Kisebb létszámú parlament kikényszerítésére nem tartható referendum - így határozott az Alkotmánybíróság, tovább szűkítve ezzel a népszavazással eldönthető kérdések körét. A testület a lehető legszorosabb arányú döntést hozta.

Hiába ígérte be tavasszal Medgyessy Péter miniszterelnök, hogy amennyiben a pártok elsumákolják javaslatait a közvetlen elnökválasztásról és a kisebb parlamentről, akkor a néphez fordul, s népszavazás segítségével kerüli majd meg ellenállásukat. Az Alkotmánybíróság (AB) szerint a kormányfőnek most mégiscsak el kell viselnie a pártok sumákolását: sem a köztársaságielnök-választásról, sem a kisebb létszámú parlamentről nem dönthet közvetlenül a nép. Az elnökválasztással kapcsolatos elutasító döntését az AB már 1999-ben meghozta (HVG, 1999. július 10.), így Medgyessy ezzel kapcsolatos ötlete csak aktuálpolitikai célokat szolgált, hiszen esély sem volt referendumra ebben a témában. A kisebb parlament ügyében viszont a múlt héten döntött az AB, véget vetve ezzel a miniszterelnök februárban beharangozott közjogi reformelképzeléseinek.

Az AB elutasító határozata hivatalosan persze nem Medgyessynek szólt, az indítványozást ugyanis magára vállalta Murányi József nagyatádi vendéglős, aki mind a két témában népszavazást kezdeményezett. A köztársasági elnök választása ügyében az Országos Választási Bizottság (OVB) a korábbi AB-döntésre hivatkozva nem engedélyezte az aláírásgyűjtést, ám elsőre zöld utat adott a kisebb parlamentre vonatkozó kérdésnek, amely így szólt: "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a jelenleginél kisebb létszámmal működjön?" A népszavazással kapcsolatos ügyekben az AB az OVB jogorvoslati fóruma, s soron kívül, bár időkorlát nélkül kell döntenie ezekben a kérdésekben. A kisebb parlamentről az OVB áprilisban határozott, s ezt az AB a múlt héten bírálta felül.

A döntés a lehető legszorosabb eredménnyel, 5:4-es szavazataránnyal született: a testület úgy ítélt, hogy nem írható ki népszavazás a képviselői létszám mérsékléséről. A bíráknak azt kellett eldönteniük, van-e olyan kizáró ok az alaptörvényben, amely megakadályozhatja a népszavazás kiírását. Ilyeneket az alkotmány többet is felsorol, ráadásul az AB ahhoz is következetesen tartja magát, hogy nem enged kiírni az alkotmány módosítására vonatkozó referendumot. Ezúttal az AB többségi döntése szerint a kérdés azzal az 1997-ben bevezetett tiltással került összeütközésbe, amely szerint "nem lehet népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről". Az AB nézete szerint, ha a népszavazás résztvevői úgy döntenének, kevesebb képviselőt kívánnak küldeni az Országgyűlésbe, akkor szembekerülnének az alkotmánynak e cikkelyével, mert "az országgyűlési képviselők száma az Országgyűlés mint szerv alakításának a kérdései közé tartozik". Igaz, az nincs rögzítve az alkotmányban, hány képviselő alkotja az Országgyűlést, ám Harmathy Attila alkotmánybíró a döntéshez fűzött párhuzamos indoklásában kifejtette: "a képviselők létszámának csökkentése a választási rendszer megváltoztatásával jár", ami viszont az Országgyűlés összetételének átalakítását jelenti, s a számarányok változásának valóban jelentős következményei is lehetnek.

Ellenvéleményt fogalmazott meg azonban Kukorelli István alkotmánybíró, s csatlakozott hozzá még három társa, köztük a testület elnöke, Holló András is. Szerintük nincs szó a választási rendszer megváltoztatásáról - mint Harmathy vélte -, hiszen "a képviselők számának csökkentése nem jár együtt szükségképpen a választási rendszer megváltoztatásával". Az ELTE alkotmányjogi tanszékének egyetemi tanára által írottak úgy is értelmezhetőek, miszerint az AB többsége tévedésben van az Országgyűlés hatáskörét illetően. Az Országgyűlés ugyanis nem önmagát hozza létre; azt a választópolgárok akarata alakítja meg, ily módon e tekintetben nem is releváns az alkotmánynak az a népszavazást tiltó paragrafusa, amelyre döntésében az AB hivatkozott. A szervezetátalakításra vonatkozó népszavazási tilalom az Országgyűlés belső szervezetére vonatkozhat csak, ám a kisebb parlament nem jár feltétlenül együtt a házszabályban szabályozott belső szervezet módosulásával - például a bizottsági struktúráéval sem.

Az AB többsége viszont további két érvet is felsorakoztatott amellett, miért is kell megakadályozni e népszavazási aláírásgyűjtést. Ennek már csak amiatt is döntő súlya volt, mert a többséggel szavazó Erdei Árpád alkotmánybíró nem fogadta el az alkotmányra hivatkozó érvelést, miszerint a kisebb parlamentről nem lehet a szervezetalakítási tilalom miatt népszavazást kiírni. Csakhogy mivel Erdei a másik, nem az alaptörvény szövegére hivatkozó két érvet elegendőnek találta a stop kimondásához, az ő támogatásával mégis meglett az aláírásgyűjtést megakadályozó szűk többség. Az AB határozata ugyanis azt is kifejtette, hogy a népszavazási kérdés nem felelt meg az egyértelműség követelményének. Lehetett ugyan igen vagy nem választ adni rá, ám a kérdésből úgymond nem derült ki, mekkora létszámú parlamentet szeretne elérni a kérdező. Márpedig amennyiben 200 ezernél többen aláírják a kezdeményezést, akkor ügydöntő népszavazást kell tartani, ami kötelezi az Országgyűlést, csakhogy az a lépték ismerete nélkül - ekként a bírói okoskodás - így formális, akár a választók akaratának nem megfelelő döntést is hozhat. Kukorelli ellenvéleménye szerint viszont a népszavazáskor nem pontos normaszöveget kell feltenni kérdésként, hanem olyat, amelyre egyértelműen lehet igennel és nemmel felelni. Szerinte a kérdés ilyen volt, s a népszavazási akaratnak a törvényhozók többféle normaszöveggel is eleget tudtak volna tenni.

Az AB többségének harmadik érve - miszerint nem egyértelmű, milyen jellegű népszavazásról lenne is szó - nem csak a tartalma miatt volt különös. Murányi azt írta ugyanis az aláírásgyűjtő ívre, hogy véleménynyilvánító népszavazást kezdeményez. Csakhogy a bírák szerint ezt nem tehette volna meg, mert egyedül az dönt, mennyi aláírást sikerül gyűjteni: ha 100 ezernél többet, akkor véleménynyilvánító, ám ha 200 ezernél többet, az már ügydöntő - és mindezt a kezdeményező akaratától függetlenül. Az AB-hez benyújtott kifogások nem kérték azonban e szövegrészletek vizsgálatát, márpedig a testület eddig mindig a beadványokban megfogalmazott kérelmekről döntött, kicsit hasonlóan ahhoz, ahogy például a bíróságok is a vádhoz kötöttek. A határozat ellen szavazó alkotmánybírák szerint ráadásul maga a tartalmi érv sem áll meg: a népszavazás kezdeményezői abbahagyhatják ugyanis az aláírásgyűjtést még azelőtt, hogy a 200 ezer aláírást elérnék, így megvalósulhat a véleménynyilvánító népszavazás.

Az első reakcióik arra utalnak, hogy a pártoknak kedvükre volt az AB döntése. Bár a nyilvánosság előtt mindegyikük a kisebb parlament mellett kötelezte el magát, láthatóan szeretnék maguk között eldönteni ezt a kérdést. Az eddigi választások nyomán minden párt nagy számolgatásba fogott, hogy egy kisebb parlament esetében melyik a számára legkedvezőbb választási rendszer. A gond csak az, hogy szinte mindegyiküknek a képviselőilétszám-csökkentés más-más módja felelne meg, így a konszenzus még messze van. Abban viszont valóban egységesek, hogy nem szeretnék, ha tárgyalásaikat egy esetleges sikeres ügydöntő népszavazás kényszere alatt kellene folytatniuk. Igaz, a pártegyezség előtt nem elképzelhetetlen egy újabb AB-forduló: például ha valaki a bírák útmutatásai alapján úgy fogalmazza újra a kérdést, hogy az megfeleljen az "egyértelműség követelményének". Erdei álláspontja mindenesetre azt sejteti, hogy ebben az esetben többségbe kerülhetnének azok a bírák, akik nem tartják kizártnak az aláírásgyűjtést.

RIBA ISTVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Társadalom

Újabb futamok

Bár információink szerint már kétszer tárgyalt róla, az őszre halasztotta az Alkotmánybíróság (AB) annak eldöntését...

Mécsesekkel és egy szívszorító levéllel búcsúztak a 74-es troli törzsutasától, Eta nénitől

Mécsesekkel és egy szívszorító levéllel búcsúztak a 74-es troli törzsutasától, Eta nénitől

Mit kezdjen a szabálytalanul parkoló autóval a hókotró? - videó

Mit kezdjen a szabálytalanul parkoló autóval a hókotró? - videó

Jókorát csúsztatott Orbán az Európai Tanácsban

Jókorát csúsztatott Orbán az Európai Tanácsban

Tökéletes karácsony - és a káposzta

Tökéletes karácsony - és a káposzta

Vissza kellett fordítani egy repülőt, mert egy emberi szívet felejtettek a fedélzetén

Vissza kellett fordítani egy repülőt, mert egy emberi szívet felejtettek a fedélzetén

A köztévé szerint a tüntetők akasztva látnák Tőkés Lászlót

A köztévé szerint a tüntetők akasztva látnák Tőkés Lászlót