A modern kori tüntetések 1848-ban kezdődtek Buda-Pesten.

A modern kori tüntetések 1848-ban kezdődtek Buda-Pesten. A sokat emlegetett március 15-ei megmozduláson túl (mely este egyes gyertyával ki nem világított ablakok betörésével is együtt járt) 22-én, illetve 28-31-e között naponta voltak ilyenek a Nemzeti Múzeum előtt. A 15-einél nagyobb létszámú demonstrációk célja a pozsonyi törvénykezési munka siettetése volt. De az évben zajlott az első jelentősebb munkásmegmozdulás is: április 17-én a céhlegények a céhek felszámolását követelték a Nemzeti Múzeum előtt.

A forradalom leverését követően 1860-ban élénkült meg a főváros, áprilisban például a gróf Széchenyi István Belvárosi templomban tartott gyászmiséjére érkező 80 ezer ember tette a kegyeleti aktust Bécs-ellenes politikai megmozdulássá. Az első jelentősebb szociáldemokrata (marxista) munkástüntetésre 1869. augusztus 22-én került sor: a mai Köztársaság téri Gázgyár előtt a mintegy ezer résztvevő ünnepélyesen esküt tett a vörös zászlóra, és a választójog mellett Magyarország függetlenségét is követelték. Az első nemzetközi szervezésű - az Internacionálé felhívására rendezett - szolidaritási akció a hatósági tilalom ellenére megtartott 1871. június 11-ei gyásztüntetés volt. A párizsi kommün áldozatainak emlékére gyászfátyolos kalappal felvonuló munkások a Városligetben már az új forradalmat éltették. A következő napokban sok résztvevőt letartóztattak, közülük egy egyetemi hallgatót másfél évi börtönre ítéltek. A május elsejei, a Ligetből induló felvonulások azonban csak 19 évvel később kezdődtek.

A dualizmus korában gyakoriak voltak a nacionalista tüntetések is. 1889. január 29-én például nagy tömeg özönlötte el a képviselőház Sándor utcai épületének (ma: Bródy Sándor utca, Olasz Intézet) környékét az "új véderő" törvényjavaslat hírére, amely az önkéntesek tiszti vizsgáját németnyelv-tudáshoz kötötte; a miniszterelnök csak lovas rendőri kísérettel, kerülő úton juthatott haza. 1894. január 16-án az állam és az egyház szétválasztását, a polgári anyakönyvezést célzó törvénytervezet miatti tiltakozás nyomán került sor az első "jobboldali", katolikus kormányellenes nagygyűlésre, melyre március 4-én egy jóval nagyobb, 120 ezres liberális (kormánypárti) tömeg válaszolt a Sándor utca környékén.

1905-től 1912-ig tartott a választójogi tömegtüntetések korszaka. Ennek nevezetes nyitánya volt az 1905. szeptember 15-ei "vörös péntek", amikor a szocialisták vezetői százezer fős "küldöttség" élén petíciót vittek az immáron Duna-parti képviselőházhoz, hogy bátorítsák és ösztökéljék a nekik választójogot ígérő kormányt. 27-én véres utcai harcban ütköztek meg, de nem a rendőrökkel, hanem a kormányt illegitimnek tartó ellenzéki hazafias, függetlenségi koalíció híveivel. 1907. szeptember 8-án a Stefánia út 31-33. alatti üres telken megtartották az első szabadtéri feminista gyűlést a női választójogért. A korszak legtöbb áldozatot követelő megmozdulása 1912. május 23-án volt ("vérvörös csütörtök"). A választójogi reformot ellenző Tisza István házelnökké választásának hírére százezres tiltakozó tömeg akart a Parlamenthez vonulni, ám a rendőrök útjukat állták. Miközben Tisza zavartalanul folytatta a képviselőházi tárgyalást, a felvonulók villamosokat döntöttek föl, barikádokat emeltek - hat halott, 180 sebesült, háromszáz letartóztatás volt a mérleg.

Az 1920-as évekre a trianoni békediktátumot elítélő megmozdulások sora nyomta rá a bélyegét, a világválság éveiben pedig, amikor magasra szökött a munkanélküliek száma, ismét megszaporodtak a nemegyszer kirakatok beverésével kísért baloldali tüntetések. Az egész korszak legnagyobb megmozdulása a szociáldemokrata Garami Ernő vezetésével szervezett 1930. szeptember 1-jei, nem engedélyezett tüntetés volt. Már a hatósági előkészületek is impozánsak voltak: mintegy 5 ezer katona és 3500 rendőr szállta meg a főváros fontos pontjait, s csendőrök érkeztek a Pest környéki falvakba is. A "Munkát, kenyeret!" követelő, összesen másfél százezresre becsült tömeg délelőtt 11 órára szinte elárasztotta a Nagykörutat, és az Andrássy úton keresztül igyekezett a Liget felé. Ott a tüntetők kövekkel, ólomdarabokkal támadtak, és rendőröket rángattak le a lovukról. A királyszobrok lábánál elrendelt sortűzben meghalt egy fővárosi építkezésen napszámosként dolgozó galgahévízi paraszt, és tizenhárman megsebesültek. A tüntetők között volt József Attila, akit ez ihletett a Tömeg című vers megírására.

1932-ben kezdődtek a jelentősebb nemzetiszocialista tüntetések. 1938 novemberében napokon keresztül tüntettek a Parlament előtt a házelnök lemondását követelve, majd 24-én feldúlták a Bethlen Istvánhoz közeli 8 Órai Újság kiadóhivatalát. A rendőrség csak akkor lépett akcióba, amikor december 1-jén a gumi- és vasbotokkal, bokszerekkel felfegyverkezett, a hungarista államot éltető nyilas tömeg a Várba akart nyomulni, és nekiesett a rendőröknek, kirakatoknak és autóknak. Félszáz sebesült maradt utánuk, az egész akcióért pedig 46 embert tartóztattak le.

A háború idején a legjelentősebb tüntetés az 1942. március 15-ei többezres gyűlés volt a Petőfi-szobornál, melyet a Magyar Történelmi Emlékbizottság (MTE) szervezett. A transzparenseken "Vesszen Hitler!", "Hozzátok haza fiainkat a Szovjetunióból!", "Szabad, független, demokratikus Magyarországot!" feliratok voltak olvashatóak. Mások mellett a kisgazda Bajcsy-Zsilinszky Endre, a parasztpárti Kovács Imre, az értelmiség nevében pedig Bernáth Aurél festőművész koszorúzott. "A rendezett, néma tömeg lassan vonult el Petőfi előtt tisztelegve a Kossuth térre - emlékezett vissza a kommunista ellenállásban részt vevő Gobbi Hilda színésznő. - Itt már zúgtak a jelszavak. (...) A rendőrök hirtelen kirántották kardjukat, a tömeg közé rontottak kardlapozva. Rohantunk, ki merre látott." A végeredmény: kilencven fő letartóztatása és az MTE betiltása.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Brexit: a brit kormány jóváhagyta a megállapodás-tervezetet, jöhet az EU-csúcs

Brexit: a brit kormány jóváhagyta a megállapodás-tervezetet, jöhet az EU-csúcs

83 országból 452 "gülenista" kiadását kéri Törökország

83 országból 452 "gülenista" kiadását kéri Törökország

Nem engedték az ENSZ szakértőit a tranzitzónákba a határon, felfüggesztették a látogatást

Nem engedték az ENSZ szakértőit a tranzitzónákba a határon, felfüggesztették a látogatást

Az LG és a Huawei is mozgásba lendült, jöhetnek a valóban csupakijelzős mobilok

Az LG és a Huawei is mozgásba lendült, jöhetnek a valóban csupakijelzős mobilok

Emberkereskedelemmel is meggyanúsították az időseket átverő bűnbanda egyik tagját

Emberkereskedelemmel is meggyanúsították az időseket átverő bűnbanda egyik tagját

Kitalált valamit a Volkswagen: úgy csökkentenék a dugókat, hogy közben az autózást is sokkal jobbá tennék

Kitalált valamit a Volkswagen: úgy csökkentenék a dugókat, hogy közben az autózást is sokkal jobbá tennék