A nyolc halálos áldozatot követelő móri rablógyilkosság óta először kell döntenie az idehaza 13 éve eltörölt halálbüntetés újabb diszkvalifikálásáról a magyar parlamentnek egy nemzetközi egyezmény kapcsán.

Várhatóan heteken belül törvénybe iktatja az Országgyűlés a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörléséről szóló Európa tanácsi megállapodást, a 2002. május 3-án elfogadott úgynevezett vilniusi jegyzőkönyvet. Az 1988 júliusában a pesti Gyűjtőfogházban még egy rablógyilkost kivégző magyar állam a szóban forgó nemzetközi dokumentum kihirdetésével másfél évtizeden belül voltaképpen negyedszer iratkozhat fel a bitófát elutasító államok egyre hosszabb listájára. Az összesen nyolc cikkelyből álló megállapodás, amit az Igazságügyi Minisztérium már decemberben benyújtott jóváhagyásra a Háznak, a háborúk, illetve azok közvetlen veszélye esetén is kizárja a büntetőjog ultima ratiójának alkalmazását.

A hivatalos Magyarország több mint egy évszázadon át készült a halálbüntetés eltörlésére. "El kell jönnie az időnek, amikor ez a középkori borzadalmas büntetés el fog tűnni a törvénykönyvekből" - állt már az 1878. évi első hazai büntető törvénykönyv (Btk.), a Csemegi-kódex indoklásában. Kivételes és perspektivikusan megszüntetendő szankciónak minősítette a halálbüntetést utóbb az 1961. évi második, majd az 1978-as harmadik magyar Btk. is.

Amikor azonban a frissen felállított Alkotmánybíróság (AB) 1990-ben váratlanul letette névjegyét a végső büntetőjogi szankció örök időkre szóló eltörlésével, egyszeriben súlyos kétségek támadtak a döntés létjogosultságát illetően (HVG, 1990. november 3.). Az AB határozatát többek közt azért kísérték fenntartások, mert a nép választott képviselői helyett tulajdonképpen néhány - akkor még jórészt ismeretlen - jogtudós tett pontot szinte rajtaütésszerűen egy hosszú erkölcsfilozófiai vita végére. Amikor aztán először 1992-ben, egy, az uniós csatlakozás előfeltételének számító európai, majd 1995-ben egy ENSZ-megállapodás törvénybe iktatásával az Országgyűlés is abolicionista álláspontra helyezkedett (e konvenciók még nem tiltották a halálbüntetés alkalmazását háború idején), az új törvényeket azért fogadta jó adag szkepszis, mert Magyarország akkortájt éppenséggel élő cáfolata volt egy, e szankció eltörlését követelők által korábban unalomig hangoztatott tételnek.

"A halálbüntetés eltörlése sehol nem vonta maga után az addig halálbüntetéssel sújtott emberölések számának a növekedését" - idézte fel a szóban forgó tézist 1990 elején a Halálbüntetést Ellenzők Ligája (Habel) alkotmánybírósági petíciójának háttérelemzésében. Ehhez képest az akasztófa leszerelését követő időszakban Magyarországon történetesen a másfélszeresére ugrott a gyilkosságok száma (HVG, 1993. szeptember 11.). Az 1980-as években átlagosan regisztrált 204 szándékos emberöléssel szemben a rendszerváltás utáni első fél évtizedben (lásd táblázatunkat) a hatóságok évente 304 ilyen bűntettről szereztek tudomást. "A halálbüntetés eltörlése csak egy a 20. század sok dogmája közül, ami nem igaz (...) Ilyen korszakban prédikálni a halálbüntetés eltörlése mellett cinkosság a bűnnel, kvázi bűnpártolás" - nyilatkozta annak idején indulatosan az egyik legtekintélyesebb hazai büntetőbíró, az 1998-ban alkotmánybíróvá választott Strausz János.

Az akasztás "negyedszeri eltörlése" előtt most mégis az AB 1990-es, kihívóan merész határozatát látszik igazolni az idő. A magyar állam hivatalos abolicionista álláspontjával a társadalom többsége ugyan egyelőre távolról sem azonosul - a közvélemény mintegy 70 százaléka a kutatások szerint továbbra is halálbüntetés-párti -, a kriminálstatisztikák azonban a rendszerváltást követő gyilkossági boom fokozatos visszaszorulásáról árulkodnak. Az utóbbi fél évtizedben évente átlagosan 228 emberölés vált ismertté, ami már csak durván tíz százalékkal haladja meg a késő Kádár-korszak hasonló mutatóját. Ha az 1999 óta tartó csökkenő tendencia folytatódik, az egy évtizeddel ezelőtt megkérdőjelezett abolicionista tétel hosszabb távon akár még igazolódhat is, és újra a régi (évi 200 emberölés körüli) "gyilkossági konstans" érvényesülhet majd Magyarországon.

Ami a halálbüntetés eltörlése után itthon történt, az különben nemzetközi viszonylatban nem teljesen példátlan. A közbűntényes bűncselekmények esetében a halálbüntetést az 1970-es évek elején eltörlő Nagy-Britanniában például a rákövetkező két évtizedben hatvan százalékkal nőtt a gyilkosságok száma - jelezte már 1990-ben a Habel egyik szakértője, Sajó András jogászprofesszor, akinek figyelmeztetése azonban annak idején teljesen elsikkadt.

Utólag az is világossá vált, hogy Sólyom László első AB-elnök és bírótársai nagy feltűnést keltő egykori ítéletével a harmadik magyar köztársaság az európai jogfejlődés fő áramában találta magát. Magyarország végül is előbb törölte el teljeskörűen a "középkori borzadalmas büntetést", mint több nyugat-európai demokrácia: Svájc például csak 1992-ben, Olaszország 1994-ben, Spanyolország 1995-ben, Belgium 1996-ban, Nagy-Britannia pedig 1998-ban vált véglegesen abolicionista állammá. Görögország pedig, az Európai Unió tagállamai közül egyedüliként, 1993-ban is csupán a köztörvényes bűncselekmények esetében mondott le a kötél alkalmazásáról.

Az AB tehát egy mindinkább erősödő európai abolicionista hullám derekán iktatta ki a végső szankciót tartalmazó 39. paragrafust a szocializmus idejéből származó Btk.-ból. Az Amnesty International adatai szerint a londoni emberi jogi szervezet által nyilvántartott 195 állam közül Magyarország a 36.-ként mondott le a halálbüntetés alkalmazásáról. A végső szankciót azóta már újabb 40 állam iktatta ki teljeskörűen büntetőjogi arzenáljából, míg további 16 helyen a köztörvényes bűncselekmények esetében, 20 államban pedig de facto nem élnek a bűnözők fizikai megsemmisítésének a lehetőségével.

Közel másfél évtizeddel a halálbüntetést Magyarországon béke és háború idejére egyaránt eltörlő AB-verdikt kihirdetése után vélhetően merő formaság lesz a vilniusi jegyzőkönyv megszavazása a budapesti Országgyűlésben. Kérdés persze, hogy azokban az országokban, ahol mindössze egy-két év telt el annak idején az utolsó akasztás, illetve a korlátozás nélküli abolicionizmus meghirdetése között, ugyanolyan eltökéltek lesznek-e majd kritikus pillanatokban a humanizált büntetési rendszer fenntartásában, mint azokban az államokban ahol például 34 év (Nagy-Britannia), 46 év (Belgium) vagy éppen 62 esztendő (Svédország) telt el az utolsó kivégzéstől a bitófa leszereléséig.

BABUS ENDRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nálunk eddig nem alkalmazott terápiát végeztek a SOTE klinikáján

Nálunk eddig nem alkalmazott terápiát végeztek a SOTE klinikáján

O1G-sre cserélte a Momentum egy kecskeméti rádió logóját

O1G-sre cserélte a Momentum egy kecskeméti rádió logóját

Azt hitte, a menopauza miatt hízik, aztán kioperáltak belőle egy húszkilós tumort

Azt hitte, a menopauza miatt hízik, aztán kioperáltak belőle egy húszkilós tumort

Megszabadult a Banksy-graffititől a frusztrált garázstulaj

Megszabadult a Banksy-graffititől a frusztrált garázstulaj

A cégek 70 százaléka átveri a dolgozóit vagy a munkaügyi ellenőröket

A cégek 70 százaléka átveri a dolgozóit vagy a munkaügyi ellenőröket

A VW meglepetése: itt az új szupersportos Golf

A VW meglepetése: itt az új szupersportos Golf