Több milliárd forintot spórolhat az állami költségvetés a megszüntetésre, illetve fogyókúrára ítélt közalapítványok révén. A döntéssel az esetenként pazarlóan működő kuratóriumokat is "büntetni" akarta a kormány, az elvonás azonban jól teljesítő közalapítványokat is ellehetetleníthet.

Először vág, azután mér a kormány a közalapítványok ügyében. Az igazságügyi tárcánál legalábbis azt követően álltak neki felmérni, mi is a helyzet a kormány, a minisztériumok és az Országgyűlés által létrehozott 48 közalapítvánnyal - azaz milyen jogszabályi módosításokkal lehetne szervezeti és gazdasági szempontból racionalizálni a működésüket -, hogy a kabinet egy héttel korábban, a Draskovics-csomag keretében áldását adta 26 közalapítvány összességében mintegy 2,3 milliárd forintnyi költségvetési támogatásának elvonására. A kormány még az általa létrehozott, alig egy hónapja működő Beteg-, Ellátott- és Gyermekjogi Közalapítványt sem kímélte: a Csehák Judit korábbi egészségügyi miniszter vezette szervezet 350 millió forintos költségvetési támogatásából 50 milliót vettek vissza.

A kormánydöntés az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt (EUKK) megszűnésre ítélte, miközben a szervezetnek a kabinet tavaly ősszel még bizalmat szavazott, amikor pótlólagos forrásként 150 millió forintot bocsátott a Palánkai Tibor közgazdászprofesszor vezette kuratórium rendelkezésére. A múlt heti döntés viszont azt jelzi, a kormány azonosult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) álláspontjával. A számvevők korábbi vizsgálata ugyanis - amellett, hogy aránytalanul magasnak ítélte az EUKK működési költségeit (az elnök 300 ezer forintot, a kuratóriumi tagok 250 ezer forintot kapnak havonta, az alkalmazottak átlagjövedelme tavaly több mint 450 ezer forint, az időközben távozott titkáré bruttó 850 ezer forint volt) - azt is megfogalmazta, hogy a közalapítvány tájékoztatási feladatai jóval olcsóbban is elláthatók lennének más szervezeti formában, például valamelyik minisztérium részeként (HVG, 2003. december 6.).

Az EUKK június végi megszüntetésének hírére a kurátorok - április 30-ai határidővel - beadták lemondásukat, ám azt, hogy a közalapítvány feladatát átveszi-e valamelyik tárca, ma még senki nem tudja az EUKK-nál, ahol a jelek szerint már csak a padlás kiseprése maradt hátra. Három autóból kettőt meghirdettek eladásra, a kuratórium pedig már nem indít semmilyen újabb programot. Megjelentetnének viszont még egy, neves közéleti személyiségek nyilatkozatait tartalmazó, Magyarok a magyarokról munkacímen futó kötetet, amelyre januárban 20 millió forintot szavazott meg a kuratórium. A kötet szerkesztője egyébként az a Gerő András, aki maga is kurátor a közalapítványnál; az esetleges összeférhetetlenséget firtató kérdésünkre az EUKK-nál azt mondták, Gerő ingyen vállalta a szerkesztést.

Megszüntetésre ítélte a kormány a Bursa Hungarica Közalapítványt is. A felsőoktatási ösztöndíjakat folyósító Bursa - szemben például az EUKK-val, amely az államtól kapott 2,9 milliárd forint mellé mindössze 13 millió forint "külső" támogatást tudott összegyűjteni - viszonylag jelentős anyagi erőket tudott mozgósítani: tavaly az önkormányzatok 55 százaléka szállt be (közel 1 milliárd forinttal) az ösztöndíjak társfinanszírozásába.

A közalapítványok átszervezésének a kormány múlt heti döntésével még koránt sincs vége. A tárcák a következő hetekben határoznak arról, milyen további összevonásokat, megszüntetéseket kezdeményeznek a rájuk kirótt megtakarítási penzum végrehajtása során. Ilyen sors vár a jelek szerint például a nemzeti alaptanterv megvalósításának támogatására 1995-ben létrehozott, az Oktatási Minisztérium (OM) felügyelete alatt álló Közoktatási Modernizációs Közalapítványra. "Nagyon valószínű" megszüntetését Magyar Bálint miniszter azzal indokolta a HVG-nek, hogy "a közalapítvány által kiírt pályázati források többszörösét nyitják majd meg az érintettek előtt a nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó tenderek".

Aligha juthat viszont uniós pénzekhez a határon túli magyarok iskolai támogatására 1998-ban létrehozott Apáczai Közalapítvány, amelynek a sorsa szintén bizonytalanná vált. Különösen azóta, hogy elnökének nemrégiben történt lemondása miatt az OM-nek amúgy is módosíttatnia kell az Apáczai alapító okiratát, így egy kalap alatt az átalakítás is könnyen elintézhető. A határon túl élő magyarok kulturális szervezeteinek, programjainak támogatásával foglalkozó Illyés Közalapítvány (IKA) sem vonhatta ki magát a költségvetési szigor alól. Az IKA vezetői megsejthettek valamit, mert már néhány nappal a Draskovics-csomag részleteinek bejelentése előtt nyilatkozatban tették közzé, hogy az IKA 2001 óta változatlan - évi 1 milliárd forintos - állami támogatásának legkisebb méretű csökkenését sem tudják elfogadni, az ugyanis "megrendítheti a magyar állam támogatási stratégiáját és a kisebbségi magyar intézményrendszert". Ehhez képest közel 200 milliós elvonás sújtja az alapítványt; a kurátorok válaszlépése a lapzártánk után, csütörtökön esedékes rendkívüli kuratóriumi ülésen dől el.

A közalapítványok helyzetének reális felmérését nagyban megnehezíti, hogy a működésükkel kapcsolatos vitákban összemosódnak a gazdasági és politikai megfontolások. A közalapítványi nonprofit szervezeti forma létrehozásakor, 1994-ben még az volt az egyik fő szempont, hogy bizonyos, az állam által ellátandó közfeladatokat célszerűbb a kormányoktól független és a civil tőke bevonására alkalmas szervezetekhez telepíteni. Csakhogy mint az a viták során rendre elhangzik, a közalapítványi kuratóriumok nagyon hamar a politikai zsákmányszerzés részévé váltak - az alapítók nem szakértőket, hanem bizalmi embereiket juttatták pozíciókba -, s a másik cél sem teljesült: civil forrásokat sem igen sikerült bevonni a finanszírozásba.

A költségvetésből tavaly közvetlenül több mint 16 milliárd forint, áttételesen pedig mintegy 30 milliárd forint vándorolt a közalapítványokhoz. A HVG-nek a közalapítványoknak kiküldött körkérdésére érkezett válaszokból kiderült, hogy az államtól származó bevételek aránya nem csupán az EUKK-nál volt kirívóan magas: 99 százaléknál nagyobb részt tett ki az állami támogatás az olyan politikamentes, karitatív profilú közalapítványoknál is, mint amilyen a Magyar Koraszülöttmentő Közalapítvány, és a költségvetési pénzek aránya 90 százalék feletti volt a fogyatékkal élőket segítő - például a Fogyatékosok Esélye, illetve a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért - közalapítványok esetében is.

Az állami pénzek döntő része csak átfolyik a közalapítványokon. A sportolókat és sportegyesületeket támogató Wesselényi Miklós Közalapítvány (WK) például a sorsolásos játékok adójának 12 százalékát osztja tovább: ez az összeg tavaly 2,3 milliárd forintra rúgott. A holokauszt-túlélők életjáradékának folyósításával foglalkozó Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) bevételeinek többségét, 93 százalékát külföldi - német, svájci és osztrák - kártalanítási alapok fedezik. A húsztagú kuratórium tagjai - hasonlóan a WK 14 kurátorához - nem vesznek fel tiszteletdíjat. Az ÁSZ közelmúltban lezárult vizsgálata viszont összeférhetetlennek találta, hogy a Mazsöknél olyan szervezeteknek is szavaztak meg támogatást, amelyek vezetői a kuratóriumban is helyet foglaltak.

Saját munkaszervezetük működtetésére a közalapítványok általában a kiadások 4-6 százalékát költik, de ez az arány esetenként - például a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványnál (NGYIK), a Biztonságos Magyarországért Közalapítványnál, a Mező Ferenc Közalapítványnál - a 15-16 százalékot is elérheti. Az NGYIK-nél - amellyel kapcsolatban az ÁSZ vizsgálatai szerint korábban előfordult, hogy a kuratórium tagjai közül többen "személyes szükségleteik kielégítését szolgáló, pazarló és valótlan költségeket" számoltak el (HVG, 2000. március 4.) - a kurátorok ma már nem kapnak tiszteletdíjat. A Biztonságos Magyarországért Közalapítványnál a mindenkori minimálbér 75 százaléka a tiszteletdíj, a Fogyatékosok Esélye Közalapítványnál a kuratórium elnöke a minimálbér 140, a tagok a 120 százalékát kapják. Kuratóriumi ülésenként fizetnek például a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Közalapítványnál és az Apáczai Közalapítványnál: előbbinél bruttó 46 ezer forint, utóbbinál 25 ezer forint az "üléspénz", amit az évi öt-nyolc alkalommal megtartott tanácskozások után kapnak a kurátorok.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Társadalom

Erdélyi tévéterv

A Draskovics-csomag keretében a magyar kormány mintegy másfél milliárd forinttal kurtította meg a határon túli...

Kezdd az új évet eredményesen: Így kérj fizetésemelést 11 lépésben

Kezdd az új évet eredményesen: Így kérj fizetésemelést 11 lépésben

Pestises vaddisznóktól tartanak a Felvidéken

Pestises vaddisznóktól tartanak a Felvidéken

Megtalálták a két lopott pingvint

Megtalálták a két lopott pingvint

Vágó István: „2010 óta mintha nem mernének műsorkészítéssel megbízni”

Vágó István: „2010 óta mintha nem mernének műsorkészítéssel megbízni”

Márki-Zay Péter: Inkasszót tett a NAV egy vásárhelyi önkormányzati cégre, veszélyben a bérek

Márki-Zay Péter: Inkasszót tett a NAV egy vásárhelyi önkormányzati cégre, veszélyben a bérek

Héthavi csúcsra drágult a forint pénteken

Héthavi csúcsra drágult a forint pénteken