Kiszorultak a magyarok a belgrádi parlamentből, s ez jelentős részben a kisebbségi pártok viszálykodásának köszönhető. A megosztottság a jövőben tovább nőhet.

A demokratikus, többpárti választások kezdete, 1990 óta nem fordult elő, hogy a belgrádi parlamentben ne lett volna képviselete a magyar kisebbségnek. A december végén lezajlott szerbiai választásokon (HVG, 2003. január 3.) azonban a magyar pártoknak nem sikerült kiharcolniuk a parlamentbe jutást. A szerb választási törvény szerint 5 százalék a bejutási küszöb, márpedig ennyit csak magyar szavazatokkal nem lehet elérni, hiszen a legutóbbi, 2002-es népszámlálás szerint a magyarok aránya Szerbiában nem egészen 4 százalék. Arról nem is beszélve, hogy az ottani magyarságnak már öt pártja van, amelyek közül a két legbefolyásosabb - a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Vajdasági Magyarok Demokrata Pártja (VMDP) - semmi szín alatt sem hajlandó összefogni egymással.

A megoldás nyilvánvalóan az lett volna, ha valamelyik parlamentbe jutásra esélyes szerb demokratikus erővel szövetkeznek, ám egyetlen magát demokratikusnak nevező többségi párt sem volt hajlandó velük közösködni. Az előző választásokon a magyarok legnagyobb szervezete, a VMSZ még tagja volt a Milosevics leváltására alakult ellenzéki koalíciónak, s így sikerült hat parlamenti helyhez jutnia Belgrádban. Azóta azonban a demokratikus ellenzéken belül is áthidalhatatlan ellentétek alakultak ki, minden párt külön indult a mostani választáson, így a VMSZ-nek nem jutott partner. Ezután a VMSZ vezetése a kisebb pártok felé fordult, s végül 19 szervezet úgy döntött, választási koalíciót hoz létre Együtt a Toleranciáért néven. A szövetségben kisebbségi, illetve regionális pártok vettek részt, a legnagyobb közöttük a VMSZ volt, amely végül - a vezetők becslései szerint - mintegy 80 ezer szavazatot szerzett, ám ez nem volt elég, hogy a koalíció elérje az 5 százalékot, csak 4,28 százalékig jutottak. A VMDP szintén egy koalíció tagjaként indult, ám ők még a fél százalékot is alig kapták meg, a magyar pártra mintegy 10 ezer szavazat juthatott.

A vajdasági magyarság szempontjából pártjaik választási bukása drámai következményekkel járhat. Mindenekelőtt azért, mert meggyorsíthatja a fiatalok elmenekülését Szerbiából. A trianoni döntés után még közel félmilliós magyar közösség létszáma 2002-re 300 ezer alá csökkent, s 1990 óta főleg a fiatalok hagyták el az országot. Egyre többen íratják gyermekeiket magyarországi iskolába, aminek a vége szinte elkerülhetetlenül az áttelepülés lesz. A munkanélküliség is drámai a magyarok lakta vidékeken. Van, ahol ez több mint 50 százalékos, s az esetleges magyarországi vagy nyugat-európai munkavállalás szintén a szülőföldről való elköltözés előszobája. "Elcserélem hazámat egy német munkavállalási engedélyért" - Végel László író szerint ilyen mondatok hangzanak el a kilátástalanság közepette a vajdasági magyarok szájából.

A vajdasági magyar társadalom egyébként az előző, 2000-es választások után kicsit megnyugodott, a demokratikus koalíció részeként ugyanis nemcsak parlamenti helyekhez, de kormányzati pozícióhoz is jutottak a magyarok - Kasza József, a VMSZ elnöke Szerbia miniszterelnök-helyettese lett -, s ez azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy a kormányzat segítségével a magyar kisebbség érdekei jobban érvényesülhetnek. Ez részben így is történt: kisebbségi törvényt fogadott el a szerb parlament, s a vajdasági tartományi vezetésben is több fontos pozíciót sikerült megszerezniük a magyaroknak.

A VMDP szerint a jelenlegi helyzetben össze kellene fogniuk a magyarság szervezeteinek. A VMSZ azonban nem partner ebben, a VMDP-t ugyanis marginális pártnak tartja. Ez a mérhető támogatottság szintjén valóban így is látszik: a VMDP tizedakkora párt, mint a VMSZ. Politikai súlya azonban ennél nagyobb, vezetője ugyanis az az Ágoston András, aki 1990 után évekig a még egységes magyar szervezetnek, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) az elnöke volt. Ez a szervezet 1994-ben, a VMSZ megalakításával bomlott fel, s Ágoston később kénytelen volt pártot alapítani, mert a VMDK-t is kihúzták alóla. Mozgalma azonban fontos szerepet tölt be a vajdasági magyar politikai életben, ők tartják például állandóan napirenden az autonómia kérdését, s ők voltak azok is, akik következetesen kiálltak a kettős állampolgárság mellett (ez utóbbit a VMSZ csak fél szívvel támogatta egészen tavaly tavaszig).

A magyarországi támogatások is megosztják e szervezeteket: a VMDP egyértelműen a Fidesz-MPSZ bizalmát élvezi, míg a VMSZ minden párttal igyekszik jóban lenni. Kasza kapcsolata a Fidesszel ezért enyhén szólva nem volt felhőtlen. A politikus különösen azt sérelmezte, hogy Ágostont ugyanazon a szinten kezelték, mint őt. A Magyar Állandó Értekezletnek (Máért) például Ágoston is állandó meghívottja, és a VMDP a különböző szakértői testületekbe is mindig delegálhatott tagot. Ágoston a Fideszhez való különleges kapcsolatot a legutóbbi Máért-ülésen (HVG, 2003. május 31.) is megerősítette, hiszen - mint kifejtette - a volt magyar kormányzó párt iránti lojalitásból nem támogatta a státustörvény fideszesek által is ellenzett módosításának tervét. Kaszáék megerősödése a Horn-kormány idején következett be, így sokan hajlandóak voltak különleges kapcsolatot látni a szocialisták s az egykor még MDF-esnek tartott VMSZ között.

A Fidesz-kormány, mint a legnagyobb jugoszláviai magyar politikai erőt, nem hagyhatta figyelmen kívül a VMSZ-t, ám a kapcsolatok mindvégig meglehetősen fagyosak maradtak. Ezért is volt meglepetés Kasza erőteljes fellépése a Medgyessy-kormánnyal szemben a kettős állampolgárság (HVG, 2003. június 14.) ügyében, sőt a státustörvény módosítását is csak azután fogadta el a VMSZ elnöke, hogy ígéretet kapott arra: a magyar kormány áldoz a vajdasági privatizációra és fejlesztésekre. Igaz, az utóbbi egy évben a Kasza vezette VMSZ is megtalálta identitását: legutóbbi kongresszusukon nemzeti, keresztény, jobbközép pártnak határozták meg magukat, s döntöttek arról, hogy kérik felvételüket az Európai Néppártba is, amelynek Orbán Viktor az egyik alelnöke.

Egy másik frontvonal is húzódik a vajdasági magyar politikai eliten belül, s ez hosszabb távon jelentősebb lehet a két párt ellentéténél is. Úgy tűnik, egyre inkább szétválik a VMSZ, valamint a kétharmadában a VMSZ-tagokból álló, egy éve létrehozott Magyar Nemzeti Tanács (MNT) útja. Az MNT a kisebbségi törvény alapján a vajdasági magyarok olyan autonóm testülete, amely például átvehet egyes kulturális vagy oktatási feladatokat az államtól. Az MNT vezetője, Józsa László a VMSZ alelnökeként egykor Kasza jobbkeze volt, ám a legutóbbi tisztújításkor már a párt elnökségébe sem sikerült bekerülnie, s nézeteltérésük mind nyilvánvalóbbá válik. Az MNT - amelyet nem közvetlenül választottak, hanem egyes kisebbségi szervezetek delegálhatták tagjait - szerepe felértékelődik azok után, hogy nincs a parlamentben magyar érdekeket képviselő párt. Ez érződik már azon is, hogy egyes hírek szerint az MNT átvenné a vajdasági tartományi kormány kezében lévő magyar nyelvű napilapot, a Magyar Szót.

Az MNT határozottabb fellépéséhez az anyagi források hiányoznak, a szerb kormány még nem döntött arról, milyen formában támogatja a szervezet tevékenységét. Bár a múlt héten a választási kudarc nyomán lemondó Kasza Józsefet megerősítették a VMSZ elnöki posztján, az elkövetkező időkben várhatóan több konfliktussal kell szembenéznie. Ennek egyik oka, hogy eddig nemcsak pártelnök volt, hanem szabadkai polgármester, majd miniszterelnök-helyettes is, tehát komoly tekintéllyel járó állami pozíciókkal rendelkezett. Szabadkán jelenleg is egyik közeli híve a város vezetője, ám a magyarság már kisebbségben van, így csak a szerb pártok összefogásán múlik, hogy a következő önkormányzati választások után ki adhatja a polgármestert.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Harci kutyájával is végzett a családját megölő apa a Rózsadombon

Harci kutyájával is végzett a családját megölő apa a Rózsadombon

Hárman állhatnak bíróság elé Kósz és Petőváry rágalmazása miatt

Hárman állhatnak bíróság elé Kósz és Petőváry rágalmazása miatt

Ewan McGregor újra fénykardot ragad

Ewan McGregor újra fénykardot ragad

Egy indonéz férfi 700 kilométert gyalogolt hátrafelé az esőerdők megmentéséért

Egy indonéz férfi 700 kilométert gyalogolt hátrafelé az esőerdők megmentéséért

Fülke: Ha Pécsett nem nyer az ellenzék, akkor sehol sincs esélye

Fülke: Ha Pécsett nem nyer az ellenzék, akkor sehol sincs esélye

Könnygázt vetettek be a G7 elleni tüntetésen Bayonne-ban

Könnygázt vetettek be a G7 elleni tüntetésen Bayonne-ban