Míg az ellenzék belpolitikai vitákkal, a kormánypártok az állam és az egyházak kapcsolatának, illetve lelkiismereti kérdéseknek a feszegetésével igyekszik tematizálni az uniós választási kampányt. Az MSZP az ellenzék abortusszal kapcsolatos álláspontját firtatja, az SZDSZ nagyobb önrendelkezést adna még az eutanázia esetében is.

Az egyházak hitéleti tevékenységét ne lehessen közpénzekből finanszírozni - javasolta Demszky Gábor főpolgármester, a szabaddemokraták európai parlamenti (EP) választási listavezetője még február közepén (HVG, 2004. február 21.). A párt EP-választási kampányának nyitányaként az SZDSZ vezetői azt is bejelentették, vitára invitálják a rivális pártokat az állam és az egyházak viszonya újragondolása érdekében, a parlamentben pedig kezdeményezni fogják, hogy a személyi jövedelemadó ma még csak egyházaknak felajánlható 1 százalékát a jövőben civil szervezetekhez is át lehessen irányítani.

Az egyház-finanszírozásban hat éve - épp az első MSZP-SZDSZ-kormánykoalíció idejében - kialakult rendszer megbolygatására irányuló kezdeményezést nem csak a történelmi egyházak vezetői fogadták értetlenül. Két hónappal ezelőtt még úgy tűnt, az MSZP sem látja értelmét, hogy ilyen kényes kérdések nyílt felvetésével újabb frontot nyisson a belpolitikai vitákban az EP-választások előtt (ez akkoriban még egybevágni látszott a Medgyessy-kormány által követett konfliktuskerülő, tétovázó egyházpolitikával is - HVG, 2003. november 1.). Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő februárban az SZDSZ-vezetők szemére vetette, hogy előzetesen nem egyeztettek a szocialista párttal, ami pedig "ilyen súlyú kérdésben elvárható lett volna". A koalíciós partner rosszallása és a fogadókészség hiánya is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szabaddemokraták a történtek után lényegében tétlenül szemlélték, hogyan hal el csírájában az általuk kezdeményezett "társadalmi vita". Csak az elmúlt napok fejleményei nyomán vette fel az SZDSZ újból az elejtett szálat, amit azonban ma már valójában a szocialisták tartanak a kezükben.

A februárban még aggályosnak látszó Kósánénak a Hit Gyülekezetéhez közel álló, Hetek című lapban március 12-én megjelent, a Vatikán politikai befolyásáról szóló nyilatkozata (HVG, 2004. április 10.) már jelezte, de csak a szocialisták húsvét előtti kampányfejtágítója nyomán derült ki egyértelműen, hogy az MSZP kész átvenni a liberálisok kezdeményezését, és az EP-kampány ilyen értelmű tematizálása az MSZP "hivatalos" irányvonalává is válhat (HVG, 2004. április 17.). Az MSZP EP-listájának ötödik helyén álló Kósáné a HVG-nek határozottan cáfolta ugyan, hogy ominózus nyilatkozatát a werberi kampánystratégia részeként adta volna a Heteknek (amikor az interjú készült, Ron Werber - aki egy időre szakított az MSZP-vel - még nem tért vissza Magyarországra), de a párt izraeli választási tanácsadója a jelek szerint "ráérzett" arra: van annyira szekularizált a magyar társadalom, hogy a szocialisták jól jöhetnek ki egy olyan kampányból, amelyben a kormánypártok az egyházi vezetők kegyeinek keresése helyett ezúttal szembemennek a "látható egyházzal".

Bár Magyarországon a lakosság döntő többsége valamelyik egyházhoz tartozónak vallja magát (a 2001-es népszámlálás során a megkérdezettek 75 százaléka mondta magát vallásosnak, ezen belül 73 százalék katolikusnak), a többség nagyon is öntörvényűen értelmezi felekezeti hovatartozását. Az "egyháziasan hívők" aránya a felnőtt népességben nem haladja meg a 14 százalékot, s még ez a réteg is világiasabb annál, hogysem fenntartások nélkül a magáévá tudná tenni vallási közössége hittételeinek, előírásainak valamennyi elemét. Olyan témák feszegetése pedig, mint az abortusz, az eutanázia, a fogamzásgátlás, már csak azért is alkalmasnak tűnhet a kormánypártok számára az ellenzék táborának megosztására, mert olyan kérdésekről van szó, amelyekben az álláspontok különbözőségében még a pártszimpátia sem jelent igazi törésvonalat. Bár a magukat hívőnek vallók szavazatára ma is a jobboldali pártok számíthatnak elsősorban, a vallásosság 1990 óta egyre kevésbé gyakorol hatást a pártválasztásra, amit az is jelez: a vallásosság és a pártválasztás közötti kapcsolat ma gyengébb, mint az utóbbi évtizedben bármikor (HVG, 2002. március 29.).

Az állam és - elsősorban a katolikus - egyház viszonyát középpontba állító kampánystratégiához az MSZP-nek kapóra jött Orbán Viktor vatikáni kitüntetése a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjével, amit a volt miniszterelnök húsvét előtt vett át Juliusz Janusz pápai nunciustól. Kósáné szerint ez bizonyítja, hogy létezik egy olyan befolyásolási törekvés a Vatikán részéről, amely túlmutat az egyház sprirituális céljain, és nagyon is profán szándékokat szolgál. Ugyanakkor a HVG-nek arra a kérdésére, miért egy olyan sajtóorgánumban vetette fel e kérdéseket, amelyiket az a Németh Sándor lelkész főszerkeszt, aki az előző parlamenti ciklusban maga is olyan gyanúba került, hogy gyülekezete tagjain keresztül próbál politikai befolyást szerezni (HVG, 1999. július 10.), a szocialista képviselő azt válaszolta: ettől a laptól keresték meg, és korábban ugyanitt azt is nyíltan megmondta, nem ért egyet azokkal az elfogult antiklerikális véleményekkel, amelyek mindenben vatikáni összeesküvést látnak (Németh Sándor a Hetek "testvérlapjában", az Új Exodus című hitéleti folyóiratban 2002 májusában egy olyan egyesült Európa - "Respublica Christiana" birodalom - víziójával riogatott, amelynek politikai székhelye Brüsszel lesz, de "szellemi központja Róma, spirituális vezetője a pápa").

A hét végén az MSZP parlamenti frakcióvezetője, Lendvai Ildikó is nyílt színvallásra szólította fel a Fidesz-MPSZ-t és személy szerint Orbánt, mondván, nyilatkozzanak arról, milyen elveket vallanak az állam és az egyház szétválasztásával, illetve az abortusszal kapcsolatban. A terhességmegszakítások témájának felmelegítéséhez az szolgáltatta a konkrét ürügyet, hogy a volt miniszterelnök egy április elején tartott bioetikai konferencián - kérdés formájában - felvetette: "Jogunkban áll-e az emberiség jövőjét, egészségét kockáztatni, vajon nem azért fognak-e kései utódaink kárhoztatni minket, hogy az emberi faj jövőjét divatos eszmék oltárán áldozzuk fel?" Ebből a szocialisták az abortuszszabályok szigorításának szándékát olvasták ki. A szabaddemokraták ennél is tovább mentek: a párt országos tanácsa hét végi ülése az egyén döntési lehetőségének a növelését szorgalmazta az abortusz és az eutanázia kérdésében. Az Alkotmánybíróság (AB) egyébként - kilenc és fél évi vizsgálódás után - tavaly kategorikusan elvetette az eutanázia szabályainak liberalizálását (HVG, 2003. május 3.).

A magyar közvélemény többsége - mint az néhány éve egy 13 éves dávodi kislány abortuszügye (HVG, 1998. március 28.) kapcsán is kiderült - helyteleníti az abortuszt, de elutasítja a terhességmegszakítás jelentős korlátozását is. Azt, hogy ezzel Orbán és a Fidesz-MPSZ is tökéletesen tisztában van, az is jelezte, hogy amikor az előző parlamenti ciklusban - egy AB-döntés nyomán - elkerülhetetlenné vált az abortuszszabályok felülvizsgálata, a konzervatív többség maga sem a szigorítását választotta, hanem a megelőzés frontján erősített. A 2000-ben életbe lépett szabályozás értelmében részletesebben kell tájékoztatni a nőket a terhességmegszakítás veszélyeiről, illetve a családtámogatás rendszeréről, de a végső döntés joga továbbra is a várandós nőé. A Fideszben már csak emiatt is igazolva látják - mint azt Révész Máriusz szóvivő hét végi közleménye hangsúlyozza -, hogy az MSZP nem létező veszélyekkel riogat, és a kormánypártok is pontosan tudják, hogy az ellenzék nem akar hozzányúlni az abortusztörvényhez. Más a helyzet az állam és az egyház szétválasztásával. Bár a Révész-nyilatkozat szerint a Fidesz ezt is befejezett ügynek tekinti, és nem kíván változtatni, néhány, a 2002-es választási vereség okán tarsolyban maradt ötletből azt is tudni lehet, hogy e téren értelmezésbeli különbségek vannak a két tábor között. A legnagyobb ellenzéki pártban például - ellentétben a koalícióval - nem sorolják az állam és az egyház kapcsolatát érintő kérdések közé az egyházi és a polgári esküvő "egyenjogúsítását" vagy Nagyboldogasszony napjának munkaszünetté nyilvánítását, amelyek megvalósításáról a Fidesz-MPSZ nem tett le.

DOBSZAY JÁNOS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Irtóznak a gazdák a szövetkezéstől, pedig fejük felett lebeg a törvény

Irtóznak a gazdák a szövetkezéstől, pedig fejük felett lebeg a törvény

Andy Vajna: Nekem semmi bajom Mészáros Lőrinccel

Andy Vajna: Nekem semmi bajom Mészáros Lőrinccel

A rákdiagnosztika szent grálját keresik Ausztráliában

A rákdiagnosztika szent grálját keresik Ausztráliában

Családi videóval lepte meg Catherine Zeta-Jones a 102 éves Kirk Douglast

Családi videóval lepte meg Catherine Zeta-Jones a 102 éves Kirk Douglast

Tusk: Nem lehet újratárgyalni a Brexit-megállapodást

Tusk: Nem lehet újratárgyalni a Brexit-megállapodást

Itt a szöveg, amit Hadházy beolvasott a közmédia kamerájába nézve - videó

Itt a szöveg, amit Hadházy beolvasott a közmédia kamerájába nézve - videó