Egy évre műemléki védelem alá helyezték az erzsébetvárosi régi pesti zsidó negyedet, miután egy civil szervezet tiltakozást szervezett a házbontások ellen.

A főváros VII. kerületének önkormányzata leállította a Madách sétány továbbfejlesztését a múlt héten, Hunvald György polgármester ugyanis visszavonta a pályázati kiírás tervezetét, amely a sétány középső tömbjének fejlesztéséhez kapcsolódott volna. Mindez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Felügyeleti Igazgatóságának köszönhető, annak irodavezetője ugyanis néhány nappal korábban úgy határozott, hogy "az ún. Régi Pesti Zsidónegyedet e határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évi időtartamra ideiglenes műemléki védelem alá helyezem". A zsidó negyed ezzel teljes egészében - a határozat szerint a Károly körút-Dohány utca-Klauzál utca-Klauzál tér-Csányi utca - Király utca határolta városrész - úgynevezett műemléki jelentőségű terület lett, s az egy év alatt minden építési ügyben szakhatóságként működhet közre a KÖH, azaz hozzájárulása nélkül semmiféle építési vagy bontási munkába nem lehet kezdeni.

Márpedig éppen egy bontás szolgáltatott apropót a határozat kiadására, hozzákezdtek ugyanis egy nem védett ház eltüntetéséhez a Holló utcában. "A bontás, majd az utána megvalósuló beruházás hozzájárul a zsidó negyed sajátos jellegének megszűnéséhez" - mondta a HVG-nek Perczel Anna építész, aki a főváros felkérésére helyzetértékelést és tanulmánytervet készített a negyedről. A többek között általa is kezdeményezett Óvás Egyesület fordult a KÖH-höz, hogy próbálja meg leállítani a városrész átépítését. A hivatal határozatának indoklásából kiderül, érvelésük meghallgatásra talált, ugyanis "a területen jelentkező sokrétű fejlesztési szándék és építtetői érdek összehangolás nélkül nem mindig szolgálja az értékeket megőrző megújulást". A Madách sétányra vonatkozó szabályozási terv pedig a KÖH szerint nem nyújt kellő garanciát a történeti értékek megóvására.

A különös csak az, hogy a 2000-ben megalkotott szabályozási tervet a hivatal akkor elfogadta. A Madách sétány első ütemében történő mai bontások, átalakítások mind annak a dokumentumnak az alapján történnek, ezért például az említett Holló utcai épületet - amely egy szecessziós bérház 1909-ből - már nem is lehetett megmenteni, azt a KÖH-határozat megszületésének másnapján tulajdonosa elkezdte lebontani.

Az Óvás Egyesület azonban úgy tartja, ha már van műemléki védettség, akkor annak azonnal életbe is kellene lépnie, úgy, hogy a már bontás alatt álló házakra is vonatkozzék. Ebben az esetben azonban kártérítési perek tömegével kellene szembenéznie az engedélyeket kiadó kerületnek, mivel a befektetők jogszerűen és a szabályozási tervnek megfelelően kapták meg az engedélyeket. Kártalanításukat az önkormányzat nyilvánvalóan nem vállalja fel. Ha tehát a KÖH teljes építési és bontási moratóriumot szeretne, állami segítséget kellene a kerületnek adni a perek következményeire, ám erre a műemlékvédelemnek biztosan nincs fedezete. Éppen ezért nem meglepő, hogy Varga Kálmán, a KÖH elnöke a HVG-nek is hangsúlyozta: "A területi műemléki védelem elrendelése visszamenőleg nem érinti a jogerős engedélyek érvényességét." A kérdés az, hogy a már "letárgyalt", de még megkötés előtt lévő szerződések szerinti építési munkákat hogyan bírálja majd el a KÖH, mint szakhatóságnak ugyanis az érvényes szabályozási terv szerint kell eljárnia, abban pedig még jócskán szerepelnek bontásra vagy jelentős átalakításra javasolt építmények.

A negyed jellegének megváltoztatása miatt aggódók szívesen hivatkoznak arra, hogy a városrész a világörökség része, ezért kiemelkedően védendő érték. Ez azonban csak részben van így, mert a világörökségbe az Andrássy út tartozik, s a zsidó negyed - például a Városligettel együtt - csak mint védőövezet vagy pufferzóna van nyilvántartva, így szerepel a világörökség kezelési tervében is. A KÖH mindenesetre egyelőre abban gondolkodik, hogy egyes épületeket a zsidó negyedből műemlékké nyilváníttat - jelenleg 72 épület szerepel e listán -, s az ezekkel kapcsolatos munkákat végzik el a rendelkezésükre álló egy évben. A műemléki jogi szabályozás egyébként lehetővé teszi úgynevezett műemléki jelentőségű területek kialakítását is, a zsidó negyed esetében is szó lehet erről, s a határozat indoklásából is az tűnik ki, hogy hosszabb távon ez a KÖH céljai között szerepel. A félő az, hogy közben - mint azt Schneller István budapesti főépítész egy múlt heti kerekasztal-beszélgetésen elmondta - azok a házak, amelyek nem kapnak egyedi műemléki védettséget, szép lassan eltűnnek majd.

A jelenleg érvényben lévő szabályozási tervet egyébként a főváros is jóváhagyta, Schneller viszont már arról beszélt a tanácskozáson, hogy véleménye - egyebek mellett Perczel Anna tanulmánya nyomán - megváltozott a kérdésben. Ő most egyenesen azt javasolta, hogy változtatási tilalmat kellene elrendelni a zsidó negyedben, ami akár három évig is tarthatna, s ez alatt az idő alatt új szabályozási tervet kellene készíteni. A gond csak az, hogy a tilalomról is a kerületi képviselő-testületnek kellene határoznia, Hunvald György polgármester viszont a HVG-nek azt mondta, hogy erre szinte semmilyen esély nincs (testületi ülés már csak szeptemberben lesz, ámbár Schneller szerint addig lenne idő egy megfelelő változat kidolgozására).

A polgármester egyébként értetlenül fogadta a KÖH határozatát is. "Csak bizonytalanságot kelt a befektetőkben, s már ezzel is kárt okozhat" - véli Hunvald. Majdnem gondot okozott ez a Gozsdu-ház finanszírozásában is, hiszen a múlt héten mind neki, mind a KÖH elnökének arról kellett győzködnie a finanszírozó bank képviselőit, hogy a műemlékvédelem mozgolódása nem okoz majd semmilyen nehézséget a ház átépítésében. Hunvald szerint a műemléki védettség még nem oldja meg az épületek igazi védelmét, mivel azokra - minthogy nagyon rossz állapotban vannak - sok milliárdot kellene költeni. "Hosszú évekig senki nem érdeklődött az itteni fejlesztések iránt, az épületek állaga csak romlott, sok helyen életveszélyessé vált, ám akkor senki nem akarta megmenteni a zsidó negyed házait" - mondta az előzményekről Hunvald. Az utóbbi években megjelentek a befektetők, ám őket gyakorlatilag csak a telek érdekelte, nem pedig egy régi ház felújítása és rehabilitációja.

A kerületi vezetés egyébként felvette a kapcsolatot a párizsi III. kerület önkormányzatával, az ottani zsidó negyed rehabilitációját ugyanis példaértékűnek tartják (lásd A miniszter közbelép című írásunkat), s a lépéstől olyan befektetők megjelenését remélik, amelyek nem csak az épületek bontásában gondolkodnak. "A zsidó negyedben befektető építtetők többsége mellesleg izraeli, ám őket sem a terület rehabilitációja érdekli" - mondta Hunvald, aki egyébiránt lát megoldást a kialakult helyzetre: szerinte a KÖH-nek azt kellene előírnia, hogy az eredeti homlokzatot a befektetőnek vissza kell állítania. A szabályozási tervben bontásra kijelölt épületek a polgármester szerint egyébként már menthetetlenek voltak, s most attól tart, hogy a visszavont pályázati kiírás miatt a lakók haragja az önkormányzat ellen fordul, mivel sokan már számítottak arra, elköltözhetnek leromlott állagú lakásaikból.

A 19. század második felében kialakult negyed már eddig is súlyos károkat szenvedett a beépítésekkel, mivel olyan, oda nem illő épületek kerültek ide, mint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a PricewaterhouseCoopers épülete a Wesselényi utcában, valamint a Madách Trade Center, amely elvágja a Madách sétányt a Károly körúttól. A környéken tervezett s már megvalósítás alatt álló épületekkel kapcsolatban Schneller kifejtette, hogy ami megépül, az sokszor rosszabb, mint a régi, s tulajdonképpen "spekulációs építészet, mert a befektetőknek nem a ház szépsége vagy hangulata fontos, hanem az, hány négyzetmétert tudnak az adott helyre bezsúfolni". Ezért a budapesti főépítész szerint bárhogyan döntsenek is a terület jövőjéről, mindenféleképpen érdekek fognak sérülni: vagy a zsidó negyed tűnik el, vagy a mostani befektetők nem találják meg számításukat.

RIBA ISTVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Társadalom

A miniszter közbelép

A párizsi zsidó negyed - akárcsak megannyi más franciaországi történelmi városrész - André Malraux-nak köszönheti...

Közösen lép fel az ellenzék a túlóratörvény ellen, levelet írtak Ádernek

Közösen lép fel az ellenzék a túlóratörvény ellen, levelet írtak Ádernek

"Minimum ezt érdemli Orbán Viktor" – utcára megy a PM a szavazás után – videó

"Minimum ezt érdemli Orbán Viktor" – utcára megy a PM a szavazás után – videó

Mindenki Meghan Markle körömlakkjáról beszél

Mindenki Meghan Markle körömlakkjáról beszél

A kínai turistákat vette célba Mészáros Lőrinc szállodalánca

A kínai turistákat vette célba Mészáros Lőrinc szállodalánca

Újabb egy év haladékot adna a kormány az online pénztárgépekre

Újabb egy év haladékot adna a kormány az online pénztárgépekre

Politico: Kovács Zoltánnak fogalma sincs a sajtószabadságról

Politico: Kovács Zoltánnak fogalma sincs a sajtószabadságról