Elsősorban a Csehszlovákiából kitelepített, vagyonukat vesztő magyarok számíthatnak kárpótlásra annak az új törvénynek az alapján, amelynek tervezetéről még e hónapban tárgyal a kormány. A jóvátétel várhatóan szűkmarkú lesz.

Bármennyire szeretné is letudni a mindenkori kormány a kárpótlás ügyét, van egy terület, amelyre még megoldást kell találni: az állam ugyanis mindmáig elmulasztotta rendezni azokkal szemben fennálló jóvátételi kötelezettségét, akiket bizonyos nemzetközi szerződésekből fakadó károk értek. Noha ezt 1990 óta minden magyar kormány tudatosította magában, törvény ennek ellenére nem született, bár mindegyik kabinet alatt voltak erre kezdeményezések. Időközben az Alkotmánybíróság (AB) két ízben is kimondta, hogy a törvény meg nem alkotásával mulasztásos alkotmánysértést követett el az Országgyűlés, s a legutóbbi, múlt év szeptemberi döntésében 2004. június 30-át szabta határidőnek a jogszabály elfogadására.

Feszített munkát kell tehát végeznie a kormánynak és a parlamentnek, ha teljesíteni kívánja az AB előírásait, ugyanis a törvénytervezet - jóllehet 2003 januárjában túljutott a közigazgatási egyeztetésen - még nem került a kormány elé. Bárándy Péter igazságügy-miniszter tavaly a "költségvetési vonzatok" feltárása miatt további türelmet kért a parlamentben, de idén márciusban már úgy tűnt, közel a végleges tervezetszöveg, ám a tárcaközi egyeztetések szerint még munkára van szükség. Ennek ellenére az igazságügyi tárca még áprilisban szeretné benyújtani a kormánynak a tervezetet. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a kabineten átmegy a jelenlegi szöveg. Ilyen kudarc egyszer már előfordult az előző szocialista-szabaddemokrata koalíció idején: 1997 őszén az első AB-határozatnak kívántak eleget tenni, a közigazgatási államtitkári értekezlet jóvá is hagyta a tervezetet, ám a kormány ülésén végül kidobták azt.

A gond akkor is az volt, most is az, hogy nehéz meghatározni, kik lesznek a törvény jogosultjai. A magyar államra elsődlegesen az 1947 februárjában kötött, a második világháborút lezáró párizsi békeszerződés egyes pontjai rónak kötelezettséget. A Magyarországgal a szerződést aláíró "szövetséges és társult hatalmak" a magyar állammal szemben fennálló igényeik erejéig területükön jogosultak voltak ugyanis nemcsak a magyar állami, de a magántulajdont is elkonfiskálni, s a szerződésben a magyar állam kötelezettséget vállalt, hogy akiknek ily módon vették el a tulajdonát, azokat kártalanítja.

A legnagyobb, aránylag jól behatárolható kör, akik igényt tartanak kártalanításra, a Csehszlovákiából az 1946. februári szerződés következményeként Magyarországra áttelepítettek. Az 1949 tavaszán befejeződött lakosságcsere hivatalosan mintegy 75 ezer magyart érintett, akik nagyjából 160 ezer hold földet hagytak ott. Összességében azonban jóval több embert érintett az ottani vagyonelkobzás, hiszen az 1945 utáni jogfosztó és vagyonelkobzást elrendelő Benes-dekrétumok miatt több tízezer magyar már az áttelepítés előtt elmenekült Csehszlovákiából.

Az 1945-ös fegyverszüneti szerződés 30 millió dolláros csehszlovák jóvátételi igényt hagyott jóvá, amelyet Magyarország elkezdett ugyan törleszteni, ám a más országokkal szemben fennálló kötelezettségek miatt elég lassú ütemben. 1949-ben lehetőség adódott a megegyezésre, s a Csorba-tónál kötött megállapodás szerint Csehszlovákia hajlandó volt lemondani a jóvátétel fennmaradó részéről, ha Budapest lemond az ott maradt magyar vagyonról. Amint azt egy bizalmas kiegészítő jegyzőkönyv tartalmazza: a magánszemélyek vagyonáról is. A jóvátételbe ily módon beszámított magánvagyon pedig megnyitotta a lehetőségét annak, hogy a Csehszlovákiából áttelepítettek a magyar államtól várjanak el kártalanítást.

Természetesen a Csehszlovákiában maradt magyar vagyon értéke jóval meghaladta a jóvátételi kötelezettséget, ezért 1964-ben "a baráti és testvéri együttműködés szellemében" egy újabb, most már véglegesnek szánt vagyonjogi megállapodás született. Ennek keretében a csehszlovák állam hajlandó volt 20 millió koronát fizetni, aminek fejében a magyar állam magára vállalta az áttelepítettek kártalanítását. Ebben a körben a szocialista gyakorlat alapján csak az úgynevezett személyi tulajdont vették számításba, az 1964. február 3-án kötött egyezmény szerint a családi házat telekkel, illetve a 2 hektárt meg nem haladó földterületet lakóházzal. Az egyezmény nyomán kiadott kormány- és pénzügyminisztériumi rendeletben azonban szűkítettek a jogosultságon, a földterületre való utalást kihagyták, és a lakóház nagyságát hat szobában korlátozták. Az 1968. december végéig nyitva álló kártalanítás lehetőségét mintegy 9 ezren vették igénybe. Ők most újra benyújthatnak kérelmet, de a régi kártalanítást vagy például az áttelepítés után természetben kapott javak értékét valamilyen, egyelőre még nem ismert szisztéma szerint levonnák a most járó kárpótlásból.

A mai igényjogosultak száma az igazságügy-miniszter Kelemen András MDF-képviselőnek írt tavalyi levele szerint "a leggondosabban megtervezett matematikai módszerekkel sem becsülhető meg". A törvénytervezet legutolsó szövegezése szerint a kárpótlásra a tulajdoni sérelmet szenvedett vagy leszármazója jogosult, ez utóbbiak száma azonban megbecsülhetetlen. Különösen nehéz lesz a kört behatárolni, ha például a csehszlovákiai esetben nem csupán a lakosságcsere által érintett személyek jelentkeznek, hanem azok is, akiktől elvették a vagyont, majd átjöttek a határon.

Hasonló a helyzet a Jugoszláviából elmenekült magyarok vagyonával kapcsolatban is. A 70 millió dolláros jóvátétel-fizetést Magyarország 1949-ben abbahagyta, ezért Jugoszlávia egy 1956-ban kötött szerződés értelmében már 85 millió dollárt követelhetett Magyarországtól. A magyar kormány pedig, akárcsak Csehszlovákia esetében, állampolgárai nevében is lemondott minden, 1955. január 1-je előtt keletkezett követelésről. Azt, hogy e szerződés alapján mennyien jelentkezhetnek, szintén nehéz felbecsülni, mivel több tízezren menekültek el a Vajdaságból Tito partizánjainak vérengzése elől, s a párizsi békeszerződés minden alapot megadott a jugoszláv államnak a magyar vagyonok elkobzására. Azt pedig még csak sejteni sem lehet, hányan lehetnek érintettek a többi szövetséges államban - például Franciaországban vagy az Egyesült Államokban - elvett tulajdonuk utáni kárpótlásban.

Talán ez a bizonytalanság teszi, hogy a kártalanítást a tervezet szerint szűkmarkúan mérné az állam: a lakóépületek négyzetméterének ára például 1000 forint lenne, tehát egy 100 négyzetméteres családi ház vagy lakás után 100 ezer forintot fizetnének készpénzben vagy államkötvényben.

RIBA ISTVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Politico: Kovács Zoltánnak fogalma sincs a sajtószabadságról

Politico: Kovács Zoltánnak fogalma sincs a sajtószabadságról

Az EP-nek már tetszik, hogy jogállamisághoz kössék az EU-pénzek kifizetését

Az EP-nek már tetszik, hogy jogállamisághoz kössék az EU-pénzek kifizetését

Kapjanak szavazatot a hatévesek is – javasolja egy brit politológus

Kapjanak szavazatot a hatévesek is – javasolja egy brit politológus

Hivatalos: januártól emelkednek a nyugdíjak

Hivatalos: januártól emelkednek a nyugdíjak

Amikor még a fideszesek is „a pokol tornácán” söröztek – 30 éve nyílt meg a Fekete Lyuk

Amikor még a fideszesek is „a pokol tornácán” söröztek – 30 éve nyílt meg a Fekete Lyuk

Miért van ez a sok kép ma a Google főoldalán? És mi köze a Geminidákhoz?

Miért van ez a sok kép ma a Google főoldalán? És mi köze a Geminidákhoz?