Érzékelő szövetekkel, szemüvegmonitorokkal próbálják megelőzni korukat azok a kutatók, akik gyakran még maguk sem tudják, mire lesznek jók az általuk képviselt új számítástechnikai trend fejlesztései.

A hordozhatóság után a hordhatóság és a kezelhetőség problémáját kell megoldani – vélik azok a sci-fikbe illő technológiai fejlesztéseken dolgozó kutatók, akik a hónap elején Linzben tartottak világszimpóziumot. A viselhető számítástechnika (wearable computing) gyűjtőnéven emlegetett interdiszciplináris irányzat művelői azt hangoztatják, hogy a 21. századi mindennapokhoz szervesen hozzátartozó technológiák használata – az egyre okosabb mobiloktól a navigációs berendezésekig – egyelőre túl sok figyelmet követel, és így nem éri el valódi célját: nem könnyíti, hanem inkább nehezíti az életet. „A mérnökök eddig mindenekelőtt a miniatürizálással foglalkoztak, és nem feltétlenül a praktikumra fokuszáltak, ezért is kicsik a kijelzők, s aprók a billentyűk” – állítja blogjában a szimpóziumon részt vevő Thad Starner, az amerikai Georgia Tech's College of Computing professzora. Szerinte az eszközök ruhákba integrálása és a kabátgombokhoz, cipzárakhoz hasonlatos egyszerű kezelhetősége jelentené az egyik megoldást. Starner, mint írja, diákjaival jelenleg épp olyan „textilalapú konzolok” kifejlesztésén ügyködik, amelyek – a legújabb típusú érintőképernyők grafikus felületéhez hasonlóan – úgymond emberközelivé teszik a technológiát, mondjuk egy kabátujjra applikálva egy számítógép billentyűzetét.

A sokak által öncélúnak tartott próbálkozások némelyikében azért fellelhető némi praktikum. A linzi szimpóziumon is előadó Kai Kunze, a Passaui Egyetem kutatója és munkatársai – a magyarra „Viselj számítástechnikát a munkához” szlogennek fordítható [email protected] projekt keretében – például tűzoltókat segítő berendezést fejlesztenek. GPS-alapú helymeghatározóval és mozgásérzékelővel kombinált kütyüjük a védőszemüvegükre vetített térkép segítségével a legnagyobb tűzvészben is kivezeti a lánglovagokat az épületből. Mindeközben a sisakjukba szerelt szenzor segítségével folyamatosan tájékoztatja a bevetési parancsnokot beosztottai fizikai állapotáról, például az esetleges füstmérgezés tüneteiről is.

Passaui fejlesztés az a kórházi orvosok számára készített intelligens munkaruha-kiegészítő is, amely két karperecből, egy egyszerű telefonos headsetből, valamint egy mobiltelefon méretű vezérlőegységből áll. Az egyik karpereccel a doktor a hagyományos pulzustapintás során, leolvasva a páciens csuklóján található vonalkódot, azonnal lehívhatja a központi adatbázisból az ágy végi képernyőre a digitalizált kórlapot, amelyet – a másik karjára csatolt, egérként funkcionáló mozgásérzékelővel – a levegőben gesztikulálva kezelhet: módosíthat például a gyógyszerdózisokon, vagy laborvizsgálatot kérhet. „Az orvosok kérték, hogy egérhúzogatás helyett mindkét kezük maradjon szabadon az adminisztrálás közben” – indokolja a megoldást Kunze. Ezért kell a headset is, hogy a dokik szóban diktálhassák le a diagnózist, amit egy beszédfelismerő szoftver „ír le”.

A haditechnika arzenáljából szivárogtak le a civil világba a fejre szerelhető megjelenítők (head mounted display, HMD), amelyek – a sci-fi-sorozatbeli Terminátor gépszeméhez hasonlóan – a valós látványt egészítik ki művi képekkel. A még pontosabb célzás érdekében először az 1991-es Öböl-háborúban bevetett berendezés polgári változatai például (kísérleti fázisban) már képesek virtuálisan berendezni a még csak szerkezetkész épületek belső tereit, hogy a beruházók vagy építészek könnyebben átlássák azokat. De a háromdimenziós videojátékokban is előszeretettel alkalmazott HMD-knek akár az autószerelők is hasznát láthatják, hiszen a szakik a motor pontos tervrajzával a szemük előtt játszva megtalálhatják az agyonzsúfolt motorházakban a cserélni vagy javítani kívánt alkatrészeket – véli Nacsa János, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A fejre szerelhető megjelenítők fejlesztésének úttörői között egyébként a magyar Holakovszky Lászlót és csapatát is számon tartja a szakma. Ők az 1990-es évek közepén a műtétet végző sebész szemei elé vetítő személyi monitorral arattak világsikert.

Az ember és a gép együttműködése, a human-computer interaction kifejezés után HCI-ként is emlegetett számítástechnikai irányzatot – az önmaga által barkácsolt szerelékei alapján mai szemmel afféle sufnitudósnak látszó – Steve Mann, az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora indította útjára az 1980-as években, amikor megpróbálta az akkor még igencsak ormótlan masinákat bárhol és bármikor használható, hordozható komputerekké alakítani. Törekvései a mai okostelefonokban, tenyérnyi digitális kamerákban vagy az mp3-lejátszókban értek tömegtermékekké. Az új fejlesztések már nem is ebbe az irányba próbálnak továbblépni. A zürichi műszaki főiskolán például évek óta fejlesztenek olyan „okos” – a modern textiliparban használtakkal máskülönben szinte mindenben megegyező – műszálakat, amelyek egyben érzékelők is, illetve összekapcsolhatók miniatűr, gombostűfejnél is apróbb szenzorokkal. Ezeket orvosi megfigyelésre is lehetne használni: a beteg passzentos alsóneműjébe, zoknijába applikálva alkalmasak lehetnek a folyamatos, ma még akár jelentős kellemetlenséggel vagy helyhezkötöttséggel járó orvosi megfigyelésre. Ráadásul az intelligens textíliák a kíméletes mosás után sem vesztik el képességeiket – ígéri a zürichi Gerhard Tröster professzor.

„Minden műszaki megoldás adott, a mobiltelefonokhoz vagy a hordozható számítógépekhez hasonló áttörés azonban még várat magára, hiányoznak egyebek mellett a civilek számára is vonzó, jópofa alkalmazások” – jellemzi a viselhető számítástechnika jelenét Nacsa. (Félreértés ne essék, a pólók szövetébe, dzsekik varrásába applikált telefon- és mp3-vezérlők még a hagyományos módon működnek.) Ám ez szerinte nem is akkora probléma, hiszen a viselhető masinákkal ma még ugyanaz a gond, mint a modern tucatkütyükkel: inkább csak lekötik a felhasználók amúgy is eléggé megosztott figyelmét.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Különleges oldtimer Lada Samarát árulnak Budapesten

Különleges oldtimer Lada Samarát árulnak Budapesten

Gyanúsítottként hallgatták ki Demeter Mártát

Gyanúsítottként hallgatták ki Demeter Mártát

Nagy a baj: már az űrből is látni az amazonasi erdőtüzeket

Nagy a baj: már az űrből is látni az amazonasi erdőtüzeket

Egy portugál történész cikke hozta felszínre az eddig be nem vallott rasszizmust

Egy portugál történész cikke hozta felszínre az eddig be nem vallott rasszizmust

A Fidesz üdvözli a Fidesz-kormány nyugdíjasoknak adott 9000 forintját

A Fidesz üdvözli a Fidesz-kormány nyugdíjasoknak adott 9000 forintját

Mostantól magyarul is kiírja a MÁV a határon túli állomásneveket

Mostantól magyarul is kiírja a MÁV a határon túli állomásneveket