Számháború robbant ki az egyetemek, főiskolák költségvetési támogatását keveslő hallgatók aláírás-gyűjtési akciója nyomán. Az akció szervezői szerint az idén csökken, az oktatási tárca szerint viszont nő a felsőoktatás állami támogatása; a minisztérium úgy látja, egy kis takarékosság ráfér a karok többségére.

"Akik elégedetlenek a karok költségvetésével, az intézmény vezetőihez forduljanak, az egyes karok finanszírozását ugyanis nem a tárca, hanem az intézményi tanácsok határozzák meg" - így reagált az Oktatási Minisztérium (OM) arra az aláírásgyűjtésre, amit az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) három kara (a társadalomtudományi, a bölcsészettudományi és a gyógypedagógiai főiskolai) hallgatói indítottak el. A kezdeményezéshez azóta más intézmények diákjai is csatlakoztak, összesen több mint 4 ezren.

A tanulók azért tiltakoznak Magyar Bálint oktatási miniszternél, mert szerintük a felsőoktatásra szánt állami támogatások radikális csökkentése miatt veszélybe került a képzés színvonala. A szervezők azt is kilátásba helyezték: ha akciójuk nem vezet eredményre, nem riadnak vissza a tiltakozás erősebb formájától, például egy tüntetéstől sem.

Mint az OM indulatoktól sem mentes közleményéből is kiolvasható, a tárca vezetőinek meggyőződése, hogy a bajok egyik fő oka nem a szűkös forrásokban, hanem abban keresendő, hogy a karok gazdálkodásáért felelős vezetők többsége nem alkalmas feladatai ellátására, az ésszerű gazdálkodás megszervezésére. Egy, a tárca megbízásából készített tavaly nyári szakértői anyag nyíltan ki is mondta: olyan menedzserekre kellene bízni az intézmények irányítását, akik nagy tapasztalatokra tettek szert a vállalkozói világban (HVG, 2003. augusztus 23.). A felsőoktatási törvény ilyen értelmű módosításának szándékából az oktatás "piacosításának" tervét kiolvasó egyetemi vezetők - illetve az aggályokat politikailag is artikuláló fideszes képviselők - számos fórumon bírálták a nyilvánosságra került elképzeléseket. Ezzel is magyarázható, hogy az OM most a diákok "lázadása" mögött is érezhetően valamifajta hátszelet, politikai indíttatást feltételez. Ugyanakkor az OM a történtektől függetlenül is rákényszerült a bizonyítvány magyarázatára, hiszen vezetői korábban - így például egy tavaly októberi tárcaközleményben - még azt ígérték, hogy az oktatás 2004. évi költségvetése "a modernizáció és az esélyteremtés költségvetése" lesz.

Bár a szaktárca következetesen azt kommunikálja, hogy az idei támogatás több mint 1 milliárd forintos forrásbővülést jelent a magyar felsőoktatásnak - amely így közel 155 milliárd forinttal részesül a büdzséből -, a témában elhangzó nyilatkozatokból rendre "kifelejtődik", hogy 2003 során volt egy jelentős (összességében több mint 3 milliárd forintra rúgó) központi elvonás. Ha a megkurtítás utáni állapotokat tekintjük viszonyítási alapnak, valóban emelkedés mutatható ki, ám ha a 2003. januári állapot a kiindulópont, akkor a felsőoktatás idei büdzséje az egy évvel korábbinál jóval szűkebb: a Fidesz-MPSZ oktatási kabinetjének számításai szerint az áremelkedések hatása nélkül mintegy 2,5 milliárd forinttal.

Azt, hogy az eltérő nézőpontok más-más aspektust adhatnak a történteknek, Mang Béla, az OM felsőoktatási helyettes államtitkára is elismerte a HVG-nek. Hozzátette azonban, a pénzek elosztásánál a minisztériumban ügyelnek arra, hogy egyik intézmény támogatása se csökkenjen 2 százaléknál nagyobb mértékben a tavalyihoz képest, a bővülés pedig ne haladja meg az 5 százalékot. Az OM-nél úgy számolnak, hogy összességében 1,6 milliárd forintos forrásbővülést jelenthet, hogy az intézmények saját bevétele - ellentétben a korábbi évek gyakorlatával - teljes egészében helyben marad, eddig ugyanis az ilyen pluszpénzek 5 százalékát be kellett fizetniük az állami költségvetésbe. A tárcánál úgy becsülik, hogy a növekvő saját bevételekkel és uniós forrásokkal együtt akár 107 százalékra is emelkedhetnek a felsőoktatásban az idén felhasználható pénzek.

Másként látják a helyzetet az állami támogatás tényleges összegével ezekben a napokban szembesülő karokon. Legalábbis ezt tapasztalta a HVG, amikor azt próbálta megtudakolni, hol miként szándékoznak kigazdálkodni a támogatás csökkenéséből - vagy az infláció mértékétől elmaradó növekedéséből - eredő hiányt. A tiltakozó akciót elindító ELTE-n - ahol még a múlt héten is adósak voltak az oktatók tavalyi 13. havi fizetésével, és ahol január elején fűtetlen termek várták a vizsgázókat és a vizsgáztatókat - már biztosra veszik, hogy kénytelenek lesznek spórolni az ilyenkor esedékes folyóirat-megrendeléseken. "Valószínűleg olyan külföldi szakfolyóiratokról is le kell mondanunk, amelyeket évtizedek óta járattunk, s amelyek bekerülve a közgyűjteményi feladatokat is ellátó Egyetemi Könyvtár állományába, nem csak közvetlen oktatási célokat szolgáltak" - mondta Klinghammer István, az ELTE rektora, hozzátéve, az universitas fogalma azt is jelenti, hogy az egyetem nem oktatógép, hanem egy inspiráló szellemi-értelmiségi közeget teremtő intézmény. "Ezért is tart fenn az ELTE például múzeumot, arborétumot, obszervatóriumot, kórust, színjátszó kört" - fogalmazott a rektor, aki szerint 0,72 százalékkal nőtt az idén a támogatásuk, ám hozzáfűzte, hogy a pénzek egy része (például az ösztöndíjak, a gyakorlóiskolák támogatása) csak "átfolyik" az ELTE-n, abból az anyaintézmény semmit nem lát.

Veszprémben elsősorban a közüzemi kiadásokon terveznek spórolni, például alacsonyabbra vették a fűtést. A Magyar Iparművészeti Egyetemen a restrikció valószínűleg a gyakorlati képzés legfontosabb színtereit sem kerüli el, a műhelyek működési költségeinek megkurtításáról viszont nem mondott részleteket Bankó Sándor gazdasági főigazgató, mert még vizsgálják, melyik ujjuk megharapása fáj kevésbé. A Debreceni Egyetemen a karoknak kell kidolgozniuk, hol és hogyan takarékoskodnak, illetve milyen pénzszerzési módokat találnak a hiányzó bevételek pótlására. Imre László rektor ugyanakkor azt is megjegyezte, a saját bevételek növelésének van olyan korlátja, amit nem lehet büntetlenül átlépni. "Nem prostituálhatja magát a felsőoktatás, nem lehet csak azért újabb és újabb kurzusokat indítani, mert az hozza a pénzt" - fogalmazott a HVG-nek. Hozzátette: szégyelli, hogy olykor olyan kereskedelmi célokra is kénytelenek kiadni az aulát, amelyek talán nem is egészen méltóak egy egyetemhez.

Kötelező jelleggel írta elő a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetése a tanszékeknek, hogy saját bevételt kell szerezniük. Még pontosabban: egy negatív ösztönző rendszert dolgoztak ki - szervezeti egységekre lebontva meghatározták, mennyi pénzt kell befizetniük az egyetem központi alapjába. Az viszont még nem világos, hogyan büntetnék, ha az oktatóknak nem sikerülne a külsős munkákból származó bevételekből teljesíteni fizetési kötelezettségeiket. Detrekői Ákos rektor szerint egyébként a Műegyetemen nem alakult ki drámai helyzet, "az intézmény gazdaságilag konszolidált helyzetben van". A HVG azonban úgy értesült, a rektori tanács azt tervezi, a megszorítások miatt tiltakozó levelet írnak az oktatási és a "mérnökminiszternek", Magyar Bálintnak, illetve Csillag Istvánnak.

Az Állami Számvevőszék munkatársai a 2004. évi költségvetés tervezetének OM-re vonatkozó fejezetét elemezve már tavaly rámutattak, hogy "az ésszerű takarékossági követelmények helyett kényszerű takarékosság" valósulhat meg. A tárcánál viszont úgy látják, most üt vissza, hogy az elmúlt években egyes intézményeknél rossz stratégiát választottak, és átgondolatlanul, megfelelő gazdasági alapok nélkül új karokat, kurzusokat indítottak. Mang Béla szerint emiatt fölösleges párhuzamosságok alakultak ki, s mostanra eljött az ideje a fájdalmas, de elkerülhetetlen visszametszésnek. A felsőoktatás fogyókúrája már csak azért is elkerülhetetlen, vélekedett a helyettes államtitkár, mert a demográfiai hullámvölgy lassanként eléri az egyetemeket. "Az általános és középiskolák esetében már beigazolódott, hogy nem lehet ugyanakkora intézményi hálózatot működtetni jóval kevesebb diákra, s szükségszerűen igaz ez a felsőoktatásra is" - mondta Mang.

DOBSZAY JÁNOS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szél és Hadházy végre tudott beszélni az MTVA vezérével

Szél és Hadházy végre tudott beszélni az MTVA vezérével

Óriásit drágultak a zöldségek

Óriásit drágultak a zöldségek

Fotók: Klimt-domborművet találhattak egy nagykörúti lakásban

Fotók: Klimt-domborművet találhattak egy nagykörúti lakásban

Péterfalvi: Szabályt sérthettek az ellenzéki képviselők az MTVA-székházban

Péterfalvi: Szabályt sérthettek az ellenzéki képviselők az MTVA-székházban

Épp Óbudán csomagolták ki a Hollandiából hozott drogot, amikor jöttek a rendőrök - videó

Épp Óbudán csomagolták ki a Hollandiából hozott drogot, amikor jöttek a rendőrök - videó

Idén sem emelik a közmunkások fizetését

Idén sem emelik a közmunkások fizetését