A fakivágások meghiúsításával a tiltakozók nyerték meg az első csatát a NATO-pénzből épülő mecseki katonai radar felállítása körüli harcban. A három kormányciklus óta tervezett, félig-meddig titokban engedélyezett beruházás kiváltása a honvédelmi vezetők szerint aránytalanul drága lenne.

"Útban leszünk azoknak, akik a Mecsek legmagasabb csúcsára katonai lokátorállomást építenének, amely felmérhetetlen természet- és tájromboláshoz vezetne az egyedülállóan érintetlen Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben. Szerda reggel megkezdődik a fakivágás, a kivitelező pedig a Honvédelmi Minisztérium (HM) segítségével biztosítja a területet" - fújt riadót a múlt héten a budapesti Védegylet. A több kilométeres gyaloglásra vállalkozó ötven-száz favédővel és a hozzájuk csatlakozó másfél tucatnyi, részben külföldi Greenpeace-aktivistával nem bírt a harminc biztonsági ember, s a 682 méter magas hegytetőn tartott szombat déli lakossági nagygyűlés után a fairtással megbízott Mecseki Erdészeti Rt. bejelentette: egyelőre nem próbálkozik tovább.

A HM sem tankokkal, sem más módon nem "segítette biztosítani a területet". "Csak augusztusban lesz tennivalónk, amikor a NATO-támogatásra kiírt közbeszerzési pályázatunkon kiválasztott pécsi Bayer Center Építőipari Kft.-nek (BCÉ) át kell adnia a 44 méter magas vasbeton tartószerkezetet a Zengő-tetőn, az odavezető úttal és elektromos hálózattal együtt. Ha késik, kötbért kérünk, mivel ezek elkészültéhez igazította a radar ideszállítását az olasz Alenia Marconi Systems, amely a kényszertárolás idejére ugyancsak kötbérrel sújtja a megrendelő HM-et" - mondta a HVG-nek Bocskai István, a tárca sajtóosztályának vezetőhelyettese. "Ha rajtam kívül álló okból nem tudnám időben átvenni a munkaterületet az erdészettől, az vis major, amire nem jár kötbér" - vitatta a HM álláspontját Bayer József, a BCÉ tulajdonos ügyvezetője.

Az "egyedülállóan érintetlen" Zengőn éktelenkedő 20 méteres betonhenger kilátó helyére tervezett tartószerkezet igényelte 0,2 hektárnyi terület, továbbá a mintegy 1,2 hektárnyi erdei út és a lőtéren további 2,4 hektár kitisztítását közvetlenül a HM rendelte meg az erdőgazdaságtól. A BCÉ kikarózta a munkaterületet, a tiltakozók azonban kihúzkodták a karókat. Másnap a cég visszarakta a cövekeket, de pénteken dulakodásba fulladt a munka: az erdészek nem tudták a kivágandó fákat - a Zengőn 32 darabot, a 3,8 hektáron összesen 400 köbméternyit - megjelölni. A HM szerint meg kell hozni ezt az áldozatot, innen nyílik a legjobb "rálátás" az országra, míg máshonnan csak aránytalanul magas, 120-290 méteres tornyokkal vagy több radarral lehetne ezt megoldani (lásd NATO-reagálás című írásunkat).

"Időt nyertünk, bár nem biztos, hogy végleg meg tudjuk akadályozni a radar idetelepítését" - latolgatta Herbert Tamás hosszúhetényi független (a volt MDF-es miniszterrel, Andrásfalvi Bertalannal azonos polgári körhöz tartozó) önkormányzati képviselő, a Civilek a Zengőért egyik vezetője. A HM ugyanis időzavarba került: csak januárban kapta meg az engedélyt a terület erdőművelésből való kivonására, ezután kérhette meg a fakitermelési engedélyt, amit a sürgősségre tekintettel azonnal végrehajthatónak nyilvánított az erdészeti hatóság. Ez az engedély vasárnap azonban lejárt, legközelebb októberben lehet irtani. Ezt a megkötést a szakhatóságként közreműködő Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) igazgatósága írta elő. Mint a Forest Press sajtószolgálat múlt heti cikke maliciózusan megjegyzi, "a DDNP megítélése szerint a Mecsekben nyilván február 16-án tör ki a tavasz, és csak addig lehet a fakitermelést a védett növények károsítása nélkül elvégezni". Amúgy az előírás megszegése néhány százezer forintos büntetéssel megúszható, de új kérelem is beadható, persze ez időigényesebb.

Sajátos módon az erdészet a földút kiszélesítésével érintett területen a hónap végéig, másutt viszont egész évben engedéllyel döntheti a fát. A hatósági szelektivitás nehezen igazolható. Ez abból a szakvéleményből is kiderül, amit Kevey Balázs, a Pécsi Tudományegyetem docense a DDNP felkérésére írt. E szerint a védett növények - a szúrós csodabogyó, a pirítógyökér, a májvirág - otthonául szolgáló cseres tölgyesek és bükkösök "jelentős részét a tarvágások miatt sajnos nem sikerült felmérni". Pedig a tarvágás védett növényeket is pusztít a katonai terület sokszorosán.

A DDNP korábban két eljárásban is megtagadta szakhatósági jóváhagyását, de a HM fellebbezésére 1998-ban a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség végül kiadta a környezetvédelmi engedélyt, azzal, hogy a leaszfaltozandó földút vonalába eső védett növényeket át kell telepíteni. Köztük a Magyarországon csak a Mecsekben, illetve másutt csak néhány helyen termő bánáti bazsarózsát, amelyből a 2000-es felmérés szerint 440 tő volt útban. Ez egyébként elég jelentéktelen állomány ahhoz képest, hogy az érintett területnél tízszer nagyobb, 38 hektáros hosszúhetényi Nagy-mező Természetvédelmi Területen tavasszal egykor a Zengőről nézve "lángot vetett" a nyíló bazsarózsamező. Más lapra tartozik, hogy a legeltetés felszámolása után elburjánzó cserjék a fokozottan védett növényt a rét peremére szorították, jelezve: a kevésbé látványos természetvédelem nem feltétlenül a lokátornál kezdődik.

A 3,5 millió forintba került áttelepítés egyébként fél sikerrel járt: új helyükön alig maradtak meg a növények, eredeti élőhelyükön viszont a korábbinál is nagyobb egyedszámban nőttek. Az állomány eszmei értéke 2000-ben 46 millió forint volt, tavaly ez - jogszabályváltozások miatt is - 95 millió forintra nőtt (ha kirándulók szakítanák le őket, ennyi lenne a büntetés).

"Az egész ügyet a polgári körök generálják" - nyilatkozta pénteken Wekler Ferenc SZDSZ-es parlamenti alelnök, a közvetlenül nem érintett Mecseknádasd független polgármestere, a Zengőalja Területfejlesztési Kistérségi Társulás alelnöke, s félhivatalosan a HM-ben is vannak ilyen vélemények. Csakhogy a helyiek nem most kezdtek szervezkedni, hanem az első pillanattól fogva. A radar ötletéről tudomást szerezve 1997-ben Hosszúhetény képviselő-testülete határozatban foglalt állást ellene, a pécsváradi Várbaráti Kör tiltakozó aláírásokat gyűjtött. "1998-ban úgy látszott, leáll a dolog, másfél éve derült ki, hogy mégis lesz itt lokátor" - mondta a HVG-nek Barna Viktor, a hosszúhetényi képviselő-testület szocialista tagja. "Nem szeretnénk a Zengőn ezt a létesítményt, de csak jogszerű eszközökkel lépünk fel ellene" - tette hozzá.

Egy lényeges jogi eszköztől azonban megfosztotta a falvakat a részletes környezetihatás-tanulmány titkosítása, amit 1997-ben hadászati okból rendelt el a HM. Emiatt ki sem függesztették, közmeghallgatás sem volt. A tanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély ellen tulajdonképpen csak az engedélyt kérő HM fellebbezhetett volna - ismerte el Duhay Gábor, a zöld tárca osztályvezetője az MTV Élesben című műsorában. "Mindent titkosítottak, mindent kivontak a helyi hatóságok hatásköréből. Tavaly februárban tájékoztatta a képviselő-testületeket a honvédelmi tárca. Erre májusban és októberben félpályás útlezárást tartottunk, júliusban 6300 aláírással ellátott tiltakozó levelet adtunk át Szili Katalin parlamenti elnöknek" - jelzi az Orbán-éra hallgatása miatti lakossági passzivitás utáni ébredés stációit Herbert.

A mostani, szocialista HM-vezetés egy évtizede tervezett beruházást örökölt meg, s a környezetvédelmi engedély után 1998-ban megkapta az út, majd a torony építési engedélyét is. Utóbbit - egy 2002-es kormányrendelet alapján - a HM alárendeltségében működő katonai építésügyi hatósági osztály adta ki. A "házon belüli" engedélyezés lehetőségét megteremtő rendeletet a zengői civil szervezet tavaly megtámadta az Alkotmánybíróságnál (AB); Sólyom László, az AB első elnöke pedig az MTV múlt csütörtöki, Este című műsorában úgy érvelt: nem bizonyított, hogy a természetvédelem már elért szintjét azért kell csökkenteni, mert a légtérvédelem - ami ehhez képest nem élvez elsőbbséget - másképp megoldhatatlan. Épp ez az, amiről a titkosítás éveiben társadalmi vitában kellett volna meggyőződni.

SZABÓ GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Társadalom

NATO-reagálás

A zengői civilekkel együttműködő Magyar Természetvédők Szövetsége a múlt kedden levélben kérte az észak-atlanti...

Rambótól A miniszter félrelépig - ezekért a filmekért vagyunk hálásak Andy Vajnának

Rambótól A miniszter félrelépig - ezekért a filmekért vagyunk hálásak Andy Vajnának

Az elnökség balhézik, az unió kedélyesen figyeli

Az elnökség balhézik, az unió kedélyesen figyeli

Ijesztő kezdés után taroltak a címvédő Babosék Ausztráliában

Ijesztő kezdés után taroltak a címvédő Babosék Ausztráliában

Tényleg a Fidesz bunkósbotja az Állami Számvevőszék?

Tényleg a Fidesz bunkósbotja az Állami Számvevőszék?

A tüntetés alatti lezárásokra figyelmeztet a BKK

A tüntetés alatti lezárásokra figyelmeztet a BKK

Megérkezett a havazás az országba

Megérkezett a havazás az országba