Egy csapásra 113 ezer falusi lakost minősített át városi polgárrá a belügyminiszter, amikor 18 településnek adományoztatott városi sarzsit az államfővel. Öt nagyközség csak a kormányzat kegyelmébőljutott a büszke címhez.

Két marokkal szórta a városi címet az idén - Lamperth Mónika belügyminiszter javaslatára - az államfő. 1990 óta soha nem lehetett még olyan könnyedén az egyre inflálódó, ám sokfelé még így is áhított közigazgatási sarzsihoz jutni, mint most. A 25 pályázó közül 18 nagyközség kapja meg végül is a következő hetekben (hivatalosan július 1-jei dátummal) az aktuális hatalom valamelyik prominens képviselőjétől a városkulcsot. A gyors siker még az előléptetett települések egy részét is meglepte. "Titkos álmainkban sem szerepelt, hogy már az első nekifutásra elnyerjük a városi rangot" - árulta el a HVG-nek a csatornaépítés miatt éppen teljesen feltúrt, 5400 lakosú, tiszántúli Kenderes polgármestere, Baranyi Mihály.

A sok befutó váratlanul érte annak a szakmai zsűrinek több tagját is, amely a Belügyminisztérium (BM) felkérésére meghatározott pontrendszer alapján rangsorolja a magasabb státust megcélzó településeket. A HVG értesülése szerint e testület eredendően csak hat helységet - Fótot, Adonyt, Bélapátfalvát, Cigándot, Hajdúsámsont, Jánossomorját - talált érdemesnek az idén a városi címre. Okulva azonban a millenniumi tapasztalatokból (2000-ben összesen 15 település nyerte el a magasabb státust), a bizottság megnevezett további nyolc olyan nagyközséget is, amelyeknek súlyosabb szakmai engedmények nélkül még ugyancsak odaítélhető a városi cím, ha a kormányzat ezek bőkezű osztogatásával is emelni kívánná az EU-csatlakozás esztendejének fényét.

A bizottság szimata jó volt - sőt. A belügyminiszter a szakértők által javasolt összesen 14 településen túl önhatalmúlag még további öt nagyközséget - Balkány, Dunavarsány, Kenderes, Tompa, Szigethalom - is felvett az előléptetni kívánt helységek közé. A bizottság egyik "második körös" jelöltjét, az 1200 lakosú Pálházát Lamperth ugyanakkor törölte a köztársasági elnökhöz aláírásra átküldött, már csak 18 nevet tartalmazó listáról, amit Mádl Ferenc - mint a Magyar Közlöny múlt héten megjelent 70. számából kiderült - végül is változtatás nélkül "szentesített".

Az újdonsült városok egy része az urbanizációs mutatók tekintetében voltaképpen az idén is egymást múlja alul. Néhány település (például Cigánd) sem szennyvízcsatornával, sem középfokú intézménnyel nem rendelkezik. Más helységek (például Örkény) megjelenése erősen falusias. A közigazgatási ranglétrán magasabb fokra lépő nagyközségek között továbbá egy sor olyan is akad (Balkány, Kenderes, Velence), amelynek számottevő vonzáskörzete sincs. A 2004-ben is folytatódó erőltetett urbanizációs politika - figyelmeztet több közigazgatási szakértő - így tovább növeli az állam működési költségeit, az új városokban ugyanis a községeknél nagyobb szakapparátust kell működtetni. Újra bebizonyosodott az is, hogy a nagyközségek egy része továbbra sem azért kap városi rangot Magyarországon, mert fejlettsége alapján az jár neki, hanem hogy nagyobb eséllyel vehessen részt a központi forrásokért való versenyfutásban.

Az ez évi várossá nyilvánítási dömping hátterében nyilvánvalóan politikai megfontolások is állnak. A koalíció a jelek szerint nem tudott ellenállni a csábító lehetőségnek, hogy ezúttal egy választási évben osztogathat városi okleveleket (a parlamenti választások esztendejében ezt törvény tiltja). A szavazóbázisát - elődjeihez hasonlóan - minden lehetséges eszközzel gyarapítani igyekvő kormányzat végül is összesen 113 ezer falusi lakos városi polgárrá válása előtt nyitotta meg most egy csapásra az utat. A belügyminiszter kegyelméből magasabb titulushoz jutott, már említett öt helység lélekszáma önmagában 37 ezer főt tesz ki. Közülük három települést (Balkány, Dunavarsány, Szigethalom) szocialista, szabaddemokrata, illetve a két koalíciós párt által közösen támogatott polgármester irányít.

A legbiztosabb befutó az új városok sorában a már száz éve "csinos nagyközségnek" minősített s "Magyarország legdíszesebb falusi templomával" (Révai Nagylexikon) rendelkező, jelenleg 17 ezer lakosú Fót volt. További három helység (Adony, Bélapátfalva, Cigánd) - részben annak köszönheti előléptetését, hogy tavaly kistérségi központtá nevezte ki a kormányzat (HVG, 2003. december 13.) - így ma már csak két ilyen centrumtelepülésnek, a vasi Őriszentpéternek és a Fejér megyei Abának nincsenek városi jogosítványai. A BM-zsűri által az első körben átminősíteni javasolt két további település közül a Debrecen agglomerációs övezetéhez tartozó Hajdúsámson - mint hírlik - magas lélekszámának és szívósságának (1996 óta pályáztak), az osztrák határnál fekvő, kérelmét először 1993-ban beadó Jánossomorja pedig jó gazdasági mutatóinak tulajdoníthatja, hogy a "nagy ugrás" végül is sikerült.

Magyarországon az elmúlt két évtizedben csaknem megháromszorozódott a városok száma: 1983-ban még csak 97, a jövő hónaptól viszont már 274 település rendelkezik ilyen titulussal. Az adminisztratív eszközökkel felpörgetett urbanizáció hosszabb ideje élesen megosztja a hazai szakmai közvéleményt. Zoltán Zoltán gazdaságföldrajzi szakértő szerint például a közép- és nagyvárosok mellett itthon voltaképpen egy teljes történelmi korszakon át hiányoztak az 5-10 ezres (vagy annál is alacsonyabb lélekszámú) kisvárosok, amelyek talapzatát adhatták volna egy kívánatos várospiramisnak. A helyi érdekekre hivatkozó, markáns "municipalista" álláspontot képviselő kutató - mint a veszprémi Comitatus című folyóiratban nemrég maga emlékeztetett rá - már az 1960-as évek végén előállt azzal a szentségtörő állásponttal, hogy mintegy háromszáz kisvárosra volna szükség Magyarországon. Egy ilyen kiterjedt városhálózat képes csak garantálni - hangsúlyozza Zoltán -, hogy minden kis tájegységnek meglegyen a maga természetes vonzásközpontja, s hogy 30-40 kilométer helyett átlagosan csak 10-15 kilométert legyen szükséges utazni a legközelebbi városig.

A szakértők egy másik csoportja ezzel ellentétben úgy látja: a városhálózat felhígulása egyre inkább elértékteleníti az egykor tekintélyes rangot. A "centralisták" szerint a magyar települési viszonyokra tekintettel elegendő lett volna, ha a városok száma többé-kevésbé igazodik a 168 hazai kistérségi központhoz - a központi hatalom és a szétaprózódott városhálózat közé a következő években ugyanis beékelődhet egy további közigazgatási szint. "Sürgősen meg kellene határozni a városi rang megszerzésének kritériumait. Ma az ilyen címre áhítozó polgármesterek gyakran csak azt lesik, mikor kedvező számukra a csillagok állása, vagyis hogy elegendő befolyással rendelkezik-e a kormányzatnál az aktuális helyi parlamenti képviselő és a megyei közgyűlési elnök" - jelentette ki a HVG-nek egy neves, ám inkognitóját megőrizni kívánó államigazgatási szakember, aki az idei tapasztalatok alapján úgy látja: "Ennyi erővel akár azt is deklarálhatnánk: Magyarországon bármelyik falu város lehet, amelyik csak akar - ámde akkor hagyjuk ki ebből az egész procedúrából a hazai közigazgatási kart."

BABUS ENDRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Százmilliót nyert egy bebukott erdélyi projektjén a fideszes Bánki Erik

Százmilliót nyert egy bebukott erdélyi projektjén a fideszes Bánki Erik

Akkora show-n mutatták be az új magyar buszt, mint egy luxus-Mercedest – képek

Akkora show-n mutatták be az új magyar buszt, mint egy luxus-Mercedest – képek

Oroszországban, mivel mással oltanának egy kocsit, mint hógolyókkal – videó

Oroszországban, mivel mással oltanának egy kocsit, mint hógolyókkal – videó

A 20. század leghallgatottabb dala lett a Bohemian Rhapsody

A 20. század leghallgatottabb dala lett a Bohemian Rhapsody

Álmodik a nyomor, a szupergazdagok mindig kibújnak az adóprés alól

Álmodik a nyomor, a szupergazdagok mindig kibújnak az adóprés alól

Papíron még Vona a Jobbik elnöke

Papíron még Vona a Jobbik elnöke