Az önkormányzatoknál elszabadult vezetői jutalmazási gyakorlat miatt megbomlani látszik az a kilencvenes évek elején kialakított javadalmazási rendszer, miszerint minél magasabb helyen áll valaki az állami hierarchiában, annál több fizetés jár neki. A különjuttatásokugyanis akár megduplázhatják a törvényben előírt fizetéseket.

Zároltatta nemrég megítélt több mint 6 millió forintos jutalmának felét a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke múlt pénteken. Agócs István (MSZP) a szerinte amúgy jól megérdemelt jutalom egy részéről önként mondott le - mint mondta, "társadalmi kárenyhítés" céljából. A döntésben azonban alighanem az is közrejátszott, hogy - mint az a szocialisták megyei vezetőivel történt aznapi konzultáción is kiderült - párttársai gyomra sem igen vette be, hogy fél év elteltével egyéves fizetésének megfelelő összegű prémiumot szavazott meg neki az MSZP-többségű közgyűlés. Hasonló okokból nem vette fel félévi fizetését kitevő jutalmát Frankné Kovács Szilvia (MSZP), a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke.

Késhegyre menő viták kísérték a parlamentben a kilencvenes évek eleje óta az állami és önkormányzati vezetőket megillető juttatásokról rendelkező törvények megalkotását. A képviselők újabb és újabb számítási metódusokat próbáltak kidolgozni, hogy a munka- és rangbeli különbségek a fizetések mértékében is kifejezésre jussanak. E törekvés jegyében még az elmúlt években is gyakorta került sor kisebb-nagyobb fazonigazításra, például amikor a képviselők közös nevezőre hozták az öt - közjogilag egyenrangú, ám javadalmazását illetően korábban más-más bérezési kategóriába tartozó - legfőbb közjogi méltóság fizetését (HVG, 2000. május 13.), illetve úgy módosították a polgármesteri illetmények számítási szabályait, hogy azt a köztisztviselői illetményalapból kiindulva, de az adott településen élők számától függő szorzószám figyelembevételével kell megállapítani (HVG, 2001. november 24.).

A közszférában rendszeresített jutalmazásoknak és egyéb természetbeni juttatásoknak, pótlékoknak azonban mára olyan szövevényes rendszere alakult ki, amely felülírni látszik a rendszerváltás idején megfogalmazott elveket, s szinte lehetetlenné teszi a hierarchia különböző szintjein állók tényleges juttatásainak összevetését. Csak az eltérő "ágazati" törvényekből derül ki például az, hogy a különböző rendű, rangú vezetők közül kinek milyen juttatás - költségtérítés, szolgálati autó, mobiltelefon, üdülőhasználat - jár. És persze a szabályok is puhultak menet közben: a vidéki országgyűlési képviselők például 2002-ig csak számlával igazolt költség esetén kaphattak lakhatási támogatást, azóta viszont ez már "alanyi jogon" jár nekik.

Az "együtt sírunk, együtt nevetünk" elv alapján a polgármesterek és közgyűlési elnökök juttatásairól szóló, 1994. évi LXIV. törvény 2001-es módosításával a törvényalkotók egyik célja az volt, hogy a települési vagy megyei vezetők fizetése valamiként együtt mozogjon az adott régióban, településen dolgozó más köztisztviselőkével, közalkalmazottakéval. Csakhogy az alapfizetésnél ma már az is jobban differenciál a polgármesterek, megyei közgyűlési elnökök között, melyiknek mennyi költségtérítést szavaz meg a képviselő-testület (a törvény ilyen jogcímen a fizetés legfeljebb 30 százalékát engedi kifizetni, ám van, ahol ezt vagy nem ítélik meg a helyi képviselők, vagy nem veszi fel a polgármester, közgyűlési elnök). A jutalmazás azonban még a költségtérítés okozta aránytalanságoknál is nagyobb eltéréseket idéz elő. Ugyanakkor nem vitás, hogy a jutalomból sokan jótékonykodnak: a pénz egy részét karitatív alapítványnak utalják át.

A probléma részben abból származik, hogy amíg például a jutalom fogalmához az (ezek szerint naiv) közfelfogásban általában valamifajta plusz teljesítmény képzete társul, az ilyen-olyan jogcímeken kifizetett prémiumok a közszférában sokszor már egyfajta bújtatott alapfizetésként működnek. A közgyűlések által megszavazott jutalmak esetében (a megyei elnökök javadalmazásáról lásd táblázatunkat) például nem ritka, hogy már olyan - nyilvánvalóan munkaköri kötelezettségből eredő - feladatok elvégzéséért is "fizetnek", azaz jutalmaznak, mint a költségvetés benyújtása, elfogadtatása. Általában bőkezűbben jutalmaznak ott, ahol a közgyűlés többségét az első számú vezető párttársai vagy szövetségesei alkotják. (Így volt ez persze az előző ciklusban is, amikor például Bartha László, Szeged leköszönő fideszes polgármestere 2002 októberében félévi fizetésének megfelelő jutalmat kapott.) A kisebbségben kormányzó önkormányzati vezetők "ridegtartása" ugyanakkor abban is kifejezésre jut, hogy a képviselők nem szavaznak meg a számukra - vagy csak csekély összegben - költségtérítést és jutalmat.

A jutalmazásra vonatkozó pontos szabályok - elsősorban a törvényi plafon - hiányára vezethető vissza, hogy mára nemcsak önkormányzat és önkormányzat között alakultak ki feltűnő, s eredményekkel nem mindig magyarázható különbségek, de vannak olyan települési és megyei vezetők is, akik a jutalmakkal együtt már a legmagasabb rangú állami vezetőket megszégyenítő, amolyan "miniszteri" jövedelemhez jutnak. Amíg ugyanis az önkormányzatok egy része - különösen a nagyobbak - éves szinten általában négyhavi jutalmat is kifizet az első embereknek (a kistelepülések társadalmi megbízatású polgármesterei nem kaphatnak jutalmat), addig a legfontosabb állami közhatalmi-közigazgatási szervek élén állók esetében az egyhavi pluszpénz az általános. Vagyis az éves prémium - a törvények által garantált 13. havi fizetés mellett - egyfajta 14. havi illetményként működik.

Az Alkotmánybíróság (AB) elnökének és elnökhelyettesének tavaly decemberi jutalma például egyhavi fizetésük 110 százalékának felelt meg (az elnök bruttó 1,089 millió forintot, a helyettes elnök 993 ezer forintot kapott), az idén pedig egyhavi illetménynek megfelelő jutalmat fizettek ki az AB-vezetőknek (Holló Andrásnak 1,287 millió forintot, Erdei Árpádnak 1,274 milliót). A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lomnici Zoltán - helyetteseihez hasonlóan - egyhavi fizetése (1,287 millió forint) 109 százalékát vehette fel tavaly jutalomként; az idei első fél év lezárása után pedig a vezetők - egységesen - egyhavi fizetésük háromnegyedét kapták meg prémiumként. A fizetés szempontjából az AB helyettes elnökével egy csoportban lévő országgyűlési biztosok idei első féléves munkájukért kétheti jutalmat vehettek fel a napokban (havi bruttójuk idén 1,274 millió forint, a helyetteseké 735 ezer forint); így prémiumuk éves szinten - vélhetően a tavalyihoz hasonlóan - az idén sem haladja majd meg az egyhavi illetmény összegét.

A Legfőbb Ügyészségen sem gyakorlat, hogy éves szinten egyhavi keresetnél sokkal többet fizetnének ki prémiumként. Polt Péter havi bruttója a különböző pótlékokkal együtt 983 ezer forint; a legfőbb ügyész és helyettesei legutóbb tavaly decemberben, illetve idén június 10-én, az ügyészség napja alkalmából kaptak jutalmat: Polt például tavaly 550 ezer forintot, a múlt hónapban pedig 588 ezer forintot (helyettesei 510-520 ezer forint, illetve júniusban 534-545 ezer forint közötti jutalomban részesültek). A vádhatósági vezetőkével ellentétben a nyomozó hatóság élén állók jutalma nem ismerhető meg: az Országos Rendőr-főkapitányságon csak arról tájékoztatták a HVG-t, hogy a vezetők "több alkalommal részesültek különböző összegű jutalmakban". Ehhez a kommunikációs osztályon még annyit fűztek hozzá: parancsuk van rá, hogy nem mondhatnak többet, de higgyük el, az összeg kevesebb, mint amiket mások vesznek fel.

Nem kaptak jutalmat sem tavaly, sem az idén a kormány tagjai. Az már a rendszerváltás óta megfigyelhető, hogy választások, népszavazások előtt kerülik, hogy a kabinettagok pluszjuttatásban részesüljenek. Ezúttal azonban nem ilyen okokra - nem a júniusi uniós választásokra - vezethető vissza a jutalomstop. Az a Medgyessy-kormány által előterjesztett, a koalíciós többség által a parlamentben megszavazott módosítási javaslat ugyanis, amely a kormánytagok fizetését 2003-tól az államapparátus legjobban kereső tagjainak a fizetéséhez igazította (HVG, 2002. november 9.), soha nem látott mértékű "fizetésugrást" idézett elő. Az új szabályok szerint a kormányfő a főtisztviselővé kinevezett közigazgatási államtitkárok bérének másfélszeresét kapja, a miniszterek pedig az 1,2-szeresét, így Medgyessy illetménye két év alatt 693 ezer forintról 1,287 millió forintra, a minisztereké pedig még ennél is nagyobb mértékben, 461 ezer forintról 1,072 millió forintra nőtt. Ezt a békát úgy próbálták lenyeletni a közvéleménnyel, hogy a kormánytagok tavaly decemberben vállalták, a bérnövekményükből származó pluszbevételeiket jótékony célra utalják át, jutalmat pedig nem vesznek fel. Bár a törvénymódosítás parlamenti vitáját megelőzően olyan koalíciós nyilatkozatok is elhangoztak, hogy a jutalomstop bekerül a kormánytagok illetményéről rendelkező 1997. évi LXXIX. törvénybe is, a hatályos szövegben végül mégis bennmaradt az a passzus, amely kimondja: a politikai tisztséget betöltő vezetők minden naptári évben legalább egyhavi jubileumi jutalomra jogosultak.

DOBSZAY JÁNOS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Impozáns új temploma lesz Budapestnek, de csak a hívek tehetik be a lábukat

Impozáns új temploma lesz Budapestnek, de csak a hívek tehetik be a lábukat

20 millió brit választotta magának ezt a borzalmas jelszót – ugye ön nem ezt használja?

20 millió brit választotta magának ezt a borzalmas jelszót – ugye ön nem ezt használja?

Jobban van a lépfenével fertőzött Békés megyei házaspár

Jobban van a lépfenével fertőzött Békés megyei házaspár

Annyira rossz az út egy dunántúli faluban, hogy nem viszik el a szemetet

Annyira rossz az út egy dunántúli faluban, hogy nem viszik el a szemetet

Orbán szerint a kínai vállalatok jobbá teszik a magyar gazdaságot

Orbán szerint a kínai vállalatok jobbá teszik a magyar gazdaságot

Lehet, hogy ez már a kiégés? 10 jel, amiből most kiderítheti!

Lehet, hogy ez már a kiégés? 10 jel, amiből most kiderítheti!