Bár szakértők szerint gyakorlati haszna is lehetne a több tíz kilométeres magasságból való ejtőernyős ugrásnak, annak kivitelezése meglehetősen veszélyes és - mint egy minapi kudarc is bizonyítja - bonyolult.

Rájár a rúd a 64 éves Michel Fournier francia exkatonára, aki az idén sokadszorra próbált héliummal töltött ballonjával 40 kilométer magasba emelkedni, hogy onnan zuhanjon - közel negyedórán át - a Föld felé. Az elszánt gall már vagy 20 millió dollárt és két évtizedet áldozott rekordkísérletére, ám a napokban ismét kudarcot vallott. Előbb az időjárási viszonyok miatt kellett elhalasztania a nagy ugrást, majd pedig egy technikai malőr következtében hordozókosár nélkül repült el a ballon, így Fournier a földön - és megint hoppon - maradt. A héliummal töltött léghajó két-három óra alatt emelte volna a sportembert egy kapszulában a sztratoszférába, ahonnan egy űrhajósszkafanderben ugrott volna ki, hogy visszaútján előbb átlépje a hangsebességet (egyes becslések szerint akár a másfélszeresét is), majd a légkör és több ejtőernyő fékezőerejét kihasználva elegánsan landoljon. Az újra kudarcot vallott Fournier egyébként régi motoros: már vagy 8600-szor ugrott ejtőernyővel (ebből több mint százszor 8500 méternél magasabbról).

Az első sikeres, 18. század végi mutatványokat követően - a francia André Jacques Garnerin 1797-ben már 700 méteres magasságból, szintén egy léggömbből ugrott ki - az ejtőernyőzés a 20. században kezdett teret hódítani. A katonai vezetők által eleinte lenézett lehetőség a második világháborúban kifejezetten népszerű lett, mivel rájöttek, hogy kis magasságból a frontvonal mögött lehet ledobni a különlegesen kiképzett deszantosokat és felderítőket. Ekkoriban - valamint a hidegháború során - már stratégiailag is fontos szerepet kapott a nagy magasságból való ejtőernyőzés. Az ellenség radarkezelőit ugyanis nem sokáig lehetett becsapni, rájöttek, ha egy repülőgép hirtelen, látszólag minden ok nélkül több kilométeres magasságból 1-2 ezer méterre ereszkedik, akkor feltehetően ejtőernyősöket dob le - magyarázza a HVG-nek Kiss György, a Vörös Meteor Ejtőernyős Sport Klub elnöke. Éppen ezért kezdtek próbálkozni az akár 10 kilométeres magasságból való ugrásokkal, mert ha a repülőgép nem változtatott a pályáján, az ellenség azt hihette, csupán légi felderítést végez. A vállalkozó szellemű ejtőernyősök pedig - magasan kinyitva az ernyőjüket - akár 60-70 kilométerre is ellavírozhattak az ugrási ponttól.

Igaz, ilyen magasságokban már speciális felszerelésre van szükség. Mivel a légritka környezetben besűrűsödhet a vér és csökken a szervek, így az agy oxigénellátottsága, a tengerszint feletti 4 ezer méternél magasabbról leugorva a katonák felszállás és zuhanás közben oxigéndús levegőt vagy tiszta oxigént lélegeznek be - tudta meg a HVG Várnagy Gyula alezredestől, a 350 magyarországi elitejtőernyős kiképzőtisztjétől. Ennek hiányában ugyanis a részegséghez hasonló euforikus érzés kerítheti hatalmába őket, és örömükben elfelejthetik kinyitni az ernyőt, vagy el is ájulhatnak. 8 ezer méter fölött pedig már az űrhajósokéhoz hasonló szkafandert kell viselni, ami kiegyenlíti a nyomáskülönbséget, és a mínusz 50-60 fokos hidegtől is védi az ejtőernyőst.

Persze többen is megpróbálták feszegetni ezeket a határokat. Az oxigénpalack nélküli rekordot az 1998-ban, egy ugrás közben elhunyt francia Patrick de Gayardon tartja, aki három évvel korábban több mint 12 kilométerről ugrott úgy, hogy még szkafandert sem viselt, csupán meleg ruhával védekezett a fagy ellen, fejét pedig egy speciális csuklya takarta. Ez különösen annak fényében elismerésre méltó, hogy a második világháborús náci emberkísérletek óta tudni: 10 kilométer magasságban legfeljebb 1-2 percet bír ki az ember, 20 ezer méteren pedig ennek is csak a töredékét.

Bár, mint Várnagy alezredes mondta, "ejtőernyővel bármiről lehet ugrani, még varázsszőnyegről is", a Fournier által is preferált héliumtöltésű léghajó azért szerencsés választás - már amennyiben működik -, mert sokkal olcsóbban juttatható fel a kívánt magasságba, mint egy repülőgép. Utóbbi amúgy sem képes megközelíteni az említett 40 kilométeres magasságot. Éberhardt György aranykoszorús első osztályú oktató vadász- és szállítórepülőgép-vezető hallott olyan kísérleti gépmadarakról, amelyek ilyen, sőt nagyobb magasságot is elértek, ugyanakkor abszurdnak tartaná, hogy ejtőernyős rekordbeállításhoz ilyen méregdrága csúcsgépeket használjanak. Ahhoz - fejtegette -, hogy a repülőgépek fennmaradjanak, nagyobb légsűrűség kell, mint amennyivel a levegőnél könnyebb gázzal töltött könnyű léghajók "megelégszenek". A Varsói Szerződés országaiban rendszeresített MiG-21-es vadászgép csak rövid időre tudott "átugrani" a 21-22 kilométeres tartományba.

A ritka légrétegben óriási sebességre gyorsuló emberi testet érdemes úgynevezett stabilizálóernyővel irányban tartani, hogy megakadályozzák az ejtőernyős kontrollálhatatlan pörgését - hívta fel egy további fontos részletre a HVG figyelmét a 6400 ejtőernyős ugrást maga mögött tudó Méhész Sándor, a Magyar Repülő Szövetség főtitkára. Így tett egyébként a jelenlegi nem hivatalos csúcstartó amerikai Joe Kittinger kapitány is, aki a Gemini-űrprogramban használatos szkafandert tesztelte 1960-ban. Kittinger 31 kilométeres magasságban lépett ki a héliumos ballon kosarából, pár másodperc alatt elérte a hangsebességet, ám ekkor kinyílt egy apró stabilizálóernyő - ezért aztán a Nemzetközi Repülőszövetség a további zuhanást nem nyilvánította szabadesésnek, így nem az övé a hivatalos rekord. Azt 1962. november 1-jén állította fel a szovjet Jevgenyij Andrejev, aki 25 458 méterről 24 500 métert zuhant, és csak az utolsó 958 méteren nyitotta ki az ernyőjét. Társa, Pjotr Dolgov ezredes nem volt ilyen szerencsés: kiugráskor a szél a kapszula oldalához csapta, megsérült a sisakja, és azonmód szörnyethalt.

Szakértők szerint elsősorban a pénzhiány miatt nem döntötték meg e szakállas rekordokat az utóbbi közel öt évtizedben. Holott a már idézett Kiss György szerint nem volnának feleslegesek a Fournierééhoz hasonló kísérletek, mert sokkal olcsóbb lenne, ha az asztronauták a Föld-közeli űrállomásokról - vagy vészhelyzetben az űrsiklókról - nem drága kapszulákban, hanem egyszerű szkafanderben, ejtőernyővel a hátukon "ugranának haza".

IZSÁK NORBERT

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Banki kiszámolós: hányan maradhatnak?

Banki kiszámolós: hányan maradhatnak?

"Et resurrexit tertia die": Orbán Viktor latinul üzent húsvétra a közösségi oldalán

"Et resurrexit tertia die": Orbán Viktor latinul üzent húsvétra a közösségi oldalán

651 millió forint a legdrágább itthon kínált használt autó

651 millió forint a legdrágább itthon kínált használt autó

A vérontás megállítását sürgette e pápa Urbi et Orbi üzenetében

A vérontás megállítását sürgette e pápa Urbi et Orbi üzenetében

Orbán Viktor sehol nincs a világ leggazdagabb politikusaihoz képest

Orbán Viktor sehol nincs a világ leggazdagabb politikusaihoz képest

"Most kell arról dönteni, hogy élünk majd a jővőben" Greta Thunberg Londonban beszélt

"Most kell arról dönteni, hogy élünk majd a jővőben" Greta Thunberg Londonban beszélt