Heves politikai vitát indított el két törvény aláírásának a megtagadásával a köztársasági elnök. A kormányoldalon többen azzal vádolják a vezető ellenzéki pártot és az általa egykor pozícióba ültetett közjogi szereplőket, hogy együttműködnek egymással.

Mádl Ferenc államfőt eddig nem hagyta cserben a jogérzéke. A köztársasági elnök összesen négy törvény ellen emelt kifogást korábban az Alkotmánybíróság (AB) előtt, s közjogi aggályait - ha különböző mértékben is, de - végül mindig megalapozottnak találta a bársonytaláros testület. Papírforma szerint nem sok jóra számíthat tehát az elnök karácsonyi kettős vétója után a kormánykoalíció. A jogtudós-akadémikus államfő mostani (összesen 24 oldal terjedelmű) észrevételei, amelyek a lex Szász, illetve a gyűlöletkeltő beszéd ellen hozott törvény alkotmányosságát kérdőjelezik meg, mindazonáltal egy-két meglepő felvetést is tartalmaznak. Bizonyos pontokon az elnök pedig mintha válasz nélkül hagyná a megfontolásra kínált érvek egy részét.

"Privilegia ne irroganto: törvénnyel ne döntsenek el egyedi ügyet" - a köztársasági elnök a lex Szászt "megbuktató" beadványában a római jogra (is) hivatkozva utasította el, hogy "A befektetők és a betétesek védelméről" szóló, tavaly december 15-én elfogadott törvény alapján már ez év elején megszűnjön a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének, a Göncz Árpád államfő által még 2000 tavaszán hat évre kinevezett Szász Károlynak és helyetteseinek a tisztsége. "Alkotmányellenes az egyedi döntés törvényi formában eltörlése azért is, mert elvonja a jogorvoslat lehetőségét az érintettektől" - szögezi le az elnöknek az AB-hoz intézett beadványa. Mádl emlékeztet arra, a PSZÁF elnöki teendőit egy ideig (egy kollektív vezető testület mandátumának elnyeréséig) a kormányfő által közvetlenül kinevezett - egyébként ugyancsak hatéves megbízatással rendelkező - főigazgató látná majd el. A PSZÁF-törvény ellen felhozott jogi kifogások meggyőző erejét jelentősen csökkenti azonban, hogy nem teljesen világos: miért csak most látta elérkezettnek az időt a privilegia ne irroganto elvének alkalmazására az elnök. Több, alkotmányjogi szempontból meglehetősen hasonló esetben ugyanis az elmúlt hónapokban Mádl Ferenc még szó nélkül hozzájárult a kormánytöbbség által kezdeményezett fejcserékhez. A Magyar Energia Hivatal, a hírközlési hatóság, illetve a pártállami titkosrendőrség archívumának élén lezajlott elnökcserékről van szó, ahol az idő előtt távozni kényszerülő vezetőkkel kapcsolatosan a köztársasági elnöknek még nem voltak olyan aggályai, mint most Szász Károly esetében.

Az államfő az 1987. évi jogalkotási törvény megsértését is felrója a törvénytervezetet előkészítő kormánynak. Mádl tudatos törvénysértésnek minősíti, hogy a PSZÁF elnöke nem vehetett részt a kabinet 2003. október 29-én tartott ülésén annak a napirendi pontnak a tárgyalásán, amely a felügyeletet is érintő törvénytervezetről szólt. Az AB számára ezek után várhatóan komoly lecke lesz annak tisztázása, hogy az egypártrendszer idején - amikor évente legfeljebb 10-12 törvényt alkotott, s maximum tíz-tizenötször ülésezett a parlament - elfogadott jogalkotási törvény előzetes egyeztetésre vonatkozó előírásai mennyire mérvadóak ma, a többé-kevésbé bejáratott plurális demokráciában.

A szólásszabadság védelmében tavaly december 20-án már harmadik alkalommal fordult az AB-hoz Mádl Ferenc. A jobboldal jelöltjeként megválasztott államfő az Orbán-kabinet idején kétszer (lex Clodo, lex Répássy) is vétót emelt a véleménynyilvánítási jog tervbe vett korlátozása ellen (lásd táblázatunkat). Jogi és morális tekintetben is következetesen járt el tehát az elnök, amikor most "megálljt" parancsolt a büntető törvénykönyv (Btk.) a gyűlöletkeltő beszéd elleni fellépés állami eszköztárát bővíteni igyekvő módosításának is (ahogy egyébként az SZDSZ igennel szavazó képviselői is az előzetes normakontroll mellett voltak). Az elnöki beadványban az okozhat talán csak némi meglepetést, hogy az államfő, aki civilben a nemzetközi magánjog professzora, az AB-hoz intézett levelében egyetlen szót sem veszteget azokra a nemzetközi emberi jogi konvenciókra, amelyekre szinte az egész törvénymódosítást alapozta a kabinet.

Beadványából végső soron arra lehet következtetni, hogy Mádl szerint a közösség elleni izgatásokkal szembeni fellépésekhez a hatóságok elegendő eszközzel rendelkeznek jelenleg Magyarországon. Az államfő úgy látja, talán egy, a Legfelsőbb Bíróság által kiadott jogegységi határozatra volna csak szükség ahhoz, hogy teljesen egyértelművé váljon a Btk. 269. paragrafusa tekintetében a hazai ítélkezési gyakorlat, amely a kabinet szerint viszont egyenesen értelmezési zsákutcába jutott, miként azt az első fokon elítélt, majd jogerősen felmentett Hegedűs Loránt volt MIÉP-es képviselő ügye is bizonyította (HVG, 2003. november 15.).

A Medgyessy-kormány hatalomra jutása óta egyébként most nyúlt először az alkotmányossági vétó eszközéhez az elnöki jogosítványaival másfél éven át mértéktartóan bánó Mádl Ferenc. Könnyen előfordulhat azonban, hogy a két törvény aláírásának megtagadása a nyílt konfrontáció időszakának kezdetét jelzi a balközép kabinet és a jobboldali államfő között. A PSZÁF-törvény elleni fellépéssel az elnök, úgy tűnik, immár egyszer s mindenkorra véget próbál vetni az intézményátszervezés leple alatt végrehajtott fejcseréknek, amelyek a Medgyessy-adminisztráció hivatalba lépése előtt kinevezett vezetőket veszik célba. Az államfő keményebb politizálásának a társadalmi közhangulat változása is kedvezni látszik: a Fidesz-MPSZ ez idő szerint több közvélemény-kutató intézet adatai alapján is nagyobb potenciális szavazótáborral rendelkezik, mint a két kormánypárt együttvéve. Egy fokozatosan körvonalazódó jobboldali offenzívára utal áttételesen voltaképpen az is, hogy Kövér László, a Fidesz-MPSZ országos választmányának elnöke karácsony előtti nyilatkozatában megpendítette egy, a júniusi európai parlamenti választást követően tartandó esetleges előrehozott parlamenti választás ötletét is.

A kormányoldalon a pártideológusi ambíciókat tápláló Gyurcsány Ferenc (MSZP) sportminiszter a PSZÁF-törvény megtorpedózása kapcsán ugyanakkor újra igazolva látja az ellenzéki "árnyékállam" kiépülésével kapcsolatos korábbi hipotézisét. Az államfő lépése, véli a miniszter, "megerősítheti azt a véleményt, hogy létezik együttműködés a mai ellenzéki párt és az általa jelölt vagy kinevezett közjogi méltóságok és köztisztviselők között annak érdekében, hogy létezhessen egy párhuzamos hatalom ma Magyarországon". Ezt a feltételezést csak tovább látszott erősíteni egy, a PSZÁF-től távozott főtisztviselő nyilatkozata pár napja arról, hogy a felügyeletnél egyes ügyekben - például a pénzügyminiszter korábbi lakáshitel-felvétele és a K&H-botrány esetében - kézi irányítással egyértelműen politikai szálakat keresgélnek.

Annak érdekében egyébként, hogy mára az államfő több kérdésben is az ellenzékkel teljesen azonos platformra került, a kormánypártok is kétségkívül sokat tettek. Mádl Ferenc korábbi politikai vétóit, vagyis amikor az elnök még csak a parlamentnek küldte vissza "megfontolásra" az általa kifogásolt törvényeket - legutóbb tavaly nyáron a kórház-privatizációról szóló jogszabályt -, a koalíció ugyanis rendre látványosan negligálta, ami a jelek szerint egyre inkább elidegenítette a kormányzati hatalommal való lojális együttműködéstől a köztársasági elnököt.

BABUS ENDRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nyolc autó ütközött az M7-esen Velencénél a Balaton felé

Nyolc autó ütközött az M7-esen Velencénél a Balaton felé

Elődöntős Vancouverben Babos Tímea

Elődöntős Vancouverben Babos Tímea

Rejtélyes tulajdonos vette át Szíjj László részvénycsomagját az MKB-ban

Rejtélyes tulajdonos vette át Szíjj László részvénycsomagját az MKB-ban

Lennonék "megírtak egy úszómedencét", a mai sztárok ravaszabbul keresik degeszre magukat

Lennonék "megírtak egy úszómedencét", a mai sztárok ravaszabbul keresik degeszre magukat

Videóüzenetben mondott köszönetet Merkel a magyaroknak

Videóüzenetben mondott köszönetet Merkel a magyaroknak

Hatéves gyereket gázolt halálra a zebrán egy kamionos Romániában

Hatéves gyereket gázolt halálra a zebrán egy kamionos Romániában