Egy keretjogszabály elfogadtatásával próbálja kipipálni az új fegyvertörvény megalkotására tett ígéretét a kormány. A legfontosabb szabályokat - így például a flóbertfegyverek most bevezetendő regisztrálásának szabályait - kormányrendeletek tartalmazzák majd.

,,Ez egy konfliktusos törvényi szabályozási tárgykör" - állapította meg a legújabb fegyvertörvény-tervezet parlamenti általános vitájában Lamperth Mónika belügyminiszter. A tárcája által készített tervezet tükrözi is ezt a véleményt: a szövegben nincs olyan kitétel, amely a parlamentben vitát okozhatna, hiszen a tervezet - a címével ellentétben - nem a lőfegyverekről és lőszerekről szól, hanem a különböző, fegyverekhez kapcsolódó fogalmak meghatározásáról, illetve arról, hogyan és kinek kell a fegyverek és tulajdonosaik adatait kezelni, s hogyan lehet fegyvert külföldre vinni. Minthogy tehát a fegyvertartás alapvető kérdéséről - azaz ki és milyen feltételekkel kaphasson fegyvert - egyáltalán nincs szó a tervezetben, a szöveg valószínűleg csont nélkül átmegy majd a parlamenten.

A korábbi kormányok s a Medgyessy-kabinet is több javaslatot készítettek (HVG, 2003. október 25.), ám e kérdésben a döntő mindig az volt, le tudja-e nyomni törvényváltozatát a kormányzat a koalíciós képviselők torkán. Ebben a kérdésben ugyanis nem annyira a kormányhűség, mint inkább a fegyverek szeretete vezeti a törvényhozókat. Az Orbán-kormány például annak idején annyira biztos volt parlamenti képviselőiben, hogy megpróbálta keresztülverni rajtuk szigorításpárti tervezetét, ám a parlamentben kiderült, a Fidesz-frakció egy része ellenáll, s ezért szégyenszemre már az általános vita megkezdése után kellett visszavonnia az akkori tervezetet Pintér Sándor belügyminiszternek. Így nem véletlen, hogy a mostani kormány úgy szeretett volna az Országgyűlés elé állni, hogy biztosítva legyen afelől, saját parlamenti frakciói nem támadják hátba.

Először a Medgyessy-kabinet is teljes körűen próbált szabályozni, például azt meghatározni, ki és milyen feltételekkel jogosult fegyvertartási engedélyhez jutni. Ennek a tervezetnek a különböző változatai az utóbbi másfél évben mind elvéreztek a Belügyminisztériumon és a kormányon belüli csatározásokban. Az EU-csatlakozás viszont sürgette a kabinetet, hiszen május 1-jén Magyarországon is érvénybe lép az 1991 óta hatályban lévő uniós irányelv a fegyverek nyilvántartásáról, s ha nem rendezik például a fegyverek külföldre vitelének kérdését, akkor sportlövőink májustól az unió egyes országaiba nem vihetnék be fegyvereiket. Márpedig az idén olimpia lesz, s már májusban előolimpiát rendeznek (az EU csak a nyilvántartást szabályozta).

A kormány végül a könnyebb megoldást választotta: egy kivételével minden vitatott kérdést kivett a törvénytervezetből. Mint a parlamenti általános vitában elhangzott, a fegyvertartás 1991 óta rendeletekben van szabályozva, ezt az Alkotmánybíróság sem tartotta alkotmányellenesnek, törvényt pedig egyedül az adatok kezelése miatt kell hozni, ezért végül csak ezt szabályozzák majd törvényi szinten. Ezenkívül mindent új kormány-, illetve minisztériumi rendeletekben írnak majd elő. Egyes ellenzéki képviselők ezt sérelmezték, s elmondták, támogatnák a mostani javaslatot, ha ígéretet kapnának, hogy a többi alapvető kérdést is törvény szabályozza majd, ám a belügyminiszter kijelentette, nem akarják az eddigi parttalan vitát folytatni, ezért a kormány saját hatáskörében dönt majd.

Információink szerint a rendelettervezetek többsége elkészült, ám a kormány még nem tárgyalta azokat. Az szinte bizonyosnak látszik, hogy nem változik jelentősen a fegyvertartásra "alanyi jogosultak" köre, azaz például az országgyűlési képviselők kérelmükre továbbra is kaphatnak önvédelmi fegyvert, sőt kiterjesztik e lehetőséget az európai parlamenti képviselőkre is. Egy tavalyi szövegváltozat szerint senkinek nem járt volna alanyi jogon fegyver, ám lettek volna olyan foglalkozások, amelyeket preferált volna a szabályozás (de például a polgármesterek nem tartoztak volna ide). Mára helyreállt a rend: információink szerint a kormányrendelet tervezetében újra szerepel az alanyi jogon való fegyverhez jutás lehetősége, s szerepelnek a "keretben" a polgármesterek is.

A teljesen kiüresített törvényben egy vitás pont maradt: a flóbertfegyverek kérdése. Ennek magyarázata, hogy az EU-ban engedélyköteles a flóbert, s az ilyen fegyvereket egyedi számuk alapján nyilván is tartják. A Magyarországon gyártott flóbertekbe azonban nem kerül azonosítási szám, ugyanis az 1991-es kormányrendelet óta ezt a fegyvertípust nem is regisztrálják. Ezért a kormány tervezetében szerepeltek szerint május 31-éig minden flóberttulajdonosnak jelentkezni kellett volna a rendőrségen, hogy azonosítási számot üssenek majd a fegyverébe, amelynek alapján nyilván tudnák tartani a fegyvert és tulajdonosát. Ezt az előírást azonban két szocialista képviselő - Gál Zoltán és Juhász Gábor - javaslatára kivették a tervezetből, nehogy emiatt ne fogadják el a képviselők a törvényt. Egy másik szocialista képviselő pedig módosító indítványával elérte, hogy a 15 joule csőenergiájú festéklövő (paintball) fegyverek is kikerüljenek a törvény hatásköréből, ami azért is érdekes, mert az eddigi szabályozás a 7,5 joule feletti eszközöket minősítette engedélyköteles fegyvernek. A flóberttulajdonosok azonban így sem "menekülhetnek", rendeletben mindenképpen szabályozni fogja a kormány e fegyverfajta tartásának kérdését.

A törvény újdonsága végül is annyi lesz, hogy az eddigi fegyvernyilvántartást egy szigorúbb, mintegy 165 millió forintos beruházással kiépülő központi regiszter váltja majd fel, amely képes lesz információt szolgáltatni az EU-nak, s adatokat fogadni onnan. Ha minden a tervek szerint megy - a tervezet végszavazása a jövő hétre várható -, májustól bevezetik az európai lőfegyverengedélyt, ami a fegyverek "útlevele" lesz. Ezenkívül a boltosok néznek majd még keményebb adminisztráció elé, ugyanis ezentúl kötelezve lesznek arra, hogy rögzítsék és nyilvántartsák minden vásárlójuk személyes adatait.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Társadalom

Mégis lőhetnek

Nem kell lemondania a lőfegyverhasználat lehetőségéről és a nyomozati jogkörről az 1867 óta fegyveres testületként...

Karácsony kicsit másként - recept

Karácsony kicsit másként - recept

3,3 milliárd került Tállai focicsapatához

3,3 milliárd került Tállai focicsapatához

Homokszem került a propagandagépezetbe: az egyik Mészáros-lap megírta a tüntetők követeléseit

Homokszem került a propagandagépezetbe: az egyik Mészáros-lap megírta a tüntetők követeléseit

Meddig tudnak még tovább drágulni a lakások?

Meddig tudnak még tovább drágulni a lakások?

Videón, ahogy kidobják az MTVA-ból Szélt és Hadházyt

Videón, ahogy kidobják az MTVA-ból Szélt és Hadházyt

Kinek jó Kósa túlóratörvénye? A dolgozóknak nem, de az államnak és pár óriásnak nagyon

Kinek jó Kósa túlóratörvénye? A dolgozóknak nem, de az államnak és pár óriásnak nagyon