Ha az Országos Választási Bizottság elegendő aláírást hitelesít, népszavazást kell kiírni a határon túli magyarok kettős állampolgársága ügyében. A kezdeményező Magyarok Világszövetsége által remélt eredmény esetén is marad azonban játéktere az Országgyűlésnek.

Több mint 200 ezer aláírást gyűjtött össze hétfő estig a Patrubány Miklós vezette Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a határon túli magyarok kettős állampolgársága érdekében, így - ha az Országos Választási Bizottság hitelesíti az aláírásokat - ősszel ügydöntő népszavazást kell tartani a kérdésben. A referendum végeredménye abban az esetben kötelezi az Országgyűlést az MVSZ elképzelései szerinti törvény megalkotására, ha támogatólag nyilatkozik a voksolók többsége, de legalább a szavazásra jogosultak egynegyede.

Az MVSZ elképzelései szerint minden olyan külföldi állampolgár, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja, s ezt valamilyen módon (például a státustörvény által bevezetett igazolvánnyal) tanúsítja, ha kéri a magyar állampolgárságot, meg is kell kapnia. A népszavazás sikere esetén a leendő kétharmados törvény tehát feltételeket fogalmaz majd meg az állampolgárságot kérőknek, s ennek kapcsán bőven nyílhat majd játéktere a kettős állampolgárságtól vonakodó koalíciónak, hogy szűkítse a jelentkezők körét.

A határon túli magyaroknak adandó állampolgárság gondolata azóta van jelen a magyar politikai életben, amióta reális lehetőségként merült fel Magyarország uniós csatlakozása. Sokan ezzel vélték ugyanis kivédhetőnek, hogy új vasfüggöny - a schengeni határzár - ereszkedjen az anyaország és a szomszédos államok magyarsága közé. Bár az 1993-as állampolgársági törvény nem zárja ki a kettős állampolgárságot, csak azok kérhetik, akik legalább egy éve életvitelszerűen itt élnek. Bár szórványosan korábban is felmerültek olyan elképzelések a határon túli magyar szervezetek részéről, hogy alanyi jogon jussanak állampolgársághoz a trianoni szerződéssel elcsatolt területeken élő magyarok, először az 1998 elején megrendezett Magyarország-2000 rendezvényen került szóba az ötlet. Akkor a tanácskozáson részt vevő Horn Gyula kormányfő élesen elutasította ezt az ötletet, amit azonban 1998 áprilisában felkarolt az akkor Csoóri Sándor vezette MVSZ, sőt "járulékként" szavazati jogot is kért.

A határon túli szervezetek szinte egyöntetűen támogatták ezt a kezdeményezést, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) például aláírásgyűjtést is kezdeményezett e célból, s az éppen kormányra került Fidesznek nem kevés energiájába került e törekvések leszerelése. Az Orbán-kormányt segítette a kettős állampolgárság problémájának szőnyeg alá söprésében, hogy a "schengeni probléma" részben megoldódott: Szlovákia szintén az unióba tartott, így az ottani magyaroknak már nem fűződött különösebb érdekük a kettős állampolgársághoz, s az erdélyi magyarokat sem akadályozzák a magyarországi kapcsolattartásban, hiszen 2002 elejétől Romániából vízummentesen lehet az unió területére utazni. Így például Markó Béla RMDSZ-elnök, aki hajdan az aláírásgyűjtést vezényelte, ma már sokkal visszafogottabb, s inkább attól tart, hogy az elvándorlást segítené elő a kérvényezhető magyar útlevél. Ezt a nézetét, úgy tűnik, lényegében osztja az RMDSZ erdélyi ellenzéke, a Tőkés László Király-hágón túli református püspök által fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács több vezető személyisége is. Maga a püspök a minap egy nagyváradi rendezvényen fejtette ki, hogy egyelőre nem tud állást foglalni az állampolgárság kérdésében, nem készült ugyanis semmilyen tudományos igényű felmérés arról, milyen hatással járna az a kivándorlásra.

A fő támogatók a kárpátaljai és a vajdasági magyarok lettek, akik jelenleg csak vízummal jöhetnek Magyarországra. A kárpátaljaiak azonban nehéz helyzetben vannak, mert Ukrajna ellenzi a kettős állampolgárságot, bár egyes vélemények szerint lehetőség lenne kétoldalú egyezség megkötésére. A vajdaságiak hangja különösen akkor erősödött fel, amikor tavaly nyáron váratlanul a szerb miniszterelnök vetette fel Medgyessy Péterrel való találkozóján az ottani magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét (HVG, 2003. június 14.). A magyar kormányt váratlanul érte az ötlet, s a Külügyminisztérium (KM) vezetői gyakran egymásnak ellentmondó véleményeket fogalmaztak meg arról, miért nem lehetséges magyar állampolgárságot adni a határon túliaknak. Pár hónappal később Mádl Ferenc köztársasági elnök nyilvánosságra hozta véleményét, amely szerint sem nemzetközi, sem hazai jogi akadályok nem gátolják az állampolgárság kiterjesztését a határon túliakra. A vajdaságiak követelésére végül szakértői szinten tárgyalóasztalhoz ültek velük a külügyi tisztviselők, s azon az derült ki, hogy a KM szerint két út is járható: vagy kétoldalú szerződést kell kötni Szerbiával, vagy módosítani kell az állampolgársági törvényt.

A külügyi tárca tavaly decemberben összehívta a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) egyik szakbizottságát, hogy állapodjanak meg az alapelvekről, amit aztán a szervezet januári plenáris ülésén szentesítettek volna, ám ezután a megbeszélések elakadtak. Mint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a HVG-nek elmondta, sem szakértői, sem politikai szinten nem tárgyaltak idén a magyar kormánnyal az állampolgársági ügyekről. "Nem akarunk áldozatai lenni annak, hogy máshol problémák adódhatnak a kettős állampolgárságból" - mondta Kasza, aki szerint járható út lenne a kétoldalú magyar-szerb szerződés.

A hazai pártok közül ezt a megoldást támogatná esetleg az SZDSZ, amely ellenzi a magyar törvény megváltoztatását. A kétoldalú szerződésben a szabaddemokraták szerint lehetőség lenne arra, hogy a Vajdaságban élőknél azon az alapon "éledjen fel" a jogi kötelék, hogy egykori magyar állampolgárok leszármazottai. Ez a lényegében visszahonosítási megoldás sok szerbet is magyar állampolgársághoz juttatna ugyan, ám az SZDSZ még így is ezt látná a legegyszerűbb megoldásnak. Az MDF jelenleg egyértelműen kiáll a kettős állampolgárság mellett, míg sem az MSZP, sem a párt elnöke által vezetett KM nem fogalmazott meg eddig egyértelmű véleményt. A Fidesznek sincs hivatalos álláspontja ebben a témában, de sokat sejtető, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök személyesen biztosította támogatásáról a kettős állampolgárság gondolatát, s alá is írta az MVSZ népszavazási kezdeményezését.

Jó néhány helyen közösen folyt a Fidesz úgynevezett nemzeti petíciójához és az MVSZ-felhíváskor az aláírásgyűjtés, ám mint Révész Máriusz, a párt szóvivője a HVG-nek elmondta, ez helyi csoportok kezdeményezésére, nem pedig központi akaratból történt. "Mi azon az állásponton vagyunk, hogy ahol a határon túliak egyöntetűen kérik, ott egyértelműen támogatjuk a kettős állampolgárságot, míg ahol ők megosztottak ebben a kérdésben, azzal kapcsolatban a Fidesznek még nincs kikristályosodott álláspontja" - magyarázta a szóvivő. Ez a distinkció talán annak is köszönhető, hogy a nagyobbik ellenzéki párt külügyesei kifejezetten ellenzik a kettős állampolgárságot, hiszen álláspontjuk szerint az kivándorláshoz vezet, s lehetetlenné tenné az általuk sokkal fontosabbnak tartott cél, az autonómia kivívását. Nagy viták várhatók tehát a kettős állampolgárságról az előkészületben lévő Máérton, amelynek összehívását talán éppen ezért halogatja lassan már fél éve a kormány. Mivel a hazai és a határon túli magyar politikai elit is megosztott (s nem csak pártkötődések alapján), döntés valószínűleg az értekezleten sem várható, így az esetleges népszavazás eredményétől függ majd, kapnak-e magyar állampolgárságot a határon túliak - feltéve persze, hogy a referendum eredményes lesz.

RIBA ISTVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Lavina Romániában: meghalt egy túrázó

Lavina Romániában: meghalt egy túrázó

Szabadidő, eltartók és eltartottak a szép új világban

Szabadidő, eltartók és eltartottak a szép új világban

Irán elismerte: "fontos" rakétakísérletet hajtottak végre

Irán elismerte: "fontos" rakétakísérletet hajtottak végre

Hazug mítosz, hogy a gyerekek ne jeleznék a bajt

Hazug mítosz, hogy a gyerekek ne jeleznék a bajt

Lézerfegyver és elfoghatatlan robotrepülő - bevetésre kész Putyin szuperarzenálja

Lézerfegyver és elfoghatatlan robotrepülő - bevetésre kész Putyin szuperarzenálja

Megakadályoznák a Fideszt, hogy elfogadja a „rabszolgatörvényt”

Megakadályoznák a Fideszt, hogy elfogadja a „rabszolgatörvényt”