Akár parlamenti konszenzussal is állíthatott volna jelölteket a kormány a Magyarországot megillető négy uniós posztra - a hétfőn megnevezettek többsége legalábbis pályafutása során már bírta különböző politikai színezetű kormányok bizalmát -, ám a kabinet, élve jogával, jobbnak látta saját hatáskörben dönteni.

Lényegében a papírforma szerinti jelölteket nevezte meg Medgyessy Péter, amikor a Parlament Munkácsy-termében hétfőn ünnepélyesen bejelentette: a kormány Balázs Pétert, Magyarország brüsszeli állandó képviselőjét javasolja az Európai Bizottság (EB) tagjának - köznyelven EU-biztosnak -, az Európai Bíróság magyar bírájának pedig Juhász Endre korábbi főtárgyalót, integrációs minisztert jelöli. Az sem okozott különösebb meglepetést, hogy az ítélkezési munka érdemi részét végző Európai Elsőfokú Bíróságban Czúcz Ottó jelenlegi alkotmánybíró képviselné Magyarországot, mint ahogy szakmai körökben már korábban rebesgették, hogy az Európai Számvevőszékhez azt a Halász Gejza Zsoltot delegálná a kormány, aki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjeként - előbb igazgatójaként, majd 2002. január 1-je óta főtitkárhelyetteseként - folyamatosan részt vett az uniós csatlakozás előkészületeiben.

A jelöltek kiválasztása a miniszterelnök közlése szerint a szakmai szervezetek vezetőinek egyetértésével történt, amit a Legfelsőbb Bíróság és az ÁSZ elnökének nyilatkozatai is megerősíteni látszanak. A négy jelölt ellen utóbb az ellenzéki pártok sem emeltek kifogást, még ha Szájer József, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese a bejelentést követően, a Parlament folyosóján megtartott rögtönzött sajtótájékoztatóján azt mondta is: az ellenzéknek is lettek volna a koalíciós pártok támogatására számító személyi javaslatai - igaz, neveket már nem említett.

Túl nagy merítési lehetőség egyébként nem nagyon volt az EU-biztos jelölésénél, kevés olyan szakpolitikus van ugyanis a "piacon", aki rendelkezik azokkal az átfogó uniós ismeretekkel, kapcsolatokkal és tárgyalási tapasztalatokkal, amelyek e fontos poszt betöltéséhez szükségesek. Balázs és Juhász mindketten elismert, régi integrációs szakemberek, a biztosjelölt például a nyolcvanas években eltöltött már egy brüsszeli terminust az ottani nagykövetségen, és közreműködött a Magyarország, illetve az akkori EGK közti kereskedelmi kapcsolatok liberalizálását célzó intézkedések előkészítésében. Az Antall-kormány idején Balázs a kereskedelmi (majd külgazdasági) tárca főosztályvezetője, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára lett, amit több nagyköveti poszt - koppenhágai, bonni/berlini - követett. Juhász pedig az Antall-kormány idején került az Európai Ügyek Hivatala élére, majd 1995-től Magyarország EU-hoz akkreditált nagyköveteként dolgozott, mielőtt 1998-ban főtárgyaló lett.

Az, hogy az EU-biztosi posztra a kormány jelöltje végül nem Juhász, hanem Balázs lett talán a két ember eltérő karakterével, habitusával is magyarázható. Balázs inkább politikusalkat, ilyesformán jobban illenek hozzá a "miniszteri" feladatok, Juhász viszont igazi technokrata. Balázs jó kommunikátor, aki mindamellett, hogy angolul, franciául, németül és oroszul beszél, színesen, érthetően, olykor kifejezetten szórakoztatóan fejezi ki magát. Ezeket a kvalitásait jól tudta kamatoztatni például a konventben, ahol Európa jövőjének "nagy kérdéseiről" volt szó. Juhász is több nyelven beszélő szakember, viszont rossz kommunikátor. Nem kedveli a sajtót, legszívesebben elzárkózna a nyilvánosságtól. A csatlakozási tárgyalásokat profiként vezényelte le, s mindvégig érezni lehetett rajta, hogy dolgozik benne valamiféle versenyizgalom, hogy le tudja "iskolázni" a tárgyalópartnereit. Balázst inkább csapatembernek tartják Brüsszelben, míg Juhászt magányos farkasként ismerik. Juhász érzékelhetően szeret elmélyedni egyes szakterületek jogi-gazdasági-technikai részleteiben, Balázst ezek a jelek szerint inkább untatják, következésképp egyes döntések mélyebb gazdasági, bel- vagy igazságügyi hátterét kevésbé ismeri, mint Juhász, aki átment a csatlakozási tárgyalások hétköznapi, kemény iskoláján.

A másik két jelölt közül az Európai Számvevőszékhez delegált Halász Gejza Zsolt esetében sem volt kétséges a szakmai hozzáértés, hiszen az ÁSZ 1990-es megalapítása óta dolgozik az intézményben, inkább csak az volt a kérdés, Kovács Árpád ÁSZ-elnök akar-e utazni, vagy maradna. A Fidesz-MPSZ-nek leginkább még az a Czúcz Ottó csíphette a szemét, aki 1998-ban az MSZP javaslatára lett alkotmánybíró, aki az Orbán-kormány idején például a lex Répássy és a kabinet nyugdíjcsökkentő intézkedései ellen foglalt állást, és akit - ellentétben a Magyarországot a nagy nemzetközi ítélkezőfórumokon képviselő konzervatív bírákkal, Baka Andrással és Herczegh Gézával - szakmájában sem sorolnak a legnagyobb tekintélyű jogászok közé.

Az ellenzék végül mégsem a jelöltek személye, hanem az eljárás módja miatt minősíti úgy a történeteket, hogy az jogilag szabályos, de politikailag illegitim volt. Szájer szerint a kormány szószegést követett el, illetve megsértett egy korábbi gentlemen's agreementet. Bár a jelölés joga kétséget kizáróan a mindenkori kormányt illeti, az uniós döntéseket mindkét politikai táborban a pártpolitikai érdekek felett álló, közmegegyezést igénylő ügyek közé sorolták. Az uniós posztokra való jelölés - mind a Fidesz-MPSZ, mind az MDF vezetői szerint - olyan eset, amiben előzetes négypárti egyeztetést kellett volna tartani. Ezt egyébként korábban a kormánypártok is magától értetődőnek tartották, s például ilyen értelmű javaslat szerepelt a kabinet uniós kompetenciáit meghatározó törvény tervezetében is (HVG, 2003. november 22.). Az előzetes konzultációra a parlament európai integrációs bizottságának tavaly december 2-ai ülésén Kovács László külügyminiszter is ígéretet tett az ellenzéknek, amit azonban a gyakorlatban csak egy, a hétfői hivatalos bejelentés előtti rövid konzultáció követett, ami Szájer szerint nem volt több puszta tájékoztatásnál.

Bár a kormányt kétségtelenül sürgette már az idő - Magyarország január vége óta adós volt a jelöltek megnevezésével -, az érdemi egyeztetés elmaradásában az is közrejátszhatott, hogy kormányzati oldalon barátságtalan lépésnek tekintették Szájer részvételét egy olyan, baltikumi néppárti képviselők által kezdeményezett javaslat előkészítésében, amelynek egyik pontja burkoltan azt célozza: ne jussanak hivatalhoz az EU intézményeiben olyan jelöltek, akik az úgynevezett kommunista rezsimben kiemelt tisztséget viseltek. Kovács László a múlt héten közleményben utasította vissza az ő olvasatában a választók akaratát korlátozni szándékozó ötletet, amellyel kapcsolatban egyébként Orbán Viktor volt miniszterelnök - Szájerrel ellentétben - visszafogottan nyilatkozott. Azt mondta ugyanis, Magyarországon váltógazdálkodás van, és "nekünk nem érdekünk gyengíteni a nemzeti érdekek képviseletével felruházott kormányt". Hasonló megfontolásokra hivatkozva zárkóztak el az ellenzéki párt vezetői attól, hogy utólag minősítsék a kormány által megnevezett jelölteket, akik közül egyébként ketten biztosan, de akár hárman is befutók lehettek volna konszenzusos jelölés esetén is.

A hivatalos bejelentést követően sem derült ki, a kijelölt EU-biztos mennyi időre tervezhet. Kovács például homályban hagyta, hogy Balázs Pétert olyan "vattaembernek" szánják-e, aki csak az EB ősszel esedékes újjáalakulásáig marad majd Brüsszelben (lásd Erős mezőny című írásunkat), és az "igazi" ötéves ciklusra már mást szánnak a helyére. Balázs is érzékeltette ezt a kettősséget, amikor hétfő délután Brüsszelben úgy reagált a budapesti bejelentésre, "az első hat hónapot igen jó szívvel vállaltam, úgy fogok dolgozni, mintha a megbízatásom örökké tartana, és olyan józansággal, mintha holnap véget érne" (Balázst egyébként - Prodi elnök javaslatára - valószínűleg Michel Barnier, a regionális politikáért felelős francia biztos mellé "osztják majd be").

Nem világos az sem, ki kerül majd a Juhász Endre távozásával megüresedő integrációs miniszteri bársonyszékbe, illetve hogy a májusi csatlakozás után is megmarad-e a poszt. A külügyminiszter szerint a munkaterületre szükség van, amire - úgy tudni - az SZDSZ szeretne jelölni (ez esetben Szent-Iványi István, az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának elnöke a legesélyesebb). Ugyanakkor az Alkotmánybíróságtól távozó Czúcz Ottó helyére is új bírát kell választani, ami elmozdulást hozhat a jelenlegi patthelyzetben, mivel két üres hely esetén már van esély arra, hogy a kormánypártok és az ellenzék is megszavazza a másik jelöltjét.

DOBSZAY JÁNOS,

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Társadalom

Erős mezőny

"Nehézsúlyú" versenyzőket küld az Európai Bizottságba (EB), az EU törvényelőkészítő és végrehajtó testületébe a tíz...

Nagyjából ezren vonulnak az Andrássy úton a Várkert Bazár felé

Nagyjából ezren vonulnak az Andrássy úton a Várkert Bazár felé

Mohácsi legendás Csárdáskirálynője ismét látható

Mohácsi legendás Csárdáskirálynője ismét látható

"Gundel-menüt az iskolákba!" - a pécsiek is tüntettek

"Gundel-menüt az iskolákba!" - a pécsiek is tüntettek

Andy Vajna: Bush vagy Orbán? Magyarország a hazám - a HVG 2011-es portréinterjúja

Andy Vajna: Bush vagy Orbán? Magyarország a hazám - a HVG 2011-es portréinterjúja

Fáklyás vonulással tiltakoznak Kecskeméten a túlóratörvény ellen

Fáklyás vonulással tiltakoznak Kecskeméten a túlóratörvény ellen

Kis segítséget ad az állam az eléggé halott motorkerékpár-piacnak

Kis segítséget ad az állam az eléggé halott motorkerékpár-piacnak