Alighanem évszázados tabut feszeget néhány egyházi személy azzal, hogy világi bíróságokon próbál orvoslást keresni az egyházában őt ért jogsérelmekre. Debrecenben egy volt teológiaprofesszor, Tolna megyében egy lelkész perelte be például az utóbbi időben a református egyházat.

Továbbra is kétséges, hogy a papok, lelkészek és más hasonló beosztású személyek mikor fordulhatnak világi bírósághoz az őket egyházukban ért sérelmek miatt a Magyar Köztársaságban, ahol az állam és az egyház köztudottan egymástól elválasztva működik. Egy, Debrecenben kilenc hosszú év után most lezárult jogvita némiképp közelebb látszik vinni azonban a fenti kérdés megválaszolásához. A debreceni református teológiáról 1995-ben egy hallgatói petíció nyomán távozni kényszerülő Csohány János egykori tanszékvezető (egyszersmind 1961-ben felesküdött lelkész) végül is nem minden eredmény nélkül folytatott hosszú magánháborút nagyrészt állami bíróságokon egykori munkahelyével szemben. A professzornak elmaradt munkabérként nettó 650 ezer forintot fizetett ki a napokban a református egyház.

Az annak idején egyháztörténetet és -jogot oktató, most 70 éves tanár ügyében az Alkotmánybíróság (AB) épp egy éve született, meglehetősen dodonai megfogalmazású ítélete hozott voltaképpen fordulatot. Addig ugyanis az állami és az egyházi igazságszolgáltatás csak egymásra mutogatott a Csohány-ügyben (HVG, 2003. június 21.). A professzor arra hivatkozva perelte be különben egyházát, hogy - az előző debreceni püspökkel, Kocsis Elemérrel kötött szóbeli megállapodása ellenére - a református teológián végül is nem állították fel 1995-ben a neki "beígért" Legújabbkori Egyháztörténeti Intézetet, ahol folytathatta volna kutatómunkáját. A hatáskörük hiányát sorra bejelentő világi és egyházi bíróságok határozatai nyomán a volt tanszékvezető eredetileg bruttó 2 millió forint körüli keresetével egy idő után tulajdonképpen a senki földjén találta magát. A holtpontról csak az alkotmánybírák mozdították ki végül is az ügyet, amikor tavaly kimondták: az egyházak és az alkalmazásukban álló személyek közötti jogvitákat az állami bíróságoknak el kell bírálniuk, ha a két fél közti kapcsolat állami jogszabályon alapul.

Mindenki a saját győzelmeként igyekezett egy darabig beállítani Debrecenben az AB döntését. A Csohány által tavaly ősszel újra beindított perben az egyetem mindenekelőtt azzal érvelt, hogy (a professzor álláspontjával ellentétben) nem munkaviszonyban, hanem egyházi szolgálati viszonyban állt a volt tanszékvezetővel, aki - másokhoz hasonlóan - még lelkésszé válásakor automatikusan lemondott arról, hogy világi bíróságokon keresse igazát felekezetével szemben. Az egyetem ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy Csohány követeléseit a Debreceni Munkaügyi Bíróságnak helyből (idézés kibocsátása nélkül) el kell utasítania. Az egyház csak azt követően kezdett később tárgyalásokat a volt oktatóval, hogy kiderült, a bíróság ezúttal mégiscsak érdemben foglalkozni kezd az üggyel.

A hónap elején a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Debreceni Református Kollégium és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, illetve a teológiaprofesszor között létrejött megállapodás precedensértékét viszont kétségkívül csökkenti, hogy arra végül is állami bíró nem adta áldását. Csohány jogi képviselője, Nádas György ügyvéd a HVG kérdésére közölte: az egyház ragaszkodott ahhoz, hogy peren kívüli megállapodást kössenek. A kölcsönös engedmények után megszületett egyezség ellenére elvi álláspontján ugyanis senki nem óhajtott változtatni Debrecenben.

"Az egyházi vezetés szívfájdalom nélkül állami bírósághoz fordul, ha egy nyugdíjas lelkészt kell kitenni például egy parókiáról. Azonnal az egyház autonómiájának megsértéséről kezdenek el azonban beszélni, ha egy egyházi személy kér jogorvoslatot az őt ért sérelem miatt a világi igazságszolgáltatástól. Ezt hívják kettős mércének" - jelentette ki a HVG-nek a továbbra is Debrecenben élő Csohány. A volt tanszékvezető szerint ügyének legfőbb üzenete az, hogy egy modern államban végső soron csak egyfajta jog lehet érvényes, s ez a világi jog. A reformátusok belső törvényei alapján az egyházi igazságszolgáltatás hatásköre kétségkívül csak a fegyelmi és az igazgatási ügyekre terjedhet ki. Csohány különben emlékeztetett arra is, hogy 1945 előtt az állam még "jogsegédletet" biztosított az egyház döntéseinek érvényesítéséhez, a jelenlegi magyar jog azonban már tiltja az állami kényszer alkalmazását az egyházak belső szabályainak érvényre juttatásakor.

Csohánnyal ellentétben a Tiszántúli Református Egyházkerület jogi képviselője viszont továbbra is úgy látja, az egyházak önkormányzati jogának kiüresítéséhez vezet, ha a belső jogvitákban világi bíróság mondhatja ki a végső szót. Arra a kérdésre, hogy ha az egyházkerület szerint az állami bíróságoknak nincs hatáskörük a Csohány-ügyben, miért kötöttek mégis egyezséget, Molnár Pál ügyvéd úgy válaszolt: le kívánták zárni az e nélkül még valószínűleg igen hosszú ideig elhúzódó pereskedést.

A megállapodás megszületését azonban talán más is ösztönözte. Az AB tavalyi döntését követően egy másik eljárásban ugyanis immár a Legfelsőbb Bíróság (LB) is kimondta a világi igazságszolgáltatás "illetékességét" egy egyházi személyek között kirobbant újabb jogvitában. Ez utóbbi döntés (amit a Bírósági Határozatok című havilap ez év májusi száma tett közzé) jelentőségét csak növeli, hogy abban már közvetlenül egy református pap indított személyiségi jogi pert az őt elmarasztaló felekezeti törvényszék, a Dunamelléki Egyházkerületi Bíróság tagjai ellen. Görgey Géza pálfai lelkész keresetét az egyház autonómiájára hivatkozva első körben a Szekszárdi Városi Bíróság, majd a Tolna Megyei Bíróság azonban ugyanúgy elutasította, mint Csohány beadványait korábban a debreceni törvényszékek, ám ezúttal az LB már a per érdemi tárgyalására kötelezte az elsőfokú bíróságot.

A pálfai lelkész végül is megelégedett azonban a minden jel szerint évszázados tabut megdöntő LB-végzéssel, amelynek birtokában állami bíróság elé idéztethette volna egyházi ítészeit. Görgey az ügy érdemi tárgyalásának megkezdése előtt visszavonta keresetét. A lépést a lelkész szegedi ügyvédje, Imre András a HVG-nek úgy kommentálta: nem látták értelmét egy olyan procedúrának, amely esetleg több kárt okozott volna, mint hasznot. Görgey a HVG-nek elmondta, vele kapcsolatosan az is elhangzott, hogy legyen átkozott az a lelkész, aki egyházán kívül keres orvoslást sérelmeire, s rekessze ki őt az egyházkerület.

BABUS ENDRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A parlament lépcsőjéig jutottak a tüntetők, ott fulladt ki ellenállásuk

A parlament lépcsőjéig jutottak a tüntetők, ott fulladt ki ellenállásuk

A nézők belefáradtak a push-up melltartókba

A nézők belefáradtak a push-up melltartókba

És akkor búcsúzhatunk az álomtól, hogy valaha is nyugati bérünk lesz

És akkor búcsúzhatunk az álomtól, hogy valaha is nyugati bérünk lesz

Olyan a Ferrari 2019-es naptára, hogy autóillata és motorhangja van

Olyan a Ferrari 2019-es naptára, hogy autóillata és motorhangja van

Így telt az újabb zajos szombat Franciaországban

Így telt az újabb zajos szombat Franciaországban

Nem várt helyről kapott kritikát a kormány sajtószabadság-ügyben

Nem várt helyről kapott kritikát a kormány sajtószabadság-ügyben