A főiskoláknak várhatóan jóval könnyebb lesz átállniuk az új típusú - hároméves alapképzés után kétéves mesterkurzusra épülő - felsőoktatási képzési formára: csak az elméleti tárgyak arányát kell majd növelniük. Az egyetemeknél viszont már jóval több problémával járhat, hogy képzésüket két részre kell darabolniuk.

"Ez után a reform után sem a főiskola, sem az egyetem nem lesz ugyanaz, ami eddig volt" - mondta Roóz József, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora a HVG-nek az Oktatási Minisztérium (OM) által tervezett felsőoktatási reform kapcsán. A szaktárca elképzelése szerint - amit a kormány által nemrégiben elfogadott Magyar Universitas Program (MUP) legújabb verziójában fejtett ki, illetve egy felsőoktatási alapképzésről szóló kormányrendelet-tervezetben öntött formába - az angolszász területen honos lineáris képzés alapján három év alapképzést követően úgynevezett bachelor (BA), újabb két év után master (MA), majd ezt követő három év múlva doktori (PhD) diplomát lehet majd szerezni.

Az OM érvelése szerint azért kell több részre bontani a ma még egységes felsőoktatási rendszert, mert ezzel a kialakulóban lévő és hasonló módon oktató Európai Felsőoktatási Térségben lehetővé lehet majd tenni a magyar diákok számára az átjárhatóságot, vagyis a diplomák összehasonlíthatóságát, illetve azt, hogy a külföldi egyetemen végzett tanulmányok után is járjanak a kreditpontok. E célokat 1999-ben Bolognában fogalmazták meg az európai oktatási miniszterek, akik eredetileg 2010-re szerették volna elérni a rendszer teljes kiépülését. 2001-ben Berlinben azonban a gyorsításról döntöttek, s megállapodtak, a részt vevő országokban már 2005-ben elindul az angolszász jellegű képzés.

A magyar kormánynak kevés volt ez az idő a rendszer végiggondolására és kiérlelt változtatás megvalósítására. Most úgy tűnik, időzavarba is került a kabinet, hiszen az egész munkálat alapjául szolgáló új felsőoktatási törvénynek még híre-hamva sincs; állítólag ősszel terjesztik majd a parlament elé. A hatályos jogszabály is csak azzal a kozmetikázással vált alkalmassá az átállás megkezdéséhez, hogy tavaly a parlament külön paragrafusban engedélyezte az oktatási miniszternek a törvény előírásaitól való eltérést.

A 3+2-es oktatást bármelyik egyetemen vagy főiskolán elindíthatják majd, s ha például egy főiskolának sikerül a doktori képzéshez szükséges akkreditációs eljáráson is túljutnia, kezdeményezheti, hogy egyetemnek nevezzék. Roóz szerint a főiskolák erre egyelőre nem gondolnak, az MA-képzés is jórészt csak a terveik között szerepel. "Az alapképzés helye viszont zömében a főiskolákon lesz" - mondta a rektor, hozzátéve, ha elindul az MA-képzés, az is inkább gyakorlatorientált oktatás lesz.

A kormányrendelet-tervezetben viszont nem nagyon látni, milyen képzési követelmények állnak majd az egyetemi alapképzésben részt vevő diákok előtt. A MUP-ban és a rendelethez írt OM-előterjesztésben is az szerepel, hogy a hároméves képzés végén két célnak kell megfelelnie az akkor kiállított bizonyítványnak: olyan szakmai végzettséget adjon, amellyel aránylag könnyen el lehet helyezkedni, és olyan előképzettséget nyújtson, amellyel MA-képzésben lehet folytatni a tanulmányokat.

Szinte lehetetlen egyszerre megfelelni e két elvárásnak, hiszen az eltérő célokra nem lehet ugyanazokkal a stúdiumokkal felkészülni. Éppen ezért szakmai körökben jelenleg is komoly vita folyik, hogy egy vagy két szemeszter után az alapképzésben a diáknak döntenie kelljen: szakmaibb vagy elméletibb tárgyakat választ, így készülve a munkába állásra vagy a továbbtanulásra. Ez viszont ellene mond a reform egyik meghirdetett céljának, a diákok mobilitásának, hiszen a hallgatóknak túl korán kellene beállniuk a viszonylag merev struktúrába.

Az új képzési rendszer mindenáron való erőltetése számos ellenérzést szült az érintett felsőoktatási intézményekben is. Hosszas tárgyalások után eldőlt, hogy kivételek azért lesznek, az orvosi és jogászi képzésben például marad az eddigi felállás: a képzés oszthatatlanságára hivatkozva nem vezetik be a 3+2-es szisztémát. Ugyancsak marad az eddigi rendszer a művészeti oktatásban, ahogy az építészmérnököknél is. Műszaki, közgazdasági vagy például agrárterületen egyébként elvben nem lesz nagyon nehéz az átállás, hiszen - igaz, általában főiskola-egyetem viszonylatában - eddig is gyakorlat volt a két, eltérő idejű képzés. A probléma inkább az átjárhatóság hiányából adódik majd. Ha az a cél, hogy a három év után tudományosabb képzést folytató MA-oktatásba is bekerülhessen egy diák, akkor az alapképzésben már a mai főiskolákon is úgy kellene őt oktatni, hogy alkalmas legyen folytatni tanulmányait a szakirányába eső bármely szakon és egyetemen.

Még nem tudni, milyen lesz az MA-képzés, mi lesz a tartalma, kik kerülhetnek oda, erről ugyanis nem szól a jelenlegi tervezet. Igaz, az OM gondolhatja, hogy ráér, hiszen az első MA-képzések az új rendszerben csak 2008-ban indulnak meg, ám az mindenképp furcsa, hogy addig az alapképzés úgy folyik, hogy nem lehet tudni, milyen a folytatása. Elvileg annyi tudható, hogy nem lesz automatikus a BA-bizonyítvány után a felvétel a mesterképzésbe, minden intézmény sajátos feltételeket támaszthat majd. Az OM-nak az a célja, hogy az alapképzést BA-diplomával záró hallgatóknak legfeljebb a fele menjen tovább, de egyes számítások azt mutatják, hogy inkább az alapképzésben végzettek 25-40 százalékával számolnak MA-szinten.

2005-ben nem indul bölcsészeti alapképzés, ez már biztos, ugyanis egyelőre e szakok gazdái kivárnak. A rendelettervezetből csak az derül ki, hogy létrehoznák például a magyar, a történelem, a keleti nyelvek és kultúrák vagy a szabad bölcsészet alapszakokat, ám az nem világos, hogy ezekből három év után merre is van a kimenet. Tanári diplomát három év után nem lehet majd kapni - az a tervek szerint az MA-képzéshez kapcsolódik -, ezért a csak BA-bizonyítvánnyal rendelkező bölcsészek valószínűleg valamilyen specializációt lesznek kénytelenek felvenni, ha három év után munkába kívánnak állni. Már ma is van olyan intézmény, ahol régészeti-technikusi vagy levéltári-technikusi oklevelet lehet kapni a diploma mellé (a kormányrendelet tervezete ugyanakkor az ügyvitel-szervezői oklevelet sorolja fel példaként, amit a hároméves magyar szak elvégzésével meg lehet szerezni). Információink szerint a történész szakokon ma sem tudják, mit kell majd a hároméves alapképzésben tanítaniuk: összesűríteni az eddig öt évben leadott anyagot, vagy a kronológiailag előbbre álló ókori és középkori tanszékekre hárul a teljes alapképzés.

"A lineáris képzésre való átállást támogatjuk, ám a kitalált rendszert túl merevnek tartjuk, mely veszélyezteti a nagy múltú egyetemek képzési színvonalát is" - mondta kérdésünkre Keszei Ernő egyetemi tanár, a pár hete, éppen a reformokkal kapcsolatban megalakult Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért nevű szervezet egyik vezetője. Szerinte olyan törvény kellene, amely az intézményekkel szemben viszonylag megengedő, s lehetővé teszi például, hogy azok, akik tudományosabb képzést szeretnének, már eleve az 5 éves stúdiumot választhassák. "Ha az első három évben mindenki ugyanazt tanulhatja, akkor az értelmesebb diákok unatkozni fognak, nem a nekik megfelelő képzést kapják, ez pedig pénzkidobás" - mondta kérdésünkre az ELTE-n tanító Keszei.

Vitatottak a MUP egyes tervezett intézkedései is, bár törvényjavaslati formát még nem öltöttek. Az elképzelések szerint új vezetési struktúra alakulna ki az intézményekben, megszűnne az oktatók közalkalmazotti státusa, s bevezetnék a hallgatói utalvány rendszerét, ami azt jelenti, hogy a hallgató magával vihetné a neki járó normatívát, ha más intézményben akarna elvégezni valamilyen szakot. A vezetés úgynevezett irányító testület kezében lenne, amely mellett az egyetem szenátusa az oktatással kapcsolatos kérdésekben kapna hatásköröket, míg a rektor az operatív irányító lenne. Mostanra az OM letett arról, hogy vállalkozásokká alakítsa át a felsőoktatási intézményeket, ehelyett az állami fenntartásúakat úgynevezett speciális jogállású költségvetési szervnek szeretné elismertetni. Ez a jelenleginél szabadabb gazdálkodást tenne lehetővé, pontosabb tartalma azonban nem ismert. A változtatáshoz ráadásul módosítani kellene az államháztartási törvényt, amelyre - információink szerint - a Pénzügyminisztérium a szerinte már amúgy is túlságosan önálló gazdálkodású egyetemek miatt nem nagyon hajlik.

RIBA ISTVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Folyamatos füttyögés és bekiabálás volt a parlamentben, az ellenzék kivonult

Folyamatos füttyögés és bekiabálás volt a parlamentben, az ellenzék kivonult

Szeretné elrejteni Spotify-on a lejátszási listáit? Így teheti meg egy gombnyomással

Szeretné elrejteni Spotify-on a lejátszási listáit? Így teheti meg egy gombnyomással

Mindent felfal a gömböc: egyetemet, sajtót, munkásokat

Mindent felfal a gömböc: egyetemet, sajtót, munkásokat

Meghátrált a Fidesz Márki-Zay Péterrel szemben Hódmezővásárhelyen

Meghátrált a Fidesz Márki-Zay Péterrel szemben Hódmezővásárhelyen

Rami Malek lehet az új James Bond főgonosza

Rami Malek lehet az új James Bond főgonosza

Kipécézte a piros lámpás negyedet Amszterdam első női polgámestere

Kipécézte a piros lámpás negyedet Amszterdam első női polgámestere