint a magyarországi Kendernap esetében immár többedszerre - nem a világ más városaiban megtartott demonstrációkkal egy időben kerül sor. Tavaly például - területfoglalási nehézségek miatt - szombat helyett csak vasárnap sikerült megrendezni a margitszigeti platánok tövében a marihuánaünnepet. Az idén pedig már több mint egy hetet fog csúszni a hazai kenderfieszta a Global Million Marijuana Marchhoz képest. Mint a szervezőktől megtudtuk, a szombatot az amúgy ingyen fellépő - és a tömeget mozgósító - zenekarok nem vállalták, mondván, ők a szombat esti szórakoztatásból élnek. Az első májusi vasárnap pedig az anyák napja miatt vállalhatatlan.

VAJNA TAMÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szellem

Felvonulás Jézusért

A vallási tömegdemonstrációk mindeddig legvidámabb sorozataként tartják számon sokan a March for Jesus megmozdulást...

Mit tehet a férfi, hogy egészséges maradjon a prosztatája?

Mit tehet a férfi, hogy egészséges maradjon a prosztatája?

Strachét otthagyta a felesége, a gyereket is magával vitte

Strachét otthagyta a felesége, a gyereket is magával vitte

Hajdu Nóra: Európa és a világ

Hajdu Nóra: Európa és a világ

Elfogyott a szarvasi kávéfőzőgyár volt munkásainak türelme, fél éve hiába várnak a pénzükre

Elfogyott a szarvasi kávéfőzőgyár volt munkásainak türelme, fél éve hiába várnak a pénzükre

Apró robottal gurítja ki az elakadásjelző háromszöget az új Mercedes

Apró robottal gurítja ki az elakadásjelző háromszöget az új Mercedes

Nem is kell nyelvtudás: kitalált valamit a Google, hogy a fordítója még tökéletesebb legyen

Nem is kell nyelvtudás: kitalált valamit a Google, hogy a fordítója még tökéletesebb legyen