A húsz-harminc évvel ezelőtti világelsőség ma már vágyálom, de az adottságok még ma is megvannak - állítják a magyar lovas turizmus hívei, akiknek törekvéseit egy fél éve létrehozott parlamenti ad hoc bizottság is támogatja.

"Ami eddig az asztal alatt történt, és baráti társaságok, alkalmi vagy tartós érdekszövetségek egyezkedését jelentette, az kerüljön az asztal fölé. Játsszunk nyílt lapokkal!" - így fogalmazta meg vállalásukat a HVG-nek Csontos János, az MSZP Hajdú-Bihar megyei képviselője, az Országgyűlés nemzeti lovas programot előkészítő eseti bizottságának elnöke, "civilben" hagyományőrző huszár. A hat-hat MSZP-s és fideszes, három-három MDF-s, illetve SZDSZ-s törvényhozó részvételével tavaly négypárti beadvány nyomán alakult testület - amelynek két alelnöke a Magyar Lovasszövetség oszlopos tagja, a fórumos Horváth Balázs és a hobbilovas, nem mellesleg az európai integrációs bizottság elnöki tisztét betöltő szabaddemokrata Szent-Iványi István - célja, hogy idén őszre a magyar lovas élet egészét érintő programcsomagot tegyen le a T. Ház elé. A bizottsági tagok által a sajtókapcsolatok tartásával is megbízott Csontos szerint az előterjesztés-csokorban szerepelni fog a lóversenyzés, azaz a galopp és ügetősport helyzetének rendezése (HVG, 2003. november 1.), a lótenyésztés, különösen a magyar fajták (HVG, 1996. augusztus 6.) fennmaradását és a lovas hagyományok ápolását segítő, valamint a lovas élsportot támogató program.

A javarészt magánkézben lévő lóállomány az ezredforduló után újra meghaladta a százezret (szemben az 1995-ös 70 ezres mélyponttal), és a magántőke az elmúlt 15 évben több mint 20 milliárd forintot fektetett az ágazatba. A Fidesz-kabinet alatt meghirdetett Széchenyi-terv révén pedig 600 millió forint állami pénzt fordítottak korszerűsítésre, például a téli időszak "üzemmenetét" biztosító fedeles lovardák építésére. Ugyanakkor az eseti bizottság álláspontja szerint a tradicionális sportágak felvirágoztatásához mindenképp szükség van a lovaglás tömegbázisának, a lovas turizmusnak a fejlesztésére. A törvényhozók úgy vélik, a bel- és külföldi turisták nyeregbe ültetése teremthet csak tömeges igényt. Csontos szerint a lovas turizmust ráadásul nem is kell "kitalálni", elvégre Magyarország úttörő volt annak megteremtésében, és az 1980-as évek második feléig vezette is a világranglistát.

"Az ország adottságai, a mezőgazdasági földúthálózat, a tájak változatossága és jól lovagolhatósága, a lovak képzettsége, valamint a második világháború előtt a Ludovika Akadémián végzett, több nyelvet beszélő, 50-60 évesen is kiváló karban lévő egykori lovastisztek szolgáltak hátteréül a hatvanas évek második felétől szervezett utaknak" - mondta Mausz Gotthárd üzletember, aki 1976-tól vesz részt a beutaztatásban. Szilvásvárad, Hortobágy, Mezőhegyes, Bábolna, vagyis az állami ménesgazdaságok, valamint régi termelőszövetkezeti lovardák voltak az egykori bázisok, ahová évente közel 5 ezer német, svájci, skandináv lovas turista érkezett (egy tíznapos fogathajtó-tanfolyam ára 1984-ben 3500 amerikai dollár volt). S részben nekik volt köszönhető, hogy további tízezrek utaztak Nyugatról Magyarországra, és vettek részt nézőként a különböző lovasbemutatókon, csikósprogramokon.

A lovaglótanárok kiöregedését azonban nem követte új oktatók képzése, és a lovas turizmus - kellő invesztíció híján - züllésnek indult. A HVG-nek jelenlegi érintettségükre hivatkozva név nélkül nyilatkozó egykori résztvevők szerint a nyolcvanas évek második felétől már mindenki csak kivenni akart a turizmusból, az utazásszervezők éppúgy, mint a lovasbázisok fenntartói. A lovak, a szerszámok, a szállás- és vendéglátóhelyek fejlesztése elmaradt, és sokszor már csak a magyarul is alig tudó lovászok vezették a túrázókat. A színvonal a mezőgazdasági nagyüzemeknek a kilencvenes évek fordulóján bekövetkezett válságával párhuzamban a mélypontra zuhant - fogalmaztak informátoraink. Ugyanakkor a magyar mintát átvevő spanyol és olasz lovastúra-szervezők elszipkázták a vendégeket, méghozzá úgy, hogy ugyanazokon az árakon, de jobb szállás- és kiegészítőprogram-lehetőségeket kínáltak.

A lovagoltatásra szakosodott magáncégek a kilencvenes évek elejétől gombamód szaporodtak ugyan, ám elsősorban a megnövekedett belföldi igényeket elégítették ki - úgy-ahogy. Sokan a gyors meggazdagodás lehetőségét látták ebben az üzletágban: ekkor kezdett például lovardaépítésbe a nemrég ennek kapcsán adócsalás miatt kétévi - öt évre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélt színész, Benkő Péter is (HVG, 2004. március 6.). "10 ezer lovat és 680 lovardát, lovaspanziót, oktatóbázist tartunk nyilván jelenleg, ebből 247 közelít a nemzetközi színvonalhoz" - állítja Lóska János, az 1998-ban létrehozott Magyar Lovas Turisztika Szövetség (MLTSZ) elnöke. Az általuk kidolgozott, a szállodák csillagaihoz hasonló, egytől öt patkóig terjedő minősítési rendszer ugyanis vizsgálja a lovas hely vendéglátásra való alkalmasságát éppúgy, mint a négylábúak képzettségi szintjét, illetve az oktatók szakmai, pedagógiai, illetve kommunikációs és idegen nyelvi felkészültségét. Az utóbbira jelenleg alig van szükség: a lovas turizmus elitjéhez tartozó 5-15 fős túracsoportokból jelenleg mindössze harminc érkezik Magyarországra évente. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adatai hasonló változást mutatnak: a rendszerváltásig 80 százalékban külföldiek voltak a vendégek, mára részarányuk 20 százalékra csökkent, s nem csupán azért, mert mára több mint százezerre nőtt a hazai rendszeres belföldi lovardalátogatók száma.

"A legnagyobb probléma a lovak kiképzésére és a lovasoktatásra is alkalmas szakembergárda hiánya, illetve hogy ha bizonyos gazdasági, állat-egészségügyi feltételeknek megfelel, bárki bármiféle jogosítvány nélkül nyithat igencsak veszélyes üzemnek számító lovardát" - mondta Lóska, aki szerint az elmúlt hatvan évben lovaglótanári végzettséget igazoló diplomát nem adtak ki Magyarországon. Lovászt, élsportoló-tréningező szakedzőt, lovastúra-vezetőt már képeznek az országban, sőt a Testnevelési Egyetemen idén ősztől lovaskultúra-oktatói tanúsítványt kiadó képzésre is jelentkezhetnek az érdeklődők. Ám az alapszintű oktatást - vagyis a négylábút addig csupán távolról látott kezdő lóra ültetését, a későbbiekhez elengedhetetlen alapok megtanítását - kevés kivételtől eltekintve hozzá nem értők végzik, ami nem csupán a gyenge lovaglótudás, de az előforduló balesetek miatt is aggasztó.

A tulajdonképpen négypárti lobbicsoportként működő parlamenti ad hoc bizottság a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve az oktatási tárca alá tartozó tanintézmények vezetőit meghallgatva a lovaglótanár-képzésre is javaslatot kíván majd tenni. A fő kérdés persze az - mondta Csontos -, hogy a költségvetési szavazáskor mekkora összeget tudnak "kiszakítani" a tavaly egyöntetű akarattal létrehozott bizottság által összeállított, remélhetőleg parlamenti döntésekkel megerősített lovas programra.

VAJNA TAMÁS

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Oroszországban mostantól büntetik az álhírterjesztést

Oroszországban mostantól büntetik az álhírterjesztést

A kereskedőkön múlik, milyen modellek lesznek a slágerek a 2,5 milliós támogatással

A kereskedőkön múlik, milyen modellek lesznek a slágerek a 2,5 milliós támogatással

Bármily meglepő, a rúzs- és a szájceruzabiznisz lenyomta a Facebookot

Bármily meglepő, a rúzs- és a szájceruzabiznisz lenyomta a Facebookot

Százmillióért toboroznak nyugdíjas dolgozókat a fővárosi fürdőkbe

Százmillióért toboroznak nyugdíjas dolgozókat a fővárosi fürdőkbe

Idegösszeomlást kapott a Teréz körúti robbantó

Idegösszeomlást kapott a Teréz körúti robbantó

Orbán az új-zélandi terrortámadásról: Az erőszak és a terrorizmus nem ismer határokat

Orbán az új-zélandi terrortámadásról: Az erőszak és a terrorizmus nem ismer határokat