Január 15-éig kell befejezni az újabb egyeztetési fordulót a kisebbségi választásokról szóló törvényjavaslatról, amelyet első olvasatban decemberben tárgyalt a kormány. A fő kérdés továbbra isaz, ki kerülhet a szavazók listájára: bárki, aki kisebbséginek mondja magát, vagy csak az, aki megfelel bizonyos feltételeknek.

Lányi Zsolt egykori kisgazda országgyűlési képviselő azzal próbálta tavaly ősszel felpörgetni nyugdíjas napjait, hogy örmény kisebbségi önkormányzati képviselő lett (HVG, 2002. november 21.). Most, úgy tűnik, még arra is van esélye, hogy ő legyen a magyarországi örmények első embere: az Erdélyi Örmény Gyökerek nevű szervezet a jelenlegi elnök, Aján Gergely lemondásához köti további részvételét az országos önkormányzatban, s a hírek szerint Lányit szeretnék ezen a poszton látni. Az erdélyi örmények szervezetének tagjait egyébként nem is tartják örménynek azok, akik az anyaországból az elmúlt században kerültek Magyarországra - s akiknek a képviselői vezették korábban az országos önkormányzatot -, Lányit pedig a tavalyi választásokon kakukktojásnak tekintették, noha ő állította, ősei között olyan örmények találhatóak, akik az erdélyi diaszpóra tagjai voltak.

Korántsem biztos, hogy a következő kisebbségi választáson Lányi elindulhatna. A nemrég elkészült, a kormány által decemberben első olvasatban tárgyalt új törvénytervezet az országos önkormányzatok jogává tenné annak eldöntését, ki is tekinthető egy adott kisebbség tagjának, s ezzel a testület meghatározhatná, kik lesznek választók és választhatók. A javaslat célja éppen a kakukktojások kiszűrése, a korábbi választásokon kirobbant ehhez hasonló botrányok elkerülése; a legutóbbi két voksoláson ugyanis szinte nem volt olyan kisebbség, amely ne panaszkodott volna arra, hogy színeiben olyan személyek lettek képviselők, akik egyáltalán nem is tartoztak hozzájuk. Ezek a képviselők főleg a tisztséggel járó pénz miatt próbálkoztak bekerülni egy-egy önkormányzatba, ám olykor más okok is közrejátszottak: az iskolavitájáról elhíresült Jászladányban (HVG, 2003. augusztus 9.) például a helyiek olyan cigány kisebbségi önkormányzatot választottak 2002-ben, amelynek a többsége nem roma. Mindez nem volt törvényellenes, mivel jelenleg minden szavazó voksolhat a kisebbségi választáson is.

A Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) közel egy éve folytatja tárgyalásait az országos kisebbségi önkormányzatokkal, illetve a minisztériumokkal az új szabályokról. Ehhez a hátteret a 2002. decemberi alkotmánymódosítás adja, addig ugyanis az alaptörvény szövegében két, egymásnak ellentmondó bekezdés is volt a kisebbségekkel kapcsolatban. Az egyik szerint az ő joguk a helyi és országos önkormányzataik létrehozása, míg a másik azt mondta ki, hogy e testületek megválasztásában minden választópolgár részt vehet. 2002 decemberében az európai parlamenti választáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítás során - mint azt Hargitai János fideszes országgyűlési képviselő egy december közepi parlamenti bizottsági ülésen elmondta: egy pár perces folyosói egyeztetés nyomán - ez utóbbi előírást kilőtték az alaptörvényből. Ezzel törvényhozási kényszer állt elő, minthogy így már csak olyan választás rendezhető, amelyen kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek döntenek - ezzel viszont a hatályos választási törvény ellentétes.

Az alapkérdés az, miként lehet szabályozni, kik is szavazhatnak a kisebbségi önkormányzatokra. Ennek legegyszerűbb formája valamilyen regisztráció lenne, ám ezt a megoldást a 2002-es választásokig a nemzetiségek nagy többsége elutasította. A németek és a szlovákok történelmi okokból, a romák pedig főleg azért, mert sokan közülük nem szívesen vállalják cigány mivoltukat, s féltek attól is, hogy "cigány listák" keringjenek az államigazgatásban.

A viták során két álláspont körvonalazódott. Az első szerint olyan névjegyzékre lenne szükség, amelyre a szabad identitásválasztás jegyében bárki feliratkozhat, míg a másik szerint olyan regiszter a megoldás, amelynél néhány kritériumnak is meg kell felelni. A NEKH vezetése és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman a második variáció mellett tette le voksát, s ezt az elvet végül elfogadta hat országos kisebbségi önkormányzat is. Kaltenbach a vita során többször kifejtette: nem a szabad identitásválasztásról, hanem az identitás megvallásáról lehet csak szó, azaz arról, hogy valaki vállalja vagy nem vállalja kisebbséghez tartozását. Ezt az érvelést erősíti az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye is, amely szerint a kisebbségi jogok nem foglalják magukban "az egyén tetszés szerinti választási jogát valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozás vonatkozásában, az egyén szubjektív választása elválaszthatatlanul kötődik a személy azonosságtudatát meghatározó lényeges objektív kritériumokhoz".

A NEKH vezetése által támogatott elképzelés szerint a névjegyzék összeállítását az országos kisebbségi önkormányzatok felügyelnék. Első körben meghatároznák azokat a helységeket, ahol hozzájuk tartozó kisebbségek élnek, s csak ezeken a helyeken lehetne elkezdeni az összeírást. Az országos önkormányzat döntése ellen bírósághoz fordulhatnának azok a kisebbségiek, akik úgy érzik, településük jogtalanul maradt le a listáról. A következő lépésben települési bizottságokat hoznának létre, s ezeknél jelentkezhetnének azok, akik fel szeretnének iratkozni a névjegyzékbe. A felvételhez azonban egy előre rögzített kritériumrendszerből legalább három feltételnek meg kellene felelnie a jelentkezőnek: nyilatkoznia kell, hogy a kisebbséghez tartozónak vallja magát, és például arról, hogy ismeri a nyelvet, vagy kötődik az adott kultúrához, vagy igazolnia kell, hogy a kisebbség közösségi életében tevékenyen részt vett. Ha valakit nem vesznek fel a listára, az jogorvoslatért az országos önkormányzathoz, majd pedig bírósághoz fordulhat.

Erre a tervre november végére rábólintottak a nagyobb létszámú kisebbségek vezetői. Az Országos Cigány Önkormányzatot nehéz volt meggyőzni, ott októberben először leszavazták a szigorú regisztrációs megoldást, majd novemberben újratárgyalták az ügyet, s végül 19:17 arányban támogatták a NEKH elképzelését. Hat országos kisebbségi önkormányzat (például a szerbeké, az ukránoké és a románoké) továbbra is ellenzi a feltételekhez kötött névjegyzéket, ám az ombudsman számításai szerint ők a kisebbségek összlétszámának mintegy 10 százalékát teszik csak ki, így a nagy többség támogatta a szigorú regisztráció elvét. A "kicsik" egyébként attól tartanak, esetleg olyan kevesen szavaznak rájuk, hogy nem tudnak majd országos önkormányzatot létrehozni. A NEKH azzal próbálja megnyugtatni őket, hogy már hét helyi kisebbségi önkormányzat is létrehozhat majd országos önkormányzatot. Mivel jelöltenként öt ajánlást kell beszerezni, egy helyi testület pedig öt tagból áll, 175 szavazó támogatása elég az országos önkormányzat létrehozási procedúrájának megindításához.

A NEKH a Belügyminisztériummal egyeztetve ezután úgy látta, érdemes a miniszterek elé vinni a tervezetet. A kormányülés előtti szűrőn, a közigazgatási államtitkárok értekezletén azonban az Igazságügyi Minisztérium - információink szerint - azt az álláspontot képviselte, hogy az objektív kritériumok alkalmazásával felállított névjegyzék alkotmányellenes, mert ellentmond az identitásválasztás szabadságának. Ezért a decemberi utolsó kormányülés elé végül egy olyan szövegváltozatot is beterjesztettek, amely szerint mindenkit fel kell venni a kisebbségi választópolgárok névjegyzékére, aki azt kéri. A kormány egyelőre nem döntött, s újabb egyeztetésekre szólította fel a NEKH-et. "Január 15-éig szeretnénk megtudni a kisebbségi vezetők véleményét, s esély van arra, hogy a parlament februárban kezdődő ülésszakára be lehet terjeszteni a törvénytervezetet" - vázolta a további menetrendet a HVG kérdésére Heizer Antal, a NEKH elnöke.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ingyen próbatermet kaphat a Tankcsapda Debrecentől

Ingyen próbatermet kaphat a Tankcsapda Debrecentől

Milliós hiteleket veszünk fel az iskolakezdés előtt

Milliós hiteleket veszünk fel az iskolakezdés előtt

Nyolc autó ütközött az M7-esen Velencénél a Balaton felé

Nyolc autó ütközött az M7-esen Velencénél a Balaton felé

Senkinek nem kellenek a Heti Válasz kiadványai

Senkinek nem kellenek a Heti Válasz kiadványai

Hadházyt igencsak kiakasztotta, ahogy Tiborcz életmentő készüléket adományoz a SOTE-nak

Hadházyt igencsak kiakasztotta, ahogy Tiborcz életmentő készüléket adományoz a SOTE-nak

"Meghalok a fájdalomtól, segítenének?" - kilenc nappal utolsó hívása után sem találják a francia férfit

"Meghalok a fájdalomtól, segítenének?" - kilenc nappal utolsó hívása után sem találják a francia férfit