Több helyütt csak papíron történt meg a nagy létszámú gyermekotthonok 7 éve elhatározott "családiasítása", kisebb lakásotthonokká alakítása; hiányoznak az örökbefogadás egységes szabályai, az intézményrendszer pedig alulfinanszírozott - állapította meg az Állami Számvevőszék.

A nagy létszámú gyermekvédelmi intézmények maximum 40 főt befogadó gyermekotthonokká formálásáról - prioritásként a családias körülményeket nyújtó, 12 férőhelyes lakásotthonok kialakításáról - is rendelkezett a parlament, amikor 1997-ben "leváltotta" az 1901-ben hozott, még Széll Kálmán miniszterelnök nevével fémjelzett gyermekvédelmi törvényt (HVG, 1997. február 15.). A hét éve született jogszabály - amely egységbe szervezte a gyermekek védelmével kapcsolatos szakellátásból, pénzbeli és természetbeni juttatásokból álló rendszer korábban különböző törvényekben, rendeletekben elszórva rögzített elemeit - azzal kecsegtetett, hogy ez év végéig megszűnnek a többnyire egykori kastélyépületekben működő nagy létszámú "gyermeklerakatok", és a több mint húszezer ellátott kisebb családi házakban kialakított otthonokba költözhet.

A lakásotthon-hálózat kialakítása el is kezdődött, az állami gondozottakat ellátó egykori gyermekvárosok sorra vásároltak házakat az ország különböző településein, ahol helyenként komoly lakossági tiltakozásokkal is szembe kellett nézniük (HVG, 1998. február 14.). A kitelepülés mérlege mégis pozitív - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minap megjelent jelentéséből: ma már hatszáz olyan lakóotthon működik az országban, ahol a kisebb csoportlétszám, az egyéni törődés lehetősége teszi könnyebbé a mostoha sorsra jutott gyerekek felnevelését, beilleszkedésüket egy település lakói közé.

Nem mindenütt jut elegendő pénz a gyermekvédelmi intézmények átalakítására, kiváltására, ezért még ma is működnek olyan nagy létszámú otthonok, ahol inkább csak látszólag oldották meg a csoportok családiasítását. Mátészalkán a 160 férőhelyes gyermekvédelmi központban például négy úgynevezett lakóegységet alakítottak ki: a továbbra is közös épületben elhelyezett "családokhoz" tartozó konyha és egyéb kiszolgálóhelyiségek közösek maradtak. Ezzel szemben például Fejér megyében már 1992-ben megkezdődött a kastélyépületekben működő intézetek kiváltása, így a Dégen, Rácalmáson, Előszálláson működő nevelőotthonok megszűntek: 15 lakóház megvásárlásával oldották meg a gyermekek elhelyezését. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadobon, illetve Nagybátorban viszont még el sem kezdődött a feldarabolás.

Igaz, ott sem mindig fenékig tejfel az élet, ahol megtörtént az átalakítás. Az önkormányzatok jellemzően csúcsra járatják a lakásotthonokat, számukra ugyanis az a leggazdaságosabb, ha a férőhelyek kihasználtsága teljes. Másutt a képzett munkaerő hiánya jelent gondot. A befogadó otthonokban uralkodó állapotokba nyújt bepillantást annak az ÁSZ által idézett Győr-Moson-Sopron megyei gyermekvédelmi szakszolgálat-vezetőnek a levele, aki engedélyt kért a megyei fenntartótól a gondozói létszám növelésére. A bekerült gyerekek megtagadják ugyanis az iskolába járást, engedély nélkül eltávoznak, meglopják egymást, verekednek, sőt még késelés is előfordult közöttük. (A levél hatására a megyei önkormányzat további nevelők felvételéhez nyújtott anyagi fedezetet.)

A gyermekvédelmi rendszer alapvetően jó, leginkább a szükséges anyagi feltételek hiánya nehezíti a működtetést - olvasható ki a jelentésből, amire külön is felhívta a figyelmet Kovács Árpád ÁSZ-elnök az országgyűlési képviselőknek szétküldött anyaghoz fűzött kísérő levelében. Az önkormányzatoknál lefolytatott vizsgálatból az is kiderült, az új előírások megszületése előtt senki sem mérte fel pontosan az átalakítás pénzigényét, az pedig, hogy az önkormányzatok a felhalmozási célú kiadásaiknak mindössze 1,5 százalékát tudták a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésére fordítani az utóbbi években, eleve megpecsételte a nagyszabású átalakítás sorsát. Ezt a problémát egyébként a törvényalkotók is érzékelték, és úgy orvosolták, hogy időről időre meghosszabbították az átalakítás különböző fázisaira - például megfelelő szakképzettségűek alkalmazására, tárgyi feltételek megteremtésére - vonatkozó végső határidőket. Legutóbb például 2005. december 31-éig adott haladékot a parlament a teljes átállásra. Egy tavalyi kormányzati kalkuláció szerint viszont a jövő év végéig legalább 5,629 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy minden úgy működjön, ahogy a törvényalkotók korábban elgondolták.

Nem minden probléma gyökere keresendő azonban az anyagiakban. Az ÁSZ-vizsgálat a rendszer több neuralgikus pontjára is rámutat. Például a sok gyermek és felnőtt számára is kiutat jelentő örökbefogadásoknál még mindig túlságosan sok szubjektív elem befolyásolja a döntéseket. A jövendő szülők alkalmasságát vizsgáló módszerek megyénként eltérőek, és az is gond, hogy az örökbefogadással csak kevés szakember foglalkozik, és ők "nem mindig a gyereknek keresnek szülőt, hanem fordítva".

Gyámhatósági adatok szerint évente alig négy-ötszáz gyerek kerül örökbefogadókhoz, ami azzal is összefügg, hogy csak minden ötödik állami gondozásban lévő gyereket nyilvánítanak örökbe adhatónak. Nagyobb részük "átmeneti nevelt" státusban van, mert a szakemberek reményt látnak arra, hogy visszakerülhetnek vér szerinti családjukba. Csakhogy időközben sokan közülük "kiöregednek". Az ÁSZ példaként említi, hogy a Győr-Moson-Soporon megyei gyermekvédelmi szakszolgálatnál tavaly szeptemberben 11-en érték el a nagykorúságot; döntő többségük még csecsemőként került állami gondozásba, mégis 8-10 évesek lettek, mire örökbe adhatónak nyilvánították őket. Márpedig hároméves kor alatt van a legnagyobb esély arra, hogy új szülőket találjanak nekik.

DOBSZAY JÁNOS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nyolc embert gyanúsítanak az olasz szórakozóhelyen kirobbant tömegpánikkal kapcsolatban

Nyolc embert gyanúsítanak az olasz szórakozóhelyen kirobbant tömegpánikkal kapcsolatban

Hadházy szerint nincs értelme az ellenzéki akciónak, elhagyta a Parlamentet

Hadházy szerint nincs értelme az ellenzéki akciónak, elhagyta a Parlamentet

Tudnak élni: két apáca elsikkasztott, majd eljátszott félmillió dollárt Las Vegasban

Tudnak élni: két apáca elsikkasztott, majd eljátszott félmillió dollárt Las Vegasban

Juncker a Brexitről: Nem lesz jobb megoldás

Juncker a Brexitről: Nem lesz jobb megoldás

Vizet talált a NASA űrszondája az aszteroidán, amire le fog szállni

Vizet talált a NASA űrszondája az aszteroidán, amire le fog szállni

Meghosszabbították a szexuális erőszakkal vádolt afgán férfi letartóztatását

Meghosszabbították a szexuális erőszakkal vádolt afgán férfi letartóztatását