szerző:
HVG

A legtöbb illetékes még ma is a legszívesebben elzárná a nyilvánosság elől a szocialista kultúra urának történetét – állítja az Aczél Györgyről szóló, félbehagyott dokumentumfilm rendezője, Varga Ágota (55 éves).

HVG: Úgy tudjuk, a dokumentumfilm-pályázatokat is kiíró Országos Rádió és Televízió Testület azért nem támogatta az ön filmjét, mert szerintük Magyarország még nem érett egy Aczél György személyével és a korszak kultúrpolitikájával mélyebben foglalkozó dokumentumfilmre. Mi igaz ebből?

V. Á.: Hivatalos értesítésben nekem nem indokolták, ahogy a kifejezetten a múltfeltárásra létrehozott Magyar Történelmi Filmalapítvány sem kommentálta elutasító határozatát. Végül a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Duna Tv közös pályázatán nyertem el két rész leforgatásához elegendő pénzt. Talán az anyag láttán a döntnökök megszavazzák a folytatást, ugyanis hatrészesre terveztem a filmet.

HVG: Az elkészült epizódokban miért csak a liberális, urbánus értelmiség tagjai – az országból Aczél miatt férjével együtt távozó Heller Ágnes filozófus, a szilenciumra ítélt Konrád György író vagy a kultúrpápával sajátos viszonyt fenntartó Jancsó Miklós filmrendező – szólalnak meg?

V. Á.: Először a családot és az általuk javasolt, Aczélhoz közeli személyeket vettem sorra, de természetesen a népi írókat, mindenekelőtt Csoóri Sándort, Fekete Gyulát vagy Csurka Istvánt is kamera elé akarom ültetni. Ígéretet már kaptam tőlük. Csoóri például azonnal vállalta a nyilatkozatot, azzal a feltétellel, hogy a saját körében beszélne. Ha más, vele azonos politikai platformon lévőket is felkeresek.

HVG: Mennyire volt nehéz feladat a megszólalók szembesítése a múlttal?

V. Á.: Volt, aki egyáltalán nem volt hajlandó erre. Szabó István filmrendezőt például Aczél lányai (Anna és Ágnes) ajánlották azzal, hogy ő biztosan mesélne a barátságukról. Szabó azonban elzárkózott a nyilatkozattól. Próbáltam meggyőzni, szó lesz magáról a filmben, Heller Ágnes beszél a maga ügynökmúltjáról, és ha nem mond semmit, akkor reflektálatlanul maradnak Heller gondolatai. Erre ő: akkor úgy maradnak. Ugyanez volt a helyzet ma a gázüzletben nagyágyúnak számító Knopp Andrással, az MSZMP kb egykori alosztályvezetőjével, Aczél egyik legközelebbi munkatársával. Ő azt mondta, a rendszerváltás után Aczéllal megfogadták egymásnak, hogy nem mondanak semmit. De mesélek ennél cifrábbat: az 1956-os Intézetben őriznek egy Aczél-életútinterjút, amelyet Litván György, Hegedűs B. András és Kozák Gyula készített még 1990–1991-ben. Közülük már csak Kozák él, ám ő sem állt kötélnek. Mondván: túl cinikus lenne, és úgysem mondana igazat, akkor meg minek. Bevallom, nem értettem, hiszen engem csupán az érdekelt volna, hogy beszélgetéseik során Aczél hogyan viselkedett, milyen kérdések elől tért ki, egyáltalán hogyan viselte a rendszerváltást, a bukást.

HVG: Ha ennyi kerékkötője volt a filmjének, mégis miből dolgozott?

V. Á.: Nem is Aczél-filmnek indult. Az ötletet a 2004-ben elkészült, Endre László nyilas belügyi államtitkár fiáról és unokáiról szóló, Leszármazottak című filmem adta. Aczél Ágnessel aztán egész más ügyben találkoztam, és megkérdeztem, beszélne-e kamera előtt is édesapjáról. Ő vállalta, ám ahogy egyre mélyebbre kerültem a történetben, nyilvánvalóvá lett, hogy nem a lányokról, hanem Aczélról kell szólnia a filmnek. Forrásként rajtuk és az interjúalanyokon kívül például Révész Sándor Aczél és korunk című, 1997-es monográfiáját, az említett életútinterjút használtam, és hozzáfértem filmarchívumokhoz is.

HVG: Mennyire könnyen nyíltak meg a filmjében apjukról meglehetős őszinteséggel beszélő Aczél lányok?

V. Á.: Ők csak azon tamáskodtak, hogy ma ez a téma érdekel-e egyáltalán valakit. A hagyatékot Aczél György 1991-es végrendelete alapján kezelő kuratóriummal viszont már akadt némi nézeteltérésem. Vámos Tibor akadémikusnak, e grémium egyik tagjának például a film mint műfaj nem tetszett. Túl sokan láthatják, mondta, és téves következtetéseket vonhatnak le belőle Aczél személyére vonatkozóan. Úgy vélte, nagyon jó egy ilyen kutatás, de annak anyagát például az Országos Széchényi Könyvtár archívumában kellene elhelyezni, ahol aztán a történészek dolgozhatnának vele. Végül azért sikerült meggyőznöm.

HVG: Az összesen 170 doboznyi, az MTA kézirattárában őrzött hagyaték 1999 óta részben kutatható, ám a levelezés csak 2021 után válik teljes körűen hozzáférhetővé, pedig abból talán kiderülhetne, miképpen működött kulturális fronton a besúgóhálózat. Mit gondol, az ő kezében futottak össze a szálak?

V. Á.: Különben mire ment volna ki az egész? Mi értelme lett volna művészeket, tudósokat, értelmiségieket megfigyelni, lehallgatni, beszervezni? Az a filmből is kiderül, hogy Aczél mindent tudott a kultúra katonáiról. A legjelesebb művészek, értelmiségiek is hozzá fordultak az egészségügyi problémáiktól a nőügyeikig szinte mindennel. Műtéteket intézett el, külföldi balesetből szállíttatta haza a sérülteket. Aczél azonban nem csak az elitet tartatta szemmel, hanem az egész frontot. Meggyőződésem, hogy ő mozgatta a kulturális besúgórendszert. Heller és Jancsó utalnak is erre a filmben. Egyébként a lányai és történész unokája is azt szeretnék, ha a hagyaték szabadon kutatható lenne.

HVG: Aczél három évtizedig élet-halál ura volt a magyar kultúrában, ám a film első két része alapján inkább egy szigorúan elvhű, de nagylelkű patriarcha képe rajzolódik ki. Ön is így vélekedik Aczél Györgyről?

V. Á.: Szerintem olyan ember volt, aki a végtelenségig rajongott a hatalomért. Sznob volt, aki imádott a művészek fényében sütkérezni. Számára létkérdés volt, hogy ez a kör őt mint hatalmasságot befogadja. Ugyanakkor sok-sok kisember – kultúrház-igazgatók, tanárok – tragédiájában is kulcsszerepe lehetett. Kisiklott egzisztenciákról, öngyilkosságok tucatjairól tudunk.

HVG: Róluk is lesz szó a folytatásokban?

V. Á.: Azt tervezem, hogy újsághirdetést adok fel: várom az Aczéllal kapcsolatos személyes emlékeket.

VAJNA TAMÁS

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Vízválasztó lett az iszlám és a Nyugat közt a Salman Rushdie íróra 30 éve kimondott fatva

Vízválasztó lett az iszlám és a Nyugat közt a Salman Rushdie íróra 30 éve kimondott fatva

Curtis kijött az elvonóról, és „teljesen új ember” lett

Curtis kijött az elvonóról, és „teljesen új ember” lett

22 éves világrekordot döntött meg egy 19 éves atléta

22 éves világrekordot döntött meg egy 19 éves atléta

Három hónapos a francia kormány ellen tiltakozó sárgamellényes mozgalom

Három hónapos a francia kormány ellen tiltakozó sárgamellényes mozgalom

Bírósági végrehajtás indult a Hell energiaital gyártója ellen

Bírósági végrehajtás indult a Hell energiaital gyártója ellen

„Hihetetlenül ritka” lelet: 95 millió éves, 1 méteres lábnyomokat találtak, és most várják az embereket

„Hihetetlenül ritka” lelet: 95 millió éves, 1 méteres lábnyomokat találtak, és most várják az embereket