Minden korábbinál többen, 166 ezren jelentkeztek egyetemre-főiskoláraaz idén. Ennek ellenére akad több olyan szak - főleg természettudományi karokon -, amit senki sem írt be első helyre.

Újra népszerű lett az orvosi szak az idén, közel harmadával nőtt ugyanis tavalyhoz képest az első helyen a négy orvosi kar valamelyikére jelentkezők száma. Az adatokat elemezve azonban kiderül, a többlet szinte kizárólag a budapesti Semmelweis Egyetemnek (SE) köszönhető: az itteni kar a régi szép időket idéző négyszeres túljelentkezést érte el az idén, tavaly 690-en jelentkeztek első helyen a 280 helyre, az idén pedig már 1100-an. Az utóbbi éveket tekintve is jelentős ugrás ez, hiszen az SE orvosi karára 1998-ban még csak 853-an jelentkeztek, ez a szám az utóbbi öt évben stagnált, majd most váratlanul, egyik évről a másikra megugrott. A budapesti egyetem mellett csak a szegedi orvoskar könyvelhet el némi emelkedést, Pécsett és Debrecenben folytatódik a jelentkezők számának csökkenése.

Az orvosi karok valaha nagy reményeket fűztek a költségtérítéses képzéshez, ám mára kérdésessé vált, érdemes-e egyáltalán fenntartaniuk azt. A jelentkezők száma is kevés, első helyen alig-alig jelöli meg valaki ezt a képzési formát, s az összes jelentkező száma is alig haladja meg a karonként meghirdetett 15-20 helyet, igaz, ebben a félévenként mintegy 1 millió forintos tandíj is szerepet játszhat. Tény mindenesetre, hogy tavaly például a SE 24, a debreceni orvosi kar pedig 11 jelentkezőből senkit nem tudott felvenni, pedig Budapesten a költségtérítéses képzésre már 95 ponttal is be lehetett volna kerülni (az államilag finanszírozottra csak 105 ponttal). A másik két vidéki egyetemre, Pécsre és Szegedre vettek ugyan fel költségtérítéses képzésre medikusjelölteket, ám roppant alacsony (80, illetve 78) pontszámmal be lehetett jutni, ami annak köszönhető, hogy 2001-ben megszűnt az a szabály, amely szerint legfeljebb 10 százalékos pontkedvezményt kaphattak a költségtérítéses képzésre jelentkezők (Pécsett 102, Szegeden 104 pontra volt szükség tavaly az állami képzésre történő felvételhez).

A jogi karok esetében továbbra is csökken a közpénzből finanszírozott alapképzésre első helyen jelentkezők száma, az 1998-as 6500 jelentkezővel szemben idén 3800-nál is kevesebben vágytak joghallgatónak. Ez mindenképpen annak köszönhető, hogy a frissen végzett jogászok számára egyre nehezebb az elhelyezkedés. A legnépszerűbb Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) is folyamatosan csökken az első helyen jelentkezők száma, igaz, itt még így is négyszeres a túljelentkezés. Ide egyébként csak annak van esélye bekerülni, aki ezt jelöli meg első helyen, máshol ugyanis jóval alacsonyabbak a ponthatárok, s mindenki abban a sorrendben kerül be az egyetemekre, ahogyan a jelentkezési lapon azt bejelölte. Tehát ha valaki első helyen például a Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE) jogi karára jelentkezett, s másodiknak jelölte be az ELTE-t, hiába ér el akár maximális pontszámot is, csak a Károlira mehet. Az ELTE után Győrben, a Széchenyi István Egyetemen volt a legnagyobb a túljelentkezés. Az egyébként korábban az ELTE kihelyezett tagozataként működő győri képzés tavaly lett önálló az egyetem keretében, ám akkor az első helyen még aránylag kevesen jelentkeztek oda. Idén azonban már több mint háromszoros a túljelentkezés: 353 próbálkozó akadt 110 helyre.

A két egyházi egyetemi jogi karon, a KGRE-en és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nincs változás tavalyhoz képest. A Pázmányon azonban felemelték a felvehető elsősök létszámkeretét húsz fővel, pedig tavaly az egyetem nem tudta kitölteni akkor 330-as keretét. A Károli is kevesebb jelentkezőt tudott tavaly felvenni, mint ahány helye volt. A jogi képzés iránti érdeklődés csökkenését jelzi, hogy az egyházi egyetemek mellett a többi - szegedi, pécsi, miskolci és debreceni - egyetemen sem érte el a túljelentkezés a kétszerest.

A közgazdász szakok közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) közgazdasági-gazdálkodási szakára a legnagyobb, több mint háromszoros a túljelentkezés. Ugyanakkor itt tapasztalható a legjelentősebb visszaesés: tavaly ugyanis még hét és félszer többen jelentkeztek első helyen, mint ahány hely volt. A magyarázat valószínűleg az, hogy az intézmény felvételi szisztémája elriasztotta a diákokat. A nyelvi többletpontokkal együtt mindenhol maximum 125 pontot lehetett szerezni, s a BMGE közgazdasági-gazdálkodási szakára 124 pont kellett tavaly. Ez annak volt köszönhető, hogy a középiskolából hozott pontok kétszeresével lehetett bekerülni (tehát nem volt felvételi, a rendszer a "jó tanulóknak" kedvezett). Felsőfokú nyelvvizsgára is szükség volt a sikerhez, a hozható 60 pont kétszerese és egy középfokú C típusú nyelvvizsga ugyanis csak 123 pontot ér.

A BMGE-t és a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemet - az utóbbin két és félszeres a túljelentkezés - kivéve más közgazdász szakon az államilag finanszírozott alapképzésre még kétszer annyian se pályáztak mint ahány hely van. Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetemen az első helyen jelentkezők száma nem érte el a felvehetők számát. Az is igaz azonban, hogy tavalyhoz képest nőtt a jelentkezők száma a soproni szakra, mind az első helyen, mind az összességében ide jelentkezettek között.

A tavalyi visszaesés után az idén rekordot döntött a jelentkezők száma, elérte a 166 ezer főt. Ennek ellenére vannak olyan államilag finanszírozott, nappali tagozatos szakok - még az ELTE természettudományi karán is -, ahová egyetlen olyan jelentkező sem akadt, aki első helyre írta volna be azt a képzést. A felvételizők több mint fele, mintegy 86 ezer diák szeretne bekerülni állami finanszírozású képzésbe (54 ezer ilyen hely van), s korábbi diplomájukat 23 ezren szeretnék megfejelni: 8 ezren kiegészítő képzésben vennének részt, 15 ezren új diplomára hajtanak.

RIBA ISTVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gyertyafény helyett már mobilok világítják meg az arcunkat télen

Gyertyafény helyett már mobilok világítják meg az arcunkat télen

Ilyen arcátlan reptéri lopást talán még nem látott – videó

Ilyen arcátlan reptéri lopást talán még nem látott – videó

Fának hajtott egy autó Nagytarcsa közelében

Fának hajtott egy autó Nagytarcsa közelében

Az "év legszebb sírját" találták meg egy egyiptomi nekropoliszban – fotók

Az "év legszebb sírját" találták meg egy egyiptomi nekropoliszban – fotók

Gomez duplával mattolta Dárdaiékat

Gomez duplával mattolta Dárdaiékat

Borult, ködös nap vár ránk

Borult, ködös nap vár ránk