A baloldali vezetésű megyei jogú városok önkormányzatai törvényesebben működnek, a jobboldali irányításúakéi viszont átláthatóbbak, és intenzívebb kapcsolatban állnak a helyi társadalommal - ez a legfőbb megállapítása az e városokról készült, megjelenés előtt álló demokráciafelmérésnek.

Zalaegerszeg a legdemokratikusabb megyei jogú város, míg Szekszárdnak van a legnagyobb lemaradása e téren. Legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelyet Soós Gábor, a Tocqueville Kutatóközpont és Bártfai Zsolt, az adatvédelmi biztos munkatársa készített az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet megbízásából a múlt év végén. A Magyarországon eddig szokatlan módszerrel folytatott vizsgálat egyebek mellett olyan kérdések segítségével próbálta meg feltérképezni, miként valósulnak meg a helyi társadalom napi gyakorlatában a demokrácia klasszikus alapelvei, mint például: milyen arányban rendelt el zárt ülést a helyi képviselő-testület, hányszor tartottak titkos szavazást, létezik-e intézményesített formája a lakossági panaszok meghallgatásának, elintézésének? A kutatók nemcsak azt próbálták meg felmérni, mennyire átlátható - következésképp ellenőrizhető - a polgárok számára a helyi hatalom működése, hanem azt is, mekkora aktivitással vesznek részt egy-egy település lakói a közügyekben, vagyis egyfajta lokálpatriotizmus-mérésnek is tekinthető a kutatás.

A publikálás előtt álló - az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által finanszírozott - vizsgálat újszerű megközelítéséből adódóan a szerzőknek először is olyan módszereket, mutatószámokat kellett kidolgozniuk, amelyekkel a demokrácia mérhetővé válik. Végül is hat "demokráciadimenziót" és ehhez rendelhető számot - úgynevezett demokráciaindexet - alakítottak ki. Ebből három (az önkormányzati működés törvényessége, átláthatósága, a választói igények figyelembevétele) elsősorban az érintett szervezetek teljesítményét mérte, a másik indexcsoport (a képviseleti jog gyakorlása, helyi nyilvánosság, részvétel a közügyekben) tágabb összefüggésben mutatja meg a helyi társadalom demokratikusságát vagy éppenséggel demokráciadeficitjét.

A hat demokráciaindex kialakításához szükséges információkat a kutatók az önkormányzatoknak és a helyi médiában dolgozó szerkesztőknek tavaly ősszel kiküldött kérdőívekre érkezett válaszokból szerezték, majd mindezt kiegészítették az adott településre vonatkozó hivatalos statisztikákból, valamint az önkormányzati határozatokból nyert adatokkal. A vizsgálatok részét képezte a lakosság tájékoztatására szolgáló kiadványok, valamint a városi honlapok tartalmának feltérképezése is. Ily módon 21 önálló mutatóból alakult ki a megyei jogú városok végső sorrendje (lásd táblázatunkat), az összesítésből csupán Nyíregyháza maradt ki, az ottani polgármesteri hivatal ugyanis többszöri megkeresésre sem szolgált adatokkal, ami - minthogy közérdekű információkról van szó - a kutatók álláspontja szerint törvénysértő volt.

Törvényesség tekintetében egyébként Dunaújváros, Veszprém és Békéscsaba végzett az első három helyen, a tabella végén pedig Győr, Nagykanizsa, illetve a sereghajtó Hódmezővásárhely áll. A kutatók egyebek mellett olyan szempontok alapján számították ki a törvényességi indexet, hogy az összes ügykategórián belül milyen volt a határidőre be nem fejezett ügyek aránya, a közgyűlési döntések hány százalékát kellett jogorvoslati kérelem alapján megváltoztatni vagy megsemmisíteni, mennyire voltak gyakoriak a közigazgatási hivatal kifogásai, de figyelembe vették a 10 ezer lakosra jutó panaszok arányát is. A felsorolt szempontok alapján a kisebb önkormányzatok rendre jobb osztályzatot kaptak, mint a 100 ezer lakosnál nagyobbak, és egyértelmű összefüggés mutatkozott a várost vezető koalíció pártállása, illetve a működés törvényessége között is: a baloldali vezetésű önkormányzatok egy mutatót kivéve (közigazgatási hivatalok észrevételei) egyértelműen jobban szerepeltek, mint a jobboldaliak.

Megfordult viszont a politikai előjel, amikor a kutatók az önkormányzati működés átláthatóságát vizsgálták, vagyis azt, hogy a helyhatóság mennyire könnyíti - vagy épp nehezíti - meg a helyi közérdekű információkhoz való hozzáférést a választópolgárok, illetve a közgyűlésben kisebbségben lévő politikai erők számára. Az átláthatósági index hét összetevője (a zárt ülésen megtárgyalt napirendi pontok, illetve a titkos szavazások aránya, a nyilvános közgyűlési ülések rádiós vagy televíziós közvetítése, a lakosság tájékoztatására szolgáló fórumok rendszeressége, az önkormányzat sajtókapcsolatai, valamint az ellenzéknek, kisebbségnek, civileknek juttatott bizottsági tisztségek) alapján a 16 baloldali város átlaga jóval alacsonyabb volt, mint az öt jobboldalié. Az összefüggés annál is egyértelműbb, mivel a hét mutatóból mindössze egyben - az önkormányzati honlapok információtartalmát tekintve - mutatkoztak átláthatóbbnak a baloldali városok. (A szakértők itt úgy is igyekeztek súlyozni, hogy például több pontot adtak annak a településnek, ahol a honlapon a városi tisztségviselők neve mellett az elérhetőségük is szerepelt és a helyi rendeletek szövegét is feltették a lapra, vagy ahol a képviselő-testületi ülést vágatlanul közvetítik.)

Amikor a kutatók azt elemezték, mennyire törekszik a helyi önkormányzat megismerni a választók véleményét, illetve bevonni őket a döntéshozatalba, a rangsor élére egy baloldali vezetésű város, Győr került, ám összességében végül itt is a jobboldali irányítású városok javára billent a mérleg. Felfelé húzta az indexet például az, ha egy város közvélemény-kutatásokkal szondázta a lakosság véleményét, s ha a civil szervezeteket intézményesen is bevonták az önkormányzati munkába. Ez utóbbin belül is súlyoztak a kutatók, figyelembe vették például azt, miben is áll a civilek közgyűlésen való részvételének tartalma: előterjeszthetnek-e javaslatokat, korlátozzák-e a hozzászólási jogukat.

A polgárok közéleti aktivitását mérő indexek kiszámításánál volt a legnehezebb dolguk a kutatóknak. A helyhatósági választásokon való részvétel adataiból képzett képviseleti indexet még viszonylag könnyen meg lehetett állapítani, ám más, a választópolgárok közösségének társadalmi aktivitását objektíven mérő szám nemigen akad. Az összképet finomítandó, összevetették például az adott településen működő nonprofit szervezetek számát a lakosságéval (e szempontból Veszprém, Szekszárd és Kaposvár mutatkozott a legaktívabbnak), de azt a kutatók is elismerik, hogy így csak a közéleti részvétel "mennyiségét" tudták megítélni, a "minőségét" már nem igazán.

A hat demokráciaindex alapján készült összesítés végül is azt mutatta, nincsenek feltűnő különbségek a megyei jogú városok demokráciaállapota között: a végső értékek - a 100 fokú skálán - 40 és 63 pont között mozogtak; néhol csak a tizedesjegyek rangsoroltak egy települést előbbre vagy hátrébb. A kutatók ugyanakkor óvnak az elhamarkodott következtetésektől - már csak a rangsorolás újdonsága és az ebből fakadó módszertani korlátok miatt is. Különösen indokolt az óvatosság a jobb- és baloldali vezetésű városok összevetésénél - mondta a HVG-nek Soós Gábor, aki szerint az is magyarázhatja, hogy az öt jobboldali vezetésű városból négy is előkelő helyen szerepelt, hogy azokon a településeken, ahol a 2002-es nagy baloldali előretörés idején ismét bizalmat szavaztak a jobboldalnak, a vezetők valóban kimagasló teljesítményt nyújtottak.

DOBSZAY JÁNOS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Német cégeket fenyegetett meg Trump

Német cégeket fenyegetett meg Trump

A Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese nekiment a Botka vezette városvezetésnek

A Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese nekiment a Botka vezette városvezetésnek

Szél és Hadházy végre tudott beszélni az MTVA vezérével

Szél és Hadházy végre tudott beszélni az MTVA vezérével

MTVA-vezető: Az ellenzéki képviselők megfélemlítették, fenyegették, inzultálták a dolgozókat

MTVA-vezető: Az ellenzéki képviselők megfélemlítették, fenyegették, inzultálták a dolgozókat

Hetekig szinte egy helyben állt, most gyengülni kezdett a forint

Hetekig szinte egy helyben állt, most gyengülni kezdett a forint

Nyertek a FINA ellen Hosszú Katinkáék, nagyjából

Nyertek a FINA ellen Hosszú Katinkáék, nagyjából