A közigazgatás hatékonyságának növelésére hivatkozva a kormány alkotmánymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy létrehozhatók legyenek a települések kötelező kistérségi társulásai. Erre egyelőre kevés az esély: az ellenzék elutasítja ezt a megoldást.

Gyakorlatilag visszaállnának az egykori járások, ha a parlament elfogadná a többcélú kistérségekről szóló törvényt, amely előírná az önkormányzatoknak, hogy kötelezően be kell lépniük egy olyan társulásba, amelynek területét a kormány jelöli ki. A járásosítást a kormányzat tagadja, "a kistérségekkel nem jön létre új önkormányzati szint" - hangsúlyozta például Bujdosó Sándor, a Belügyminisztérium (BM) helyettes államtitkára az Országgyűlés önkormányzati bizottságának ülésén. A közigazgatási szakemberek egy része viszont más véleményen van. "A kistérség a közigazgatás szisztematizált egységét jelenti, függetlenül attól, hogy szintnek vesszük-e, vagy nem" - áll a BM által létrehozott, a közigazgatási reformot megalapozó munkákat készítő, Ágh Attila politológus vezette, Idea nevű szakértői csoport tanulmányában. Ezt támasztja alá a tanulmány szerint az, hogy a kistérségek önálló jogi személyiséggel rendelkeznének, normatív finanszírozás kapcsolódna a tevékenységükhöz, s a kormány azt szeretné, hogy a kistérségek határai stabilizálódjanak.

Többfajta területi szerveződés alakult ki az elmúlt években a közigazgatásban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megalkotta a statisztikai kistérségek rendszerét, létrejöttek a területfejlesztési társulások, amelyek szintén kistérségi alapon, önkéntes részvétellel működnek, ám egyes települések akár több ilyen társulásban is részt vehetnek. Emellett kialakították például az okmányirodai, földhivatali, gyámügyi, építésügyi vagy éppen adóhivatali körzeteket. Ezeket az ésszerűsítés érdekében a szakemberek szerint előbb-utóbb egyazon közigazgatási szinthez kellene kötni - s ez lenne a kistérség. Ha ez így történik, akkor igaza lesz az Idea csoport szakértőinek, akik azt írták, a mostani reform "elindít egy folyamatot, amelynek során eldőlhet, hogy hosszabb távon a kistérség szintként önkormányzati közigazgatási egység lesz-e". Ha igen, akkor túl sok lesz az önkormányzatokból. A tervek szerint ugyanis előbb-utóbb önkormányzati régiók alakulnak, ilyen módon működnek ma a megyék, s ehhez jönne a kistérség, illetve a települési szint. A reform vesztese minden bizonnyal a megye lenne, ezt már csak állami területi egységként, egyes szervezetek - mint például a bíróság - területi kereteinek megtartása miatt tartanák fenn, ám önkormányzatisága megszűnne, jelenlegi feladat- és hatáskörei egy része a régiókhoz, másik része a kistérségekhez kerülne.

E reform azonban csak akkor kezdhető el, ha sikerül olyan kistérségeket megalkotni, amelyeknek az állam előírhat feladatokat, s ahhoz normatívát is adhat. Az alkotmány azonban jelenleg csak az autonóm önkormányzatok szabad társulását teszi lehetővé, az ilyen alapon létrejött szervezeteknek viszont nem lehet kötelező feladatot előírni. A kormány ezért olyan törvénycsomagot terjesztett a Ház elé, amelyben alkotmánymódosítás is szerepel, tehát a képviselők kétharmadának szavazatát kellene megszerezni hozzá. Ez azonban - mint már most látható - nem fog menni, a Fidesz-MPSZ és az MDF ugyanis koncepcionálisan ellenzi a kötelező jelleggel létrehozandó társulásokat.

"A kistérségek megalakítását támogatjuk, ám szerintünk ez csak önkéntesen történhet, persze a kormány különböző, főleg pénzügyi ösztönzőkkel elérheti azt, hogy minél több települési önkormányzat döntsön a kistérségben való részvétele mellett" - mondta a HVG kérdésére Mikes Éva (Fidesz-MPSZ), az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának alelnöke. A kormány álláspontja szerint azonban az önkéntes társulás túl lassú, emellett nem biztosítaná a teljes országos lefedettséget, azaz települések maradnának ki az egységesre tervezett közigazgatási rendszerből. A kormány egyébként már előre eldöntötte, hogy a településeknek melyik kistérségben kell majd kötelezően társulniuk, decemberben ugyanis egy kormányrendelettel megalkották a 168 kistérséget, s minden önkormányzatot besoroltak valahová (HVG, 2003. december 13.). Ezzel a megoldással viszont nem a területi stabilitást erősítették, mivel egy rendeletet bármikor meg lehet változtatni (a mostani területi kialakításkor is komoly viták folytak a szocialista párton belül).

A jelenleg az Országgyűlés előtt lévő tervezet szerint törvény mondaná ki, hogy a kormány döntése szerinti kistérségekbe tartozó települési önkormányzatoknak kötelező társulási megállapodásokat kötniük. Ha ezt nem tennék meg, jönne a kényszer: a közigazgatási hivatal vezetőjének előterjesztésére a megyei bíróság hozná létre a társulást. A keresetlevélben a közigazgatási hivatal vezetője terjesztené elő a társulási megállapodás szövegét.

Az ellenzékiek bírálták a törvényjavaslat keretjellegét is, mondván, csak arról szól a tervezet, hogyan kellene a társulási megállapodásokat megkötni, ám - egy közoktatási kivétellel - nincs szó arról, milyen feladat- és hatásköröket láthatna el a kistérség. A kormány szerint jelenleg is dolgoznak a minisztériumok és egyes államigazgatási szervek azon, milyen hatásköröket lehetne a kistérségi társulásoknak adni.

A kormány fő érve a változtatás mellett, hogy csak így növelhető a közigazgatás hatékonysága (lásd Ennyiből többet című írásunkat), hiszen számos aprófalu képtelen megfelelő minőségben ellátni a feladatait. Így például a törvény elfogadása esetén nem lesz többé kötelező a települési önkormányzatoknak általános iskola fenntartása, ezt a kistérségi társulás átvállalhatja tőlük. Ez viszont azzal járhat, hogy még több falu marad oktatási intézmény nélkül, amit a tapasztalatok szerint a lakosok elvándorlása is követ. Most is van olyan megoldás, ami a kistérségihez hasonló: több éve működnek olyan, kisközségek közötti társulások, ahol az egyik önkormányzat látja el több másik hozzájárulásával például a könyvtárfenntartás feladatát. A megállapodás függvényében a társuláshoz tartozó önkormányzatok fizetnek egy bizonyos összeget - például továbbadják a fejkvótaalapú közművelődési normatívát - annak a helyhatóságnak, amelyik vállalja a könyvtár fenntartását. Ezzel az önkormányzat letudja kötelességét, ám polgárainak nem nyújt sokat. Figyelmeztető jel, hogy az ilyen könyvtárba a tapasztalatok szerint szinte kizárólag arról a településről járnak olvasók, ahol az intézmény helyileg található.

A többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény tervezetének másik nagy hiányossága, hogy nem tudni, hogyan finanszírozza majd őket a kormány. Mivel a jelenlegi önkormányzati rendszerben is az okozza a legnagyobb feszültséget, hogy nincsenek arányban az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok és az azokhoz szükséges források. A reformhoz szorosan hozzátartozna a finanszírozás újraszabályozása is. A kormány állítása szerint ez a munka folyik, ám az kétségtelenül javította volna a pártközi megegyezési esélyeket, ha már látható lenne, mit is tervez ez ügyben a kabinet.

RIBA ISTVÁN

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Társadalom

Ennyiből többet

Közoktatás, egészségügyi és szociális alapellátás, a helyi infrastruktúra fejlesztése: egyebek mellett ezek a...

Újabb kisvasútra költ a kormány 771 milliót

Újabb kisvasútra költ a kormány 771 milliót

Zsolnay-ügy: Fel vannak háborodva az átvert és pervesztes pécsiek

Zsolnay-ügy: Fel vannak háborodva az átvert és pervesztes pécsiek

Handó Tünde érinthetetlen

Handó Tünde érinthetetlen

Koszovóba tartott ez a majdnem vadonatúj, de lopott 5-ös BMW

Koszovóba tartott ez a majdnem vadonatúj, de lopott 5-ös BMW

Víz alatti étterem nyit Norvégiában

Víz alatti étterem nyit Norvégiában

Csúnya vége lett egy ferencvárosi házibulinak

Csúnya vége lett egy ferencvárosi házibulinak