Kizárta a Fidesz-MPSZ-szel jó kapcsolatokat ápoló Magyar Polgári Szövetséget a helyhatósági választási versenyből a román központi választási bizottság. A döntés mögött a szövetség vezetői a konkurens RMDSZ-t sejtik.

A román kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) összejátszása révén a jelek szerint sikerül megakadályozni egy új magyar szervezet indulását a júniusi önkormányzati választásokon. A Fidesz-mintára Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) elnevezett szervezet (HVG, 2003. október 4.) vezetője, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évek óta azon dolgozik, hogy legalább Székelyföldön önálló szervezettel induljon az RMDSZ-szel szemben, ám a múlt héten a román központi választási bizottság úgy döntött: formai hibákra hivatkozva nem ismeri el az MPSZ 54 ezer aláírással támogatott kérelmét a választásokon való indulásra.

Az aláírásokra a választási törvény idei megváltoztatása miatt volt szükség. Eddig ugyanis a kisebbségi szervezetek különösebb megkötés nélkül indulhattak a helyhatósági választásokon, elég volt bejegyeztetni őket a társadalmi szervezetekről szóló jogszabályok szerint. Tavaly azonban a román parlament kisebbségi színekben bejutott képviselői - Romániában minden elismert kisebbség, ha nem szerez szavazatok által mandátumot, kap egy helyet a törvényhozásban - és az RMDSZ létrehoztak egy ad hoc bizottságot, hogy javaslatot tegyenek arra, miként lehetne megakadályozni más kisebbségi szervezetek (általuk etnobiznisznek ítélt) indulását a parlamenti és a helyhatósági választásokon. Ezért példátlanul szigorú törvénytervezetet dolgoztak ki, amelyet aztán sikerült elfogadtatniuk a kormánypárttal is. Az RMDSZ által is támogatott törvénymódosítás szerint egy kisebbségi szervezet akkor állíthat jelölteket a helyhatósági választásokon, ha az adott kisebbség 15 százaléka támogatja, vagy összeszed 25 ezer támogató aláírást. Nem mindegy azonban, hogy honnan: legalább 15 megyéből és Bukarestből kell aláírást gyűjteni, s mindenhonnan minimum háromszázat követel meg a jogszabály. Mindehhez azt is bevetették a törvénybe, hogy azoknak a nemzetiségi szervezeteknek - mint az RMDSZ-nek -, amelyek már parlamenti képviselettel rendelkeznek, ezeket az előfeltételeket nem kell teljesíteni.

A júniusi önkormányzati választásokon az RMDSZ-szel szemben több szervezet is szeretett volna indulni, így például Bihar megyében a Magyar Polgári Egyesület, Székelyföldön pedig az MPSZ. Az új törvény azonban paradox módon kikényszerítette, hogy a Szász vezette szervezet országossá - s így egész Erdélyben az RMDSZ ellenfelévé - válhasson, hiszen csak az MPSZ keretében volt esély a 25 ezer aláírás megszerzésére, ezért a többi szervezet is Szász ernyője alá vonult.

A küzdelem régóta tart Szász és az RMDSZ között. Négy évvel ezelőtt főleg független színekben szálltak szembe a Markó Béla vezette szervezettel a versenytárs helyi politikusok. A valaha az RMDSZ reformtömörülése egyik vezetőjének számító (HVG, 2000. augusztus 5.) Szász azonban már akkor is saját szervezettel próbálkozott, az Udvarhelyi Polgári Egyesület (UPE) képviseletében nyerte el a polgármesterséget, s juttatott képviselőket városa vezetésébe. Az RMDSZ azonban bíróságon támadta meg a rivális szervezet bejegyzését, s a törvényszék a Nastase-kormánnyal akkor már együttműködési paktumot kötött magyar érdekvédelmi szervezet javára döntött. Az UPE képviselőinek így le kellett mondaniuk mandátumukról. Szász ezt követően az egyesület utódaként létrehozta az MPSZ-t, amelynek elnevezése természetesen nem véletlen: Szász mindig is közel állt a Fidesz-MPSZ-hez. Az RMDSZ politikusai közül sokan éppen emiatt vádolták azzal is, hogy a célja a romániai magyar társadalom kettészakítása.

Az MPSZ február elején megkezdte a 25 ezer aláírás összegyűjtését, ám ekkor még sok kérdés nyitott volt. Akkorra csak a bukaresti szenátus bólintott rá az új törvényszövegre, a képviselőház viszont még nem, ott csak március közepén fogadták el. Bizonytalan volt az MPSZ például abban is, hogy elég-e támogatói aláírásokat szereznie, vagy 25 ezer tagot kell felvennie a szervezetbe, ezért az aláírásgyűjtő ívek fejlécére - biztos, ami biztos alapon - ráírták: "tagok névsora". A Nastase-kormány április közepén azonban határozatot hozott a választások körüli teendőkről, s ebben értelmezte a törvényt is, egyértelműen kijelentve, hogy 25 ezres tagságra van szükség. Egyben e kormányhatározat írta elő azt is, milyen típusnyomtatványon kell május elejéig bejelenteni a választásokon való indulást, rajta a legalább 25 ezer tag aláírásával.

A kormányhatározat nyilvánosságra kerülése után azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy csak az országos választási bizottság jóindulatán múlik, elfogadják-e az MPSZ által összegyűjtött aláírásokat. A szervezet végül több mint 54 ezer aláírással ellátott íveket tett le a testület asztalára a múlt héten, de az pár órás tanácskozás után formai hiányosságokra hivatkozva - nem szerepelt rajta minden olyan adat, amit a jogszabályok megkívánnak, például hogy az aláírásokat a júniusi választások céljából gyűjtötték - egyhangúlag érvénytelennek nyilvánította azt. A választási bizottságnak RMDSZ-es tagja is van, aki megszavazta a listák érvénytelenítését, sőt Szilágyi Zsolt, az MPSZ nagyváradi polgármesterjelöltje (aki ugyanakkor RMDSZ-es parlamenti képviselő) a HVG-nek azt mondta, a magyar szervezet által delegált jogász szorgalmazta leginkább az MPSZ kizárását. Ezt azonban az RMDSZ vezetői tagadták.

Fellebbez ugyan az MPSZ Szilágyi elmondása szerint a választási bizottság határozata ellen a Legfelsőbb Bírósághoz, ám kérdéses, érdemes-e (a határozat úgy szól, hogy ellene fellebbezésnek nincs helye). Az MPSZ jelöltjeinek így valószínűleg nem marad más választásuk, mint függetlenként indulni, ám ahhoz is gyorsan el kell kezdeniük az aláírások gyűjtését, hogy május elejére le tudják adni.

Az RMDSZ kezdetektől igyekezett gátolni az MPSZ ténykedését, mert a magyar szavazóbázis megbontásának veszélyét látta benne. Markó Béla elnököt külön is sérthette az, hogy az Orbán-kormány politikusai Szászt favorizálták, míg az ő kapcsolatai az akkori kabinettel meglehetősen hűvösek voltak. Különösen jellemző volt ez a legutóbbi, 2000-es romániai választások után, amikor az RMDSZ, addigi szövetségeseit odahagyva paktumot kötött a román utódpárttal, a magát mára szociáldemokratának nevező kormánypárttal. Markóék viszont úgy látják, lépésük kifizetődött, mivel többet tudtak a magyarság érdekében elérni a Nastase-kormány alatt, mint amikor ténylegesen is kormányon voltak.

Az valóban megdöbbenthette az RMDSZ vezetését, hogy az MPSZ rövid idő alatt több mint 54 ezer aláírásra tudott szert tenni, merthogy ez azt mutatta, jelentős elégedetlenség halmozódott fel az erdélyi magyar társadalomban az RMDSZ-szel szemben. Az MPSZ-t persze segítette az is, hogy Tőkés László Király-hágón túli református püspök irányításával tavaly megalakultak az úgynevezett nemzeti tanácsok, amelyek közül a legfontosabbak a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Ezek közvetlen politikai szerepet nem vállaltak ugyan, de tudottan az RMDSZ-szel szemben mozgósították az embereket, ráadásul olyan témát - az autonómia kérdését - állítottak tevékenységük fókuszába, amely nagy támogatottságú az erdélyi magyarok között. E nemzeti tanácsok körül gyülekezett mindenki, aki az utóbbi években kiszorult az RMDSZ-ből.

Az MPSZ terve eredetileg az volt, hogy az önkormányzati választásokon fellép az RMDSZ-szel szemben, s egy sikeres szerepléssel a háta mögött egyezkedésre kényszeríti Markóékat az őszi parlamenti választás előtt. Ez a terv most füstbe ment, így viszont nem elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ vezetői maguk alatt vágták a fát: ha az MPSZ, korábbi terveit megváltoztatva, egy újabb aláírásgyűjtés után elindul a parlamenti választásokon, akkor az 5 százalékos küszöb miatt valószínűleg nem lesz bukaresti parlamenti képviselete a magyarságnak a következő ciklusban. Az MPSZ háza tájáról már hallatszanak is ilyen hangok, azzal a meglehetősen kétséges indoklással, hogy így legalább eltűnne a politikai porondról az RMDSZ általuk alkalmatlannak tartott jelenlegi vezetése.

RIBA ISTVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Amikor a betlehemet is rohamrendőrök védik

Amikor a betlehemet is rohamrendőrök védik

A Fidesz szerint bűnözői körök vesznek részt a tüntetéseken

A Fidesz szerint bűnözői körök vesznek részt a tüntetéseken

Botka: Szeged nemet mond a rabszolgatörvényre

Botka: Szeged nemet mond a rabszolgatörvényre

Így zajlik a süketek párbeszéde a Brexitről

Így zajlik a süketek párbeszéde a Brexitről

A német gazdaságban sikersztori, a társadalmat azonban megosztja a migráció

A német gazdaságban sikersztori, a társadalmat azonban megosztja a migráció

Velencei Bizottság: Hatályon kívül kell helyezni a bevándorlási különadót

Velencei Bizottság: Hatályon kívül kell helyezni a bevándorlási különadót