Salkaházi Sára budapesti boldoggá avatása annak is jele, hogy a pápa szimbolikusan ugyan, de lemondott egy Róma által nyolcszáz éve megszerzett privilégiumról.

,,Úgy kell szent életre inspirálni a híveket, hogy közben ne terheljük túl őket" - magyarázta XVI. Benedek pápa a német médiának adott augusztusi interjúban, miért látta jónak Rómán kívülre (is) helyezni a boldoggá avatási szertartásokat. A jámbor okfejtés mögött többen azonnal az egyházi struktúrák további liberalizációját vélték felfedezni, mondván: nem lehet véletlen, hogy Róma lemond több mint nyolcszáz éve féltve őrzött privilégiumáról. Annál is inkább, mivel a pápai döntés látszólag egy lazítási folyamat része. A jelenlegi katolikus egyházfő nemrég kihagyta személyes, pápai címeréből a hatalmát jelképező tiarát, s lemondott a Nyugat pátriárkája titulusról is (HVG, 2006. március 14.). A HVG által megkérdezett szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy mindezek a gesztusok csupán jelképes, a pápai hatalmat nem csökkentő döntések. Akárcsak a szentté avatás első állomásaként számon tartott (vagy csupán az illető helyi tiszteletét megerősítő) boldoggá avatások Rómán kívülre helyezése: abban ugyanis, hogy ki érdemes e megtiszteltetésre, a végső szót továbbra is a katolikus egyház feje mondja ki, legfeljebb a dekrétum kihirdetését nem kötik már a Vatikánhoz és a pápa jelenlétéhez.

Mégis történt elmozdulás, ha nem is olyan, mint sokan gondolnák. A boldoggá avatásokkal kapcsolatos döntésével a pápa tulajdonképpen felértékelte a szentté avatási ceremóniákat, mivel azokat továbbra is Rómában, az ő elnökletével tervezik megtartani - ad egy új értékelési szempontot Szerdahelyi Csongor, a Magyar Püspökkari Konferencia sajtóirodájának vezetője. De talán még érdekesebb, hogy e viszonylagos decentralizációval egy nem túl régi hagyományt is megtört XVI. Benedek. 1971-ig ugyanis a pápa - legalábbis a 20. század gyakorlata szerint - a nélküle megtartott délelőtti ceremónia után, rendszerint éppen csak néhány perces imádságra tért be a Szent Péter-bazilikába a frissen boldoggá avatott ereklyéihez. VI. Pál pápa azonban - és ebben II. János Pál is követte őt - a boldoggá avatás szertartását is a szentté avatáséhoz hasonló jelentőséggel ruházta fel azzal, hogy szinte mindig személyesen végezte (II. János Pál avatta boldoggá például Apor Vilmost 1997-ben, vagy három éve Batthyány Strattman Lászlót).

Ezért is lepett meg sokakat, hogy XVI. Benedek megválasztása óta már több ízben szakított e hagyománnyal. Tavaly júniusban például - elemzők szerint a helyi egyház különleges elismeréseként - Varsóban Józef Glemp bíboros, lengyel prímás hirdethette ki három 20. századi lengyel pap boldoggá avatását. Szakértők szerint ugyanilyen jelzésértékű, hogy miközben a világ más tájain vatikáni legátus vezetésével zajlott több hasonló szertartás is, múlt vasárnap Salkaházi Sára boldoggá avatási ceremóniáját Erdő Péter bíboros, budapest-esztergomi érsek, magyar prímás vezethette. (Ugyanaznap a bresciai katedrálisban José Saraiva Martins bíboros, a Szentté Avatási Kongregáció prefektusa elnökletével avatták boldoggá az 1930-ban elhunyt Mosé Tovinit.)

Könnyen lehet, hogy az apró változtatások hátterében földhözragadtabb okokat kell keresni. Igen drága ugyanis egy római ceremóniát megszervezni - arról nem is szólva, hogy csak kevés hívő engedhet meg magának egy vatikáni zarándoklatot. Holott nem mindegy, hogy egy ilyen súlyú eseményen 4-5 ezer magyar vehet-e részt, mint 2003-ban Batthyány Strattman László római boldoggá avatásán, vagy több tízezer, mint múlt vasárnap Budapesten.

Még nagyobb súlyúnak tűnnek az engedmények annak tükrében, milyen komoly erőfeszítéseket tett egy évezrede a pápaság, hogy a saját hatáskörébe vonja az eleinte a helyi közösségek körében tisztelt szentek kultuszának alakítását. A hívek eleinte még a vértanúk sírjánál gyűltek össze, majd a 4. századtól terjedt el, hogy a szeretetet úgymond hősies fokon megélt emberek maradványait a helyi püspökök ereklyeként - rendszerint a központtal való egyeztetés és engedélyeztetés nélkül - a templomok oltárára emelték.

A helyi főpásztorok konkurenseként ez ügyben először a 10. század végén tűnt fel Róma. XV. János pápa elsőként 993-ban kanonizálta egyházfői bullával Ulrich augsburgi püspököt, aki tüzes prédikációival állítólag nagyban hozzájárult a kalandozó magyarok 955-ös Lech-mezei csúfos vereségéhez. Az elkövetkezendő két évszázadban aztán a pápák egyre többször avattak maguk is szenteket, s ezért egy idő után a pápai kanonizációt magasabb rendűnek kezdték tartani az egyszerű, helyi püspöki oltárra emelésnél.

Nem véletlen, hogy a 12. század elején szerkesztett legendájában Hartvik püspök úgy számolt be az I. László király alatti 1083-as - I. Istvánt, Imre herceget, Gellért püspököt és két zobori remetét, Zoerard Andrást és Benedeket érintő - szentté avatásokról, mint amelyeket maga a pápa is szentesített. Ez azonban nem bizonyítható - állítja Klaniczay Gábor, a Közép-európai Egyetem történészprofesszora -, valószínűbb, hogy az ügybuzgó püspök fontoskodásáról lehet szó. A kutató szerint reálisabb, hogy a jó évszázaddal később szintén szentté lett László az általa kanonizáltatott szentekkel próbálta legitimálni - unokaöccsétől, a megkoronázott Salamontól erőszakkal elragadott - ingatag hatalmát. Akkoriban ez nem volt szokatlan eljárás, az előd uralkodók szentsége "egyház-politikai fegyver lehetett a pápasággal vagy a helyi egyházszervezettel konfliktusba kerülő világi hatalom kezében" - magyarázza Klaniczay.

Politikai fegyverként használta a szentté avatást a 12. században Barbarossa Frigyes német-római császár is. Világi és szakrális befolyását növelendő eszközölte ki 1165-ben a szászokat a 8-9. század fordulóján tűzzel-vassal térítő Nagy Károly oltárra emelését, amire csak III. Paszkál ellenpápa volt hajlandó. A legitim pápa, III. Sándor akkor nem ismerte el a kanonizációt, igaz, a hivatalos katolikus értékelés mára engedélyezte Nagy Károly helyi tiszteletét.

A valódi váltás a 12. század második felében következett be. A katolikus egyházat 22 évig irányító kánontudós III. Sándor már nemcsak a politikai indíttatású kanonizációk ellen emelte fel a szavát, hanem akkor is, amikor úgy látta, arra erkölcsileg méltatlanokat emeltek oltárra. 1171-ben például a svéd királynak írva - történészek szerint a 11 évvel korábban megölt Szent Erik tiszteletére utalva - úgy fogalmazott: "van köztetek, aki ördögi fondorlattól megtévesztve, pogány módra, szentként tisztel egy olyan embert, aki ittas, részeg állapotban volt, amikor meggyilkolták". Ezt a vonalat erősítette III. Ince pápa is, aki a 13. század elején kijelentette, Szent Péter teljhatalmával egyedül a pápa illetékes a szentek közé felvenni valakit. A negyedik lateráni zsinaton 1215-ben el is rendelték, hogy pápai engedély kell minden új ereklye tiszteletének bevezetésekor. Az új keletű szigorra jellemző, hogy az 1199 és 1431 között lefolytatott - addigra már kikristályosodott procedúrájú - szentté avatási eljárásoknak csak mintegy a fele (35) vezetett kanonizációhoz.

Egyes történészek a közel egy évezreddel ezelőtti, még kiforratlan egyházjogi helyzettel magyarázzák, hogy a más európai királyi családokhoz képest - arányait tekintve - kivételesen sok szentet adhatott az Árpád-ház. Az oltárra emelések java a 13. század elejéig megtörtént, amikor még a kanonizációk nem kerültek pápai fennhatóság alá. P. Szőke János szalézi szerzetes, mások mellett Salkaházi Sára magyarországi posztulátora (vagyis boldoggá avatási ügyének hivatalos gazdája) szerint viszont mindez sokkal inkább Szent István király példáján múlott, mivel az ő "komolyságának és radikális kereszténységének az érdeme, hogy a Kárpát-medence a szentek termőföldje lehetett".

Annyi biztos, hogy az 1231-ben elhunyt Árpád-házi Erzsébet szentté avatása (alig négy évvel halála után) már a pápai követelmények alapján történt. A felállított bizottság hétszáz tanút hallgatott meg és az életszentség megállapításán túl 106, Erzsébet közbenjárására történt csodás gyógyulást ismert el. Nehezen boldogult viszont Szent Erzsébet unokahúga, IV. Béla lánya, az 1270-ben meghalt Margit, akinek ügyében többször is megindult az eljárás, ám végül csak 1943-ban kanonizálták. Pedig vele kapcsolatban is tucatnyi csodás tettet örökítettek meg már a 13. században, s ügyében még Mátyás király is lobbizott Rómánál.

"Az Árpád-ház kihaltával a szentek koszorúja megszakadt" - sajnálkozott P. Szőke János a HVG-nek. Az 1999. június 16-ai magyar vonatkozású szentté avatáskor szintén Árpád-házi sarjat kanonizált II. János Pál pápa: Kingát, Margit nővérét, aki a legenda szerint szűzházasságban élt Szemérmes Boleszláv lengyel királlyal. Igaz, egyházi szakértők szerint Salkaházi Sára esetében is van remény arra, hogy a közeljövőben szentté avassák. Az aktuális kanonizációkban ugyanis fontos szempont az illető életének "üzenete". Márpedig az ő esetében nemcsak az lehet példaértékű, hogy a zsidómentésben vállalt szerepe miatt lett mártírrá, hanem az is, hogy kritikus szemléletű entellektüelből lett Istent és társait engedelmesen szolgáló apáca.

IZSÁK NORBERT

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szellem

A boldogító igen

"Vágyódjál a vértanúság iránt, s ha ezt, mert az Isten különleges szeretete volna, nem kaphatod meg, legalább a...

Meghalt az első gleccser Izlandon

Meghalt az első gleccser Izlandon

Légi csaták: „Nem az a csoda, ha nem indul el egy járat, hanem az, ha elindul”

Légi csaták: „Nem az a csoda, ha nem indul el egy járat, hanem az, ha elindul”

Felbukkant egy újabb e-roller kölcsönző Budapesten

Felbukkant egy újabb e-roller kölcsönző Budapesten

Halálos gombás fertőzések kísérhetik a globális felmelegedést

Halálos gombás fertőzések kísérhetik a globális felmelegedést

Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”

Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”

Elindult magyarul is az egyik legjobbnak tartott tanulási oldal

Elindult magyarul is az egyik legjobbnak tartott tanulási oldal