szerző:
Vajna Tamás

A megák és a gigák után az információs társadalmak közbeszédébe bekerülnek a legnagyobb nagyságrendeket jelölő zetták és yották, amelyeknek ráadásul külön értelmezésük van a számítástechnikában.

Az idei év végére 1,2 zettabájtnyi elektronikus adatot is felhalmozhat az emberiség – derül ki az International Data Corporation (IDC) tanácsadó és piackutató cég legfrissebb tanulmányából. Mennyit? – csóválhatja a fejét a már a giga- és tera- előtagokkal kifejezett bájtmennyiségekkel is csak lassan barátkozó egyszeri számítógép-használó. Nem véletlen, hogy az IDC elemzői gondoltak az efféle matematikai rövidítésekben kevésbé jártas – inkább csak a „baromi sok” fogalmával operáló – laikusokra, akiknek a kedvéért hozzátették, hogy az említett adat 1,2 ezermilliárd gigabájt. Azaz – folytathatnánk – 1,2 milliárd tera-, vagyis 1,2 millió peta-, illetve 1,2 ezer exabájt.

 „A zetta- szót most volt alkalmunk először leírni” – emelte ki kommentárjában John F. Gantz, az IDC kutatási igazgatója. Erre, a nemzetközi mértéktanba 1991-ben bevezetett, nagyságrendjelölő – a szakterminológiában prefixumnak nevezett – előtagra eleddig nem is igazán volt szükség, ahogy a következőre, a 10 huszonnegyedik hatványát jelentő yottára sem. A 10 huszonegyedik – vagy másképp: az 1000 hetedik – hatványát jelölő zetta- a hétszerest jelentő görög hepta- előtag módosult változata. A yotta- pedig a görög ábécében az „i” – vagyis a legsoványabb – betű régi nevéből ered, ugyanabból, amelyből a magyar „jottányit sem enged” kifejezés. „Számtanilag az okto (nyolc) használata lenne indokolt, mivel az 1000 nyolcadik hatványáról van szó, ám az O betűről a reáltudományokban mindenki a nullára asszociálna” – adott magyarázatot a rendhagyó névadásra Michael Biercuk, az amerikai technológiai és szabványügyi intézet munkatársa nemrégiben a The Economist hasábjain. Így aztán az SI prefixumskálán az eddigi legnagyobb nagyságrend az Y-nal jelölt yotta- lett.

 Ezek sem új keletű elnevezések azonban, hiszen mindkét nagyságrendet 19 évvel ezelőtt cikkelyezte be az egységes nemzetközi mértékegységrendszer kodifikációs testülete (lásd táblázatunkat). A franciaországi székhelyű Nemzetközi Súly- és Mérésügyi Hivatal (BIPM) a tízes alapú decimális számrendszerhez igazodva vezette be a rengeteg nulla kiírását megspóroló, valamint a szerintük még nehezebben értelmezhető trillió, trilliárd, kvadrillió kifejezéseket kiváltó előtagokat. Ahogy tette ezt a korábban bevezetett és az Általános Súly- és Mértékügyi Konferenciák által jóváhagyott – mega-, giga-, tera-, peta- és exa-, illetve a miniatűrléptékeket jelölő, a nanótól a yoctóig terjedő – prefixumokkal is. (A szóban forgó, 1889-től, a kilogramm etalonjának meghatározása óta rendszeresen összehívott találkozók döntenek a legkülönfélébb mértékegységek szabványairól – HVG, 2007. augusztus 4.)

Csakhogy ami a csillagászatban vagy az atomi részecskék kutatásában ment, mint a karikacsapás, az a nullák és egyek variációin alapuló informatikában némi zavart okozott. „A számítástechnikában a prefixumokat a memória méretének alapegységei, a bit és a byte (bájt) elé illesztve használják. Ám hogy például a kilo- ilyen esetben pontosan mennyit is jelent, arról több évtizedes vita folyik” – tudható meg Abonyi Iván tudománytörténésznek az SI-ről szóló tanulmányából. A számítógépekben bináris (kétféle állapot valamelyikének felvételére képes) memóriaelemek működnek, amelyek állapotát a kettő hatványaival szokás megadni. Ennek megfelelően Gene Myron Amdahl, az IBM norvég származású mérnöke 1964-ben elsőként írta le a kilobájt kifejezést a kettő a tizediken (1024) bájtra vonatkoztatva, és mindenki örült, mert az így jelölt mennyiség majdnem pontosan ezer volt, vagyis tíz a harmadikon. A tárolókapacitást pedig még jó ideig legfeljebb a csúcskomputereknél mérték megában, esetleg gigában (ahol már az egymillió helyett 1 048 576, illetve az egymilliárd helyett 1 073 741 824 bájtra vonatkoztak az elnevezések). Az 1980-as évek közepére azonban a számítástechnika túlhaladta ezeket a nagyságrendeket, miközben robbanásszerűen kibővült a számítógép-használók köre is. A kavarodást a gyártók is fokozták. A már jó ideje nyugdíjba vonult, floppynak becézett hajlékony mágneslemezek paramétereinek feltüntetésekor például valahogy összecsúszott a két számrendszer. A megadott 1,44 megabájt ugyanis csak úgy jön ki, ha egy megabájtot 1000-szer 1024-nek (és nem 1024 x 1024-nek) számítanak.

 A gordiuszi csomót az amerikai szabványügyi iroda (ANSI) 1986-ban azzal próbálta átvágni, hogy hivatalossá tette: a nagyságrendeket jelölő SI-előtagoknak – szigorúan csak a memóriaméretre vonatkoztatva – kettes számrendszerbeli értelmezésük is lehet. Ugyanakkor azok a mérnökök, akik a különféle kábelek, rádió- és fényhullámok jeltovábbítási sebességével, vagyis sávszélességével – s így nem is a számítógépek memóriájában tárolt adatokkal, hanem különféle forrású adatfolyamokkal – dolgoztak, továbbra sem a bináris, hanem a decimális rendszerben adták meg az egységeket, ezért a „kbit/s” máig 1000 bit másodpercenkénti átvitelét jelenti.

Az elektrotechnikai szabványokról határozó nemzetközi testület, az IEC az ezredfordulóra elégelte meg a kuszaságot, és 83 tagországában új nevezéktant vezettetett be. E szerint az SI-prefixumok első szótagját ki kell egészíteni a bináris jelző első szótagjával: kilo- helyett kibi-t, mega- helyett mebi-t, giga- helyett gibi-t használva, és így tovább. A gond csupán az, hogy az elnevezéseket szinte csak a szűk szakmában használják, ám „a rövidítésekre, szó-összevonásokra, betűelhagyásokra amúgy is hajlamos informatikusok legtöbbször kispórolják a »bi«-t, és csak a gi- vagy mibájt formát használják” – jegyzi meg Helene Fletcher amerikai nyelvész a digitális szakargóról szóló dolgozatában.

Az IDC-tanulmányban is emlegetett irdatlan adatmennyiség kapcsán szakberkekben nemrégiben felvetődött egy újabb – az önjelölt névadók által hellának keresztelt – nagyságrend bevezetése. A szabványosítók szerint azonban jó darabig még nem lesz szükség erre. A már idézett Biercuk szerint ugyanis a yottákkal és az atomirészecske-méretekre alkalmazott yoctókkal már elég pontosan leírható az általunk ismert univerzum.

VAJNA TAMÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szijjártó: vészhelyzeti telefont létesítettek a Srí Lankán tartózkodó magyaroknak

Szijjártó: vészhelyzeti telefont létesítettek a Srí Lankán tartózkodó magyaroknak

Összevertek egy cseh képviselőt egy borkóstolón

Összevertek egy cseh képviselőt egy borkóstolón

Két autó ütközött Szombathelynél

Két autó ütközött Szombathelynél

Létszámracionalizálás, így nevezik finoman 10 ezer ember kirúgását?

Létszámracionalizálás, így nevezik finoman 10 ezer ember kirúgását?

ifj. Vidnyánszky Attila: Boldognak lenni nem szégyen

ifj. Vidnyánszky Attila: Boldognak lenni nem szégyen

Ijesztő fotók érkeztek a reggeli nagydorogi balesetről

Ijesztő fotók érkeztek a reggeli nagydorogi balesetről