Bíróság elé citálható-e az Országgyűlés?

Bíróság elé citálható-e az Országgyűlés? Egy évtizede egymásnak homlokegyenest ellentmondó választ adnak erre a kérdésre a magyar igazságszolgáltatás különböző fórumai. Az egy parlamenti határozatban törvénysértéssel vádolt Faragó Lajos magánnyomozó által pár éve indított személyiségi jogi perben a Legfelsőbb Bíróság (LB) legutóbb arra az álláspontra helyezkedett, hogy a T. Ház nem perelhető - derül ki a Bírósági Határozatok című hivatalos lap 2004/2-es számából. Ugyanebben az ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB), illetve a Fővárosi Bíróság (FB) korábban úgy látta: nincs akadálya annak, hogy alperesként a bíróság elé állítják a parlamentet (HVG, 2001. március 17.). A két alsó fokú törvényszék nem utolsósorban egy 1997-ben napvilágot látott (valójában 1996 közepén hozott) LB-döntésre hivatkozva jutott a fenti következtetésre.

A Faragó kontra Országgyűlés ügy a rendszerváltás óta legalább a negyedik olyan per, amit a parlament ellen indítottak. Az első ilyen jogvitákban egy destruktívnak minősített (s ezért 400 ezer forint kártérítést igénylő) egyház, illetve a Haas & Singer Alapítvány (HVG, 1996. július 6.) fordult a kilencvenes évek első felében a T. Ház ellen. A két ügyet elsőként elbíráló helyi törvényszékek annak idején azt az álláspontot képviselték, hogy a népszuverenitás legfőbb szerve "soha nem lép jogviszonyba". Az LB azonban precedensértékűnek tetsző ítéletekkel végül mégis perelhetőnek nyilvánította a törvényhozást. Nem sokkal később azonban fordult a kocka. Egy, a volt átvilágítóbíró, Eigner József, majd a Faragó József által indított perben is az LB már az Országgyűlés perelhetetlensége mellett sorakoztatta fel érveit. Csakhogy időközben a helyi bíróságok álláspontja is módosult. Az utóbbi években már ők képviselik azt a véleményt, hogy adott esetben a T. Ház is felelősséggel tartozik például az általa okozott károkért.

A jogalkalmazók közötti viták voltaképpen egy törvényhozási mulasztásra vezethetők vissza. Az Országgyűlés az elmúlt másfél évtizedben "elfelejtette" tisztázni saját magával: óhajt-e jogi személyiséggel rendelkezni, vagy sem. A parlament ellen indult perekben ezért a bíróságok - jobb híján - különféle jogszabályokból igyekeznek kikövetkeztetni, hogy az éppen hatályos törvények alapján aktuálisan jogképesnek minősül-e a T. Ház. Az LB eredeti álláspontjában is azután következett be 180 fokos fordulat, hogy egy apró jogtechnikai változást hajtottak végre a költségvetési törvény mellékletében. Az állami büdzsé élén szereplő fejezetgazda Országgyűlés ennek nyomán 1997 óta már nem képez úgynevezett önálló költségvetési címet. E besorolást a törvényhozás - talán hogy a továbbiakban megszabaduljon a perelhetőség nyűgétől - annak idején átengedte saját adminisztratív egységének, az Országgyűlés Hivatalának. Az LB azóta következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a parlament ellen beadott kereseteket idézés nélkül el kell utasítani, s az ilyen pereket egyszerűen meg kell szüntetni.

A legfőbb bírói fórum álláspontja nem nélkülözi a történelmi előzményeket. A magánjog hazai klasszikusa, Szladits Károly az 1940-es évek elején maga is azt a felfogást képviselte, hogy "sem az Országgyűlésnek, sem a legfelsőbb kormányhatóságoknak vagy a bíróságoknak nincs külön magánjogi személyiségük, noha esetleg (...) a közjog szempontjából jogi személyek". A T. Ház jogi képviselője az elmúlt évek bírósági tárgyalásain pedig a hatalmi ágak megosztásának elvére hivatkozva minősítette képtelenségnek, hogy a harmadik hatalmi ág - bármilyen ügyben - ítélkezzen a törvényhozás felett.

Az alsó fokú bíróságok a Faragó-féle perben viszont abból az elvből látszottak kiindulni, hogy egy jogállamban egyetlen intézmény sem állhat a jog fölött. A magánnyomozó ügyében a PKKB bírája, Pataki Árpád úgy érvelt: bármennyire ellentmondásos is a jogi szabályozás, az önálló költségvetési fejezetet alkotó T. Házat perképes jogi személynek kell tekinteni. "Ellentmondana a jogbiztonság alapelvének - hangsúlyozta a bíró -, ha az alperes jogalanyisága évről évre változhatna csak azért, mert változó módon helyezik el a költségvetésben." Az FB Tóth Ödön vezette tanácsa később mindezt azzal egészítette ki, hogy nincs olyan jogszabály, amely szerint a polgári törvénykönyv hatálya az Országgyűlésre ne terjedne ki. Más kérdés, hogy Faragó követelése kapcsán (a magándetektív a parlament plenáris ülésén kívánt szóbeli erkölcsi elégtételt kapni) az FB egyszersmind azt is kimondta, hogy a Ház vitatott határozata olyan közjogi döntés, amit bírói úton nem lehet felülbírálni.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Társadalom

Két évre prolongálva?

Képtelen befejezni az átvilágításokat a törvényben meghatározott június 30-ai határidőre a közéleti személyek múltját vizsgáló három átvilágítóbizottság. Nem elképzelhetetlen, hogy másodszor is meghosszabbítják az eredetileg 2000 nyarán lezárni kívánt ügynöktelenítési procedúrát Magyarországon.

Elvitte egy körre az esküvői autót, csatornában kötött ki a 40 milliós Mercedes

Elvitte egy körre az esküvői autót, csatornában kötött ki a 40 milliós Mercedes

A kormány milliárdokat költ kertekre

A kormány milliárdokat költ kertekre

Önnek elvenné a kedvét a cigitől egy ilyen ijesztő játék?

Önnek elvenné a kedvét a cigitől egy ilyen ijesztő játék?

A rádióban is adni fogják a rendőrség animációs filmjét

A rádióban is adni fogják a rendőrség animációs filmjét

Marad a tavaszias idő, kis kockázattal

Marad a tavaszias idő, kis kockázattal

Gyalogátkelőn sodort el egy autó egy kislányt

Gyalogátkelőn sodort el egy autó egy kislányt