Burkolt tényállításnak minősítette a Fővárosi Ítélőtábla Kovács László MSZP-elnöknek az ügyészséget bíráló szavait, s elmarasztalta azért a kijelentésért, amit első fokon még véleménynek tekintett az igazságszolgáltatás. A közszereplők egymás közötti személyiségi jogi perei egyre inkább megnehezítik a közügyek alapos megvitatását.

"Az ügyészség nem bűnüldözést folytat, hanem bűnpártolásnak látszó módon foglal állást különböző ügyekben" - ezért a mondatáért kell elégtételt adnia Kovács László MSZP-elnöknek, akit a Legfőbb Ügyészség perelt be személyiségi jogai védelmében. A 2003 szeptemberében egy balmazújvárosi fórumon elhangzott kijelentés az első körben még megengedettnek találtatott: idén februárban a Fővárosi Bíróság ugyanis úgy ítélte meg, sarkított megfogalmazású ugyan a mondat, de vélemény, tehát a szólásszabadság védelme alatt áll. Nem így látta viszont a Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa: a táblabírák szerint Kovács burkolt tényállítással azt a hamis látszatot keltette, mintha az ügyészség több ügyben bűnpártolást követett volna el.

A tanács ráadásul tulajdonképpen súlyosbító körülménynek tekintette, hogy a mondat egy politikustól származik, s figyelembe vette, hogy "a kormánypárt nevében (...) a közvélemény szemében hitelesnek tűnő és a közvélemény formálására hivatott személytől" hangzott el a "bűnüldözés legmagasabb szervét" vádoló kijelentés. Az efféle indoklásból úgy tűnhet, mintha az ügyészséget valami különös védelem illetné meg, több, mint a magyar alkotmányos berendezkedés bármely más szervezetét vagy személyét, egy politikus - főleg ha kormánypárti - pedig kevesebbet engedhet meg magának egy közügy megvitatásakor, mint bárki más. Ha az ítélőtáblai értelmezés teret nyer a bírói gyakorlatban, borítékolni lehet az eredményt: egymást érik majd a közszereplők keresetei, a politikai vitákat pedig egyre gyakrabban váltják fel ügyvédi perbeszédek.

Erre már eddig is utaltak jelek. Az elmúlt években tapasztalható volt, hogy a parlamenti képviselői kijelentések miatti becsületsértési-rágalmazási magánvádak fokozatosan elmaradoztak, s felváltotta őket a polgári bírósághoz benyújtott keresetlevél (HVG, 2003. április 10.). Ennek egyik oka kétségtelenül az, hogy a parlamenti mentelmi bizottság és az Országgyűlés a mégoly durva képviselői kijelentések esetében is a szólásszabadság pártjára állt, s szinte sohasem adta ki a büntetőbíróság elé állítani kívánt törvényhozót (még akkor sem, ha az ellenzéki padsorokban ült). Ezt az akadályt megkerülendő, élve jogaikkal, a politikai ellenfelek mostanában egyre-másra perelik be egymást személyiségi jogaik védelmére hivatkozva, hogy aztán esetleg pernyertesként az ellenfél bocsánatkérő közleményét lobogtathassák a következő csatában.

Bíróságonként igencsak eltérő, hol húzzák meg a határt vélemény és tényállítás között, illetve mit tekintenek még olyannak, amit egy közszereplő köteles eltűrni. Némely esetben - s ilyen a Kovács-döntés is - az ítélet inkább akadályozza a közügyek szabad vitathatóságát, mintsem segíti. Akad persze ellenpélda is. A Baranya Megyei Bíróság például egy önkormányzati képviselők közötti csetepaté kapcsán egy 2000-es ügyben - az elsőfokú ítéletet megváltoztatva - az Alkotmánybíróság (AB) egyik 1994-es döntésére utalva úgy foglalt állást, hogy a politikai vita hevében, politikusok egymás közötti szóváltása során tett kijelentés nem képezheti személyiségi jogi vita tárgyát "a közügyekre vonatkozó véleménynyilvánítási szabadság kiemelkedően magas alkotmányos értéktartalmából következően". A bíróság megszorításként hozzátette: a bírálat, jellemzés, kritika teljes védelem alatt áll, ám az nem terjedhet ki a tények meghamisítására. Pernyertesként került ki a küzdelemből a Pest Megyei Bíróságon Kuncze Gábor SZDSZ-elnök is, akit több Fidesz-képviselő perelt be, mert a szabaddemokrata politikus tavaly a parlamentben a "Mi van, tolvajbanda, nem tetszik a válasz?" mondatot vetette oda az ellenzéknek.

Jellemző példa a politikusi gyorstüzelésre és túlérzékenységre, hogy Gyurcsány Ferenc sportminiszter idén januárban már azért a mondatért is nyomban perrel fenyegette Szijjártó Pétert (Fidesz-MPSZ), amelyben a képviselő azt állította, a "kormányváltás óta sem csökkent a sportminiszter egykori érdekeltségi körébe tartozó cégek étvágya". Az efféle reakció azért is meglepő, mert az említett AB-döntés - amely a a hatóság vagy hivatalos személy megsértését büntető paragrafus kapcsán született - a véleményeket "alkotmányos védelmet" élvezőnek minősítette, még ha azok "esetleg túlzóak és felfokozottak" is, s a hamis tényközlést is csak akkor nem védi a véleménynyilvánítás szabadsága, ha az tudatos, illetve ha valaki a foglalkozása szabályait megsértve állított valótlant, pedig elvárható lett volna tőle a tények "valóságtartalmának vizsgálata". Kétségtelen ugyanakkor, hogy az AB ekkor csak a büntetőjogi eszközök alkalmazását találta szükségtelennek és aránytalannak a közhatalmat gyakorló intézmények és hivatalos személyek védelme érdekében.

A polgári jogi út nyitva maradt, s a jogellenes közlés határainak kijelölését a jogalkalmazókra, lényegében a bíróságokra hagyta az AB. Ugyanakkor a testület azon megállapítása, hogy "kiemelkedő alkotmányos érdek az állami és a helyi önkormányzati feladatokat ellátó szervek és személyek tevékenységének nyilvános bírálhatósága, valamint az, hogy a polgárok bizonytalanság, megalkuvás, félelem nélkül vehessenek részt a (...) közéletben", irányadó kell hogy legyen a személyiségi jogi perekben is.

JUHÁSZ GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kovács Zoltán most a Washington Postot osztotta ki CEU-ügyben

Kovács Zoltán most a Washington Postot osztotta ki CEU-ügyben

Szokatlan funkció kerülhet a Samsung következő csúcstelefonjába: kriptopénzt is őrizhetne az S10?

Szokatlan funkció kerülhet a Samsung következő csúcstelefonjába: kriptopénzt is őrizhetne az S10?

Gundel Takács Gábor felméri, hol tart ma az általános tájékozottság

Gundel Takács Gábor felméri, hol tart ma az általános tájékozottság

Most derült ki: 6,8 millió Facebook-felhasználó fényképeihez férhettek hozzá idegenek

Most derült ki: 6,8 millió Facebook-felhasználó fényképeihez férhettek hozzá idegenek

Ritmuszavarok nyomában: életet is menthetnek az okos-EKG-k

Ritmuszavarok nyomában: életet is menthetnek az okos-EKG-k

Alakul az összefogás az önkormányzati választásokra

Alakul az összefogás az önkormányzati választásokra