Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fiának érettségije kapcsán minduntalan elhangzik Montessori neve, a százéves múltra visszatekintő pedagógiai módszer lényegéről azonban nem esik szó.

"Önök nem értettek meg semmit" - fakadt ki Maria Montessori az utolsó, a szakmabeliek mellett laikusoknak is tartott előadásában, megdöbbentve ezzel hallgatóságát. Az 1952-ben, 82 éves korában elhunyt, kortársai szerint rendkívül ambiciózus és határozott fellépésű olasz pedagógusnő ars poeticája ugyanis az volt, "a nevelők ne egy módszer mankójára támaszkodjanak, hanem saját lábukon megállva saját pedagógiájukat tudják alkalmazni" - értelmezi a kirohanás hátterét Kurucz Rózsa neveléstörténész a Viták a Montessori-pedagógiáról (1910-1956) című tavalyi tanulmányában. A tanári autonómiát a világhírűvé lett nevelőnő nem véletlenül nevezte legfőbb célkitűzésének, hiszen maga is göröngyös, tabuk övezte úton járt: Olaszországban például ő volt az első nő, akinek sikerült orvosi diplomát szereznie. A gyermekekkel való foglalkozást pedig feltehetőleg az is motiválta, hogy 28 éves korában, 1898-ban, a kor szokása szerint dajkaságba kényszerült adni házasságon kívül született fiát. A sokáig titkolt sarj, Mario Montessori - akit anyja azért rendszeresen látogatott - olyannyira megértőnek bizonyult, hogy 1952-ben átvette és tovább vezette az akkor már kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkező egyesületet.

Montessori az általa körvonalazott koncepciót előszeretettel nevezte ugyan nevelési tanácsgyűjteménynek, illetve irányelveknek, azok egy idő után mégis követendő metódussá lényegültek át. Nem utolsósorban azért, mert a módszer kitalálója a római tanítóképzőn és az egyetemen is oktathatott, pedagógiai javaslatait pedig egy tucat könyvben és számos tanulmányban adta közre. Ma több mint 22 ezer akkreditált Montessori-intézmény - óvoda, általános iskola és néhány gimnázium - működik a világ mintegy száz országában. "Emellett sok pedagógus a módszer egyes elemeit alkalmazza és ötvözi más metódussal" - bővíti a felhasználók körét Czike Bernadett, a Szabad Iskolákért Alapítvány szakmai vezetője.

Első látásra a Montessori-pedagógia nem sokban különbözik a 19. század végén Európában kibontakozó, a hagyományos poroszos, fegyelmező-számon kérő oktatás ellenében létrejött reformpedagógiai irányzatoktól. Ez is a gyermek önállóságának, szabadságának megvalósítására törekszik, és a tudás átörökítésénél fontosabbnak tartja az individuum fejlesztését. Az először értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozó, majd a gyakorlatokat egészséges nebulókon is tesztelő Montessori orvosi képzettségéből fakadóan természettudományos érvekkel is alátámasztotta nézeteit. Könyveiben például - akkor úttörő módon - a gerincferdülés megelőzését szorgalmazva indulatosan kelt ki az iskolákban használatos, az asztallal a széket összeolvasztó padok ellen. Az égisze alatt alapított óvodákba-iskolákba a gyerekek méreteihez igazított, általuk elmozdítható székek, asztalok kerültek.

"A Montessori-módszer legfőbb jellegzetessége a speciális eszközkészlete" - ad tájékoztatást Lángné Németh Ildikó, a csepeli Montessori-óvoda vezetője. Az intézményekben használatos, több tucat sablont, betűt, mértani formát, gyöngyöt az olasz pedagógusnő már első, az 1907-ben alapított Gyermekek Háza nevű, a szegény munkáscsaládok csemetéit gondozó óvodában kifejlesztette. A napjainkban több cég által is gyártott eszköztár elsősorban az alapkészségek elsajátításához szükséges. Míg hagyományos módon a színek elkülönítését a gyerekek úgy tanulták meg, hogy az óvónő a különböző színű dolgokra rámutatott, majd visszakérdezte a színek nevét, a Montessorik egyik bonyolultabb gyakorlatában 3 éves gyerekek 63 különböző árnyalatú lemezt kilenc fő színhez voltak képesek sorolni, s a színek ezáltal rögzültek a tudatukban.

A nagyszámú eszközkészletre leginkább azért van szükség, hogy megvalósuljon a Montessori-módszer másik sajátossága: az önálló tanulás. "Segíts, hogy magam csinálhassam" - hirdeti a fő irányelv. Ez még manapság is gyökeresen eltér az általános metódustól, ahol a tanár a központi figura: ő adja át az anyagot, ő dönti el annak mennyiségét és a feldolgozás iramát, majd ő kér számon. A Montessori-intézményekben viszont az óvónő például csak akkor avatkozik bele a gyermek legszentebb magánügyébe, az őt körülvevő "világ" megismerésébe, ha ennek úgymond szükségét látja, noha a kisdiák is maga dönti el, hogy milyen témákkal kíván foglalkozni. Az oktatás fokozatosan áll át az órarendre, noha a gimnazistának is heti több önálló tanulással eltöltött órája lehet. A tanár - akit diákjai gyakran tegeznek - osztályzás helyett szóbeli értékelést ad, és a számonkérés is általában négyszemközt történik. "A felnőttnek szerető és avatott vezetőként kellene mutatkoznia a gyermek előtt, aki végigsegíti őt a mennyei birodalomba vezető úton" - jelölte meg az ideális tanár szinte krisztusi feladatát a hívő katolikus Montessori az 1926-ban megjelent, A gyermek felfedezése című alapművében. "A másik fél, a tanuló pedig önmagától tanul a leghatékonyabban, mivel a tapasztalás útján szerez ismereteket, és nem passzívan, amikor a táblánál órák hosszat magyaráznak neki" - villantja fel a reformpedagógia "másik" oldalát Stefán Mariann, a Magyarországi Montessori Egyesület elnöke.

A Montessori-hívők szerint attól egyáltalán nem kell tartani, hogy az óvodás vagy iskolás elblicceli a játéknak álcázott tanulást. "Montessori egész elméletét a gyermek belső motivációjára, kíváncsiságára, felelősségérzetére alapozta, mely azonban csak szabad, szeretetteljes környezetben bontakozik ki" - mondja Stefán Mariann. A gyermekek ráhangolódását a napi munkára, az aktivitásra pedig a reggeli beszélgetőkörökkel, a koncentrációt segítő csendgyakorlatokkal gondolta Montessori elősegíteni.

"Szinte nincs olyan csoport, ahol ne lenne látás-, hallás- vagy értelmi sérült gyermek" - említ még egy sajátosságot Lángné Németh Ildikó, akinek mostani, 15 fős csoportjában három ilyen kisgyerek is található. Az óvónő tapasztalata szerint az egészséges és speciális fejlesztést igénylő gyerekekre egyaránt jó hatással van ez a keveredés.

A Mussolini fasizmusa elől 1934-ben emigráló, éveket Angliában, Indiában töltő iskolateremtőnek számos kritikusa akadt. "A gyermek szellemi erejét életidegen és absztrakt eszközökkel kívánja képezni" - utasította el Montessori elképzeléseit már a kezdet kezdetén, 1913-ban az amerikai reformpedagógus, William Heard Kilpatrick. Egyébiránt a módszer híve, propagálója és mai elemzője, Méhes Vera óvodapedagógus is talál kifogásolnivalót, mondván, Montessori "nem ismerte fel a mese fontosságát, és azt, hogy a gyermek személyiségének egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlenek a szerepjátékok", amit Czike Bernadett azzal egészít ki, hogy "az állandó individualista tanulás hátránya lehet, hogy a csoport híján van a közös munka élményének".

Egykoron Montessori tisztelői között tarthatta számon a pszichoanalízis atyját, Sigmund Freudot és Jean Piaget-t, a fejlődéslélektan területén korszakalkotó svájci kutatót. A Bécsben botrányfigurának számító Freud különösen lelkesnek tűnt, amikor a pedagógusnő az 1920-as években egy osztrák intézet alapításához kérte a segítségét. Postafordultával érkezett a válasz: "Az ellenállást, amelyet a nevem a közönségben ébresztene, az ön nevének sugárzása győzi majd le."

SINDELYES DÓRA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szellem

Kis térhódítás

A gyermek felfedezése - Montessori 1926-ban megjelent alapművének a címét adta Faragó László neveléselméleti kutató...

Orbán Viktor sehol nincs a világ legjobban fizetett politikusaihoz képest

Orbán Viktor sehol nincs a világ legjobban fizetett politikusaihoz képest

Ön is a Facebookon locsolkodik? Ne aggódjon, nincs vele egyedül

Ön is a Facebookon locsolkodik? Ne aggódjon, nincs vele egyedül

Feljelenti az MTVA Sargentiniéket

Feljelenti az MTVA Sargentiniéket

"Attól, hogy valaki jó festő vagy burkoló, még nem lesz jó vállalkozó"

"Attól, hogy valaki jó festő vagy burkoló, még nem lesz jó vállalkozó"

13 millió euróra büntették az erdőtűz okozóit

13 millió euróra büntették az erdőtűz okozóit

Ez történt: sürgősen ki kellene kapcsolnia ezt a számítógépén szakértők szerint

Ez történt: sürgősen ki kellene kapcsolnia ezt a számítógépén szakértők szerint