A mai és az előző köztársasági elnök együttes fővédnöksége is kevésnek bizonyul a jelek szerint a Teleki Pál-szobor közterületen történő felállításához. Az antiszemitizmusa miatt támadott volt miniszterelnöknek várhatóan nem lesz emlékműve a budai Várban.

Lehet, hogy még hosszabb ideig egy óbudai műteremben marad az 1941-ben öngyilkosságot elkövetett magyar miniszterelnök, Teleki Pál 2001 ősze óta felavatásra váró, nagyrészt költségvetési pénzekből készült bronzszobra. A Teleki Pál Emlékbizottság ügyvezető titkára, a 87 éves Csicsery-Rónay István a HVG-nek a múlt hét közepén még azt mondta: terveik szerint az emlékművet a magyar és a lengyel államfő jelenlétében április 3-án szenteli fel a budai Várban az esztergomi érsek és a budapesti pápai nuncius.

A szobor engedélyezési eljárását azonban több tiltakozó nyilatkozat hatására múlt szombaton felfüggesztette Demszky Gábor főpolgármester, aki két nappal korábban a mű felállítása ellen elsőként fellépő Fellegi Ádám zongoraművésznek még azt írta: "Úgy gondolom, a 20. századi magyar történelem e fontos szereplője valódi felelősséget érzett tiszte iránt. Olyannyira, hogy amikor úgy látta, az általa választott út súlyos történelmi tévedéshez vezetett, levonta ennek a végső személyes következményeit. (...) Számomra (ez) azt jelenti, hogy van, létezhet erkölcsi magaslat a politikában is, megtestesítője pedig tiszteletet érdemel."

A Rieger Tibor által alkotott, 16 millió forintba került szobor felállítása fölött egyébként a korábbi államfő és az előző miniszterelnök, Göncz Árpád és Orbán Viktor vállalt eredetileg fővédnökséget - az utóbbi helyét később Mádl Ferenc jelenlegi köztársasági elnök foglalta el. A szobor 2001 tavaszi ünnepélyes alapkőletételén többek közt Szabad György 1990-1994 közötti házelnök is megjelent.

Nem könnyű eldönteni, mit is kell tennie ilyen helyzetben egy liberális városvezetésnek - ismerte el a HVG-nek nyilatkozva még a főpolgármesteri vétó bejelentése előtt, de már a tiltakozó akciók beindulása után Pető Iván belvárosi parlamenti képviselő, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke. A szabaddemokrata politikus azt mondta: személyes ízlésével ellentétes volna, ha szobrot kapna a fővárosban egy, a hazai zsidóság diszkriminációját elrendelő politikus. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy az emlékművet finanszírozó alapítvány 1999-es életre hívásakor, majd az alapkőletétel alkalmával még nem bontakozott ki különösebb társadalmi akció a szobor felállításának terve ellen. A történész honatya kitért arra is, hogy kétségkívül bizonyos analógia vonható például a Parlament közelében már közel egy évtizede emlékművel rendelkező, kommunista meggyőződése mellett mindvégig kitartó Nagy Imre, illetve a politikai pályáját önként vállalt halállal lezáró Teleki között.

Teleki Pál államférfiúi teljesítményéről a rendszerváltás első pillanatától kezdve viták folynak. A Hild tértől a Szabadság térig vezető Október 6-a utcát a kilencvenes évek elején például azért nem keresztelték vissza Teleki Pál utcára, mert azt a szabaddemokrata "Ráday Mihály barátom nem engedte" - mesélte a HVG-nek Katona Tamás történész, 1990-1994 közötti MDF-es politikai államtitkár. A Horthy-korszakban kétszer (1920-1921; 1939-1941) is miniszterelnökségi tisztséget betöltő Teleki sokak számára mindmáig az intézményes, nemzeti érzelmű antiszemitizmus szimbóluma. "Miniszterelnökségéhez tapad a 20. században a világ első zsidóellenes törvénye, az 1920-as numerus clausus, továbbá a zsidókat másodrendű állampolgárrá minősítő 1939-es második zsidótörvény hatálybalépése, valamint a házassági korlátozásokat tartalmazó 1941-es harmadik zsidótörvény előkészítése" - szögezte le múlt heti nyilatkozatában a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Az egykori kormányfő "politikai tévedéseivel", a klasszikus jogállamiságtól eltérő jogalkotásban való részvételével egy 1991-es konferencián Antall József sem vállalt közösséget. A volt miniszterelnök Göncz Árpáddal és Szabad Györggyel együtt koszorúzta meg ugyanakkor elődje gödöllői sírját.

Hogy "eredendő bűne" ellenére miért tartják a világnézetileg olykor egymással szemben álló pártokhoz tartozó személyiségek (a szoborállítást a HVG információi szerint eredetileg támogatta Hiller István kultuszminiszter, MSZP-alelnöke) is a 20. század egyik nagy formátumú államférfijának Telekit, arra magyarázat lehet, hogy életművének többféle olvasata van. A legenda szerint az egykori kormányfő haláláról értesülve Churchill brit miniszterelnök kijelentette: a háború utáni békekonferencia asztala mellett Telekire emlékezve üresen kell majd hagyni egy széket.

A "tanár úr" első miniszterelnökségét a történészek ma többnyire úgy értékelik, hogy a tanácsköztársaság után a szikár gróf tette meg az első lépést a szélsőjobboldal megfékezése és a társadalmi konszolidáció érdekében. Emberi tulajdonságai közül kortársai puritanizmusát, szerénységét, hazaszeretetét emlegetik. "Nem gondolkodott hatalomban, párthívekben, csak hívekben és főleg tanítványokban, nem többségben, hanem befolyásban" - írta halála után egyik hallgatója. Teleki máig erős kisugárzása nyilván összefügg azzal is, hogy az 1921 és 1938 között tanárként, kutató földrajztudósként működő professzor a hazai cserkészmozgalom mentoraként egyik irányítója volt a Horthy-korszak elitkiválasztásának. "Mi nem Teleki Pált, a politikust ismertük meg - írta utóbb Boldizsár Iván, a harmincas évek fiatal szociográfus-nemzedékének tagja -, nem is tudtuk, hogy (...) ő vezette be az egyetemi zárt számot, a numerus clausust. Mi egy rendkívül gyors észjárású, kedves, modern, fiatal férfit ismertünk meg benne, aki velünk együtt szállt csónakba a Dunán, és mászott hegyet, és vitte hátizsákját." Kosáry Domokos egy - akadémiai elnöksége idején tartott - előadásában pedig arról beszélt: Teleki mentette meg az 1920-as évek elején az Eötvös-kollégiumot, amikor azt, mint a szabadgondolkodás fészkét, meg akarták szüntetni.

Második miniszterelnöksége idején Teleki külpolitikáját a revíziós igények érvényesítése és a "fegyveres semlegesség" álláspontja határozta meg. Varsóban évek óta egy róla elnevezett utca emlékeztet arra, hogy Lengyelország 1939-es lerohanása után a magyar miniszterelnök titokban magyar légiót szervezett a lengyel hadsereg támogatására, majd megnyitotta a határt több tízezer lengyel menekült előtt. A harmincas évek végi nyilas előretörés idején pedig Teleki a háttérből állítólag sokat tett azért is, hogy tanítványai röplapokkal, pamfletekkel hívják fel a fasiszta veszélyre a közvélemény figyelmét.

A városházi koalíció előtt Demszky hét végi döntése óta két út áll. A szobor felavatását korábban egyhangúan támogató kulturális, illetve városképvédelmi bizottság kormánypárti tagjai dönthetnek úgy, hogy utólag leszavazzák saját magukat, s ezzel visszavonják a határozatot. Valószínűbb azonban, hogy a Teleki-ügyben a fővárosi közgyűlés mondja majd ki a "végső" szót. Gy. Németh Erzsébet szocialista frakcióvezető szerint ez lett volna eleve a jogszerű megoldás, hiszen a Teleki-szobor nyilvánvalóan nem a földrajztudósnak, hanem a politikusnak állít elsősorban emléket, így a döntés a közgyűlés kompetenciája. Bőhm András, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője arra a kérdésre, hogy az emlékmű felállításáról tartandó voksoláskor személy szerint milyen álláspontra helyezkedik, a HVG-nek azt válaszolta: "A mai magyarországi realitásokat figyelembe véve nemmel fogok szavazni, de ez nem lesz egy diadalmas nem."

BABUS ENDRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A Spar után az Auchan is nagyot emel a béreken

A Spar után az Auchan is nagyot emel a béreken

Miben és hogyan segíthet a figyelő hallgatás?

Miben és hogyan segíthet a figyelő hallgatás?

Budapesti járatokat is törölt a Lufthansa

Budapesti járatokat is törölt a Lufthansa

Budapesten hajtott végre kényszerleszállást egy utasszállító, mert az egyik utas rosszul lett

Budapesten hajtott végre kényszerleszállást egy utasszállító, mert az egyik utas rosszul lett

Súlyosan megsérült egy magyar olimpikon

Súlyosan megsérült egy magyar olimpikon

"Vállalom ezt a vereséget" – nem ismétlődik meg a csoda az NFL-ben

"Vállalom ezt a vereséget" – nem ismétlődik meg a csoda az NFL-ben