Miközben az Európai Tanács két, menekültekkel kapcsolatos, most formálódó irányelve - civil szervezetek és ENSZ-szakértők tiltakozását is kiváltva - szigorítást készít elő, a magyar parlament az EU-jogharmonizációs "salátacsomag" keretében éppen a hazai gyakorlat emberségesebbé tételét fontolgatja.

"Nem a szögesdrót, hanem a nyelvtanulás, a szakma megtanítása, a munkaerőpiacra való belépés lehetőségeinek a biztosítása a közösségi felelősség kifejeződése, tehát a kényszerből választott új haza kezet nyújt azoknak, akik védelmet, menedéket kérnek. És ha eldöntöttük, hogy nem szögesdrót, hanem befogadás, akkor nem tehetünk mást, mint hogy a szabályainkat hozzáillesztjük az ugyancsak befogadáspárti európai szabályokhoz" - mondta az MSZP vezérszónokaként a parlamentben Kósáné Kovács Magda a menekültügyet is érintő legújabb "salátatörvény" március végi általános vitájának kezdetekor. Döntés április utolsó napjaiban várható, mint ahogy elvileg ugyanekkorra - legkésőbb május 1-jéig - megszületik az Európai Tanács két, menekültüggyel kapcsolatos irányelve is.

A két uniós direktíva tervezetéről Ruud Lubbers, az ENSZ menekültügyi főbiztosa még március 29-én kiadott közleményében meglehetősen sarkosan fogalmazott, mivel a tervezett irányelvek összhatásaként előfordulhat majd, hogy "valódi menekülteket kényszerítenek vissza származási országukba". Vagyis a magyar törvényhozás látszatra igencsak kellemes helyzetben van menekültügyben, hisz az uniós szabályozás "visszalépései" nyomán maga a cél is közeledik, miközben a menedéket keresők áradata apadni látszik.

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) adatai szerint Magyarországon 2001-ben még 9554 személy kérte menekültstátus megadását, 2002-ben 6412, tavaly pedig már csupán 2401, az idei első negyedévben mindössze 367 (menekültté ugyanezekben az években hivatalosan 174, 104, 178, illetve 23 fő válhatott). A migránsok a kilencvenes években még tízezres serege így a negyedére-ötödére csökkent, amiben nyilván kiemelkedő fontossága van az iraki, afganisztáni katonai beavatkozásnak - a legtöbb elismert menekült az utóbbi években e két muszlim országból érkezett - és a délszláv vérontás befejeződésének. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Tari Attila ügyvéd, az MHB "menedékkérők hatékony jogvédelme" program koordinátora szerint nem kevésbé fontos, hogy az utóbbi években a migránsok számára vonzóbb tranzitországgá vált Szlovákia, ahol a nyugati határhoz közel helyezik el a menedékkérőket, akik így könnyebben továbbutazhatnak Németország felé, mint Magyarországról. Vagyis a "forgalom" jelentős része egyszerűen északabbra tevődött át.

Ami a tervezett jogszabályi változásokat illeti, a magyar "salátatörvény" egyik legfontosabb újdonságának az ígérkezik, hogy a menekültügyi kérelmekről az eddigieknél egyszerűbb és gyorsabb, de mégis érdemibbnek nevezhető eljárásban dönthetnének a javaslat szerint. Jelenleg a kérelmek elbírálása első fokon a Belügyminisztériumhoz tartozó Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) helyi szerveinél, a hét igazgatóság valamelyikének menekültügyi osztályán történik, innen jogorvoslatért a BÁH országos központjának menekültügyi főosztályához lehet fordulni, majd következhet a bírói út, a kizárólagos illetékesség alapján eljáró Fővárosi Bíróság (FB), majd az ítélőtábla. Ezzel szemben az új eljárás helyszíne - ha a parlament elfogadja - már csak a BÁH menekültügyi főosztálya lesz, s az egyetlen fellebbezési fórum az FB marad. Új "vívmányként" viszont a bírói szakban is meg kell hallgatni magát a kérelmezőt, ellentétben a jelenlegi gyakorlattal, amikor csak az eljárás legelején találkozik a hatóság képviselője a migránssal, az összes többi fórum rendszerint meglehetősen formális eljárás keretében, pusztán az iratok alapján dönt.

A törvényjavaslat szerint valamelyest bővülne a családegyesítési kedvezményben részesíthetők köre, míg ma csak a gyerekeket hozhatják fő szabályként maguk után a menekültként elismertek vagy az ennél kedvezőtlenebb, befogadotti státust kapott migránsok, az új elképzelések szerint már az itt tartózkodó kiskorú is "behozhatná" a szüleit. Ez a módosítás nyilván visszaéléseket is lehetővé tehet, az igazán elszántan kivándorolni kívánóknak esetleg érdemes lenne "első körben" csak gyereküket csempésztetni át a határon, majd a hagyományosan kiemelt állami védelmet kapó "kísérő nélküli kiskorú" szüleiként jelentkezni befogadást kérve. A visszaélés veszélyénél azonban, úgy tűnik, nagyobb súllyal esnek majd a latba az emberiességi szempontok. Különösen fontosnak ígérkezik még a hatályba léptető rendelkezések előtt megbújó utolsó "tartalmi" paragrafus, a 147. szakasz, amely "amnesztiát" kínálna a Magyarországra tavaly május 1-je előtt érkezett, a jogszerű tartózkodás feltételeivel nem rendelkező személyek számára.

A legsúlyosabb aggályokat Ruud Lubbers és civil szervezetek elsősorban azért fogalmazták meg az EU készülő irányelveivel kapcsolatban, nehogy a menedéket keresőket az eddigieknél könnyebben ki lehessen toloncolni az EU-n kívülre. Magyarországot is közvetlenül érintő szakmai vita például az, vajon Szerbia vagy Ukrajna úgynevezett biztonságos harmadik országnak tekinthető-e, ahová a migránsokat "nyugodtan" vissza lehet küldeni, vagy emberi jogaik hatékony védelmére ezekben az államokban nem lehet számítani. A bírálók szerint az is elfogadhatatlan az irányelvtervezetben, hogy az első fokon elutasított kérelmezők jelentős hányada nem várhatná meg az EU területén a fellebbezése elbírálását, miközben - országonként változó mértékben - a jogorvoslati eljárás során az elutasító döntések akár harmadát-felét is megváltoztatják. Az is visszalépést jelentene, hogy a kérelem megalapozottságától független tényezők - akár a kérelmezőnek az eljárás idején tanúsított viselkedése - is kitoloncolásukhoz vezethetne.

FAHIDI GERGELY

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Társadalom

Ausztria megtelt

Elkeseredett emberek ácsorognak a bécsi utcán, holmijuk nejlonzacskóba gyömöszölve, kezükben írást szorongatnak.

Tordai: Csal a kormány, kártya nélkül lehet szavazni a Parlamentben

Tordai: Csal a kormány, kártya nélkül lehet szavazni a Parlamentben

A tudósok már tudják, kik élik túl a Trónok harca utolsó évadát

A tudósok már tudják, kik élik túl a Trónok harca utolsó évadát

Kapjanak szavazatot a hatévesek is – javasolja egy brit politológus

Kapjanak szavazatot a hatévesek is – javasolja egy brit politológus

Ki a nagyobb keresztény a Kossuth téri karácsonyfa körül: a kormány vagy a tüntetők?

Ki a nagyobb keresztény a Kossuth téri karácsonyfa körül: a kormány vagy a tüntetők?

Bécsben a biciklisek negyede télen sem teszi le a kerékpárt

Bécsben a biciklisek negyede télen sem teszi le a kerékpárt

Elhunyt Kósa Ferenc filmrendező

Elhunyt Kósa Ferenc filmrendező