A kárpátaljai magyar szervezetek konkurenciaharca húzódik meg a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskolát érintő ingatlanvitában. Az épület körüli bizonytalanság az elsőként akkreditált határon túli magyar felsőoktatási intézmény működését veszélyezteti.

Ukrajnát aligha marasztalnák el Strasbourgban a bírósági ügyintézés lassúsága miatt, legalábbis ezt látszik alátámasztani az, hogy a beregszászi városi bíróság 12 nap alatt hozott ítéletet egy ingatlanügyben. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF) egyik épületének tulajdonjoga kapcsán a beregszászi önkormányzat július 2-án döntött úgy, hogy felkéri az illetékes ügyészt, indítson pert a helyhatóság egy korábbi határozata miatt, s a városi bíróság pedig nem egészen két hét múlva, július 14-én már ítéletet is hirdetett az ügyben.

A verdikt nyomán a KMF elvesztette a magyar többségű Beregszász központjában álló épületet, amelyet a most saját magát bepereltető önkormányzat 2002 márciusában adott a főiskola tulajdonába, s amelynek átadásán részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, illetve Ukrajna akkori miniszterelnöke, Anatolij Kinah. A Bereg és Ugocsa megyék törvényszéki palotájául a 20. század elején emelt épület később sokáig a szovjet hadsereg laktanyájaként szolgált, így leromlott állapota miatt nem lehetett nyomban iskolának használni. Az önkormányzat ezért úgy adta a KMF tulajdonába az 5140 négyzetméteres, magyar pénzre átszámolva 36 millió forintra értékelt házat, hogy a felújítást a főiskola vállalta - és ez részben már megtörtént.

Az egész visszaperesítési hercehurca mögött politikai okok sejthetőek. A KMF egyik alapítója ugyanis a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a beregszászi képviselő-testület viszont 2002 márciusa óta kicserélődött, s jelenleg Gajdos István, a körzet parlamenti képviselője, illetve szervezete, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) befolyása alatt áll. Márpedig ők a KMKSZ politikai ellenlábasai. Az ügynek nem kellett volna idáig fajulnia: a jogi alapprobléma ugyanis az volt, hogy az ukrán törvények szerint önkormányzati és állami vagyont nem lehet ingyen más tulajdonába adni. Az ügyészség - amelyet állítólag már az új önkormányzat keresett meg - ezért felszólította a testületet, hogy rendezze az ügyet. Az tehát megtehette volna ezt úgy is, hogy például utólag egy jelképes összeget kér az épületért. Mégsem ezt az utat választották, hanem az egykori tulajdonátadó határozat megsemmisítését kérték. Az persze megvitatandó téma lehetne, vajon a felújítási kötelezettség miért nem számít az ingyenesség megítélésekor, ám a bíróság ezen nem akadt fenn.

Az önkormányzat képviselői ugyan többször hangsúlyozták, hogy később a főiskola használatába adnák az ingatlant, ám ebben az esetben kérdés, hogyan lehetne felújítani, hiszen nem lesz könnyű egy ukrajnai városi önkormányzat tulajdonában álló épületre magyarországi támogatást szerezni. A pert mindenesetre úgy intézték, hogy a főiskolát kizárták belőle, hiszen a város formailag saját magát perelte be - tegyük hozzá: a polgármester ugyanaz jelenleg, mint 2002-ben. Így ezzel az ítélettel valószínűleg le is zárul az ügy, mivel nincs, aki fellebbezzen. A főiskola persze ebbe nem akar beletörődni, ám lapzártánkig még nem is ismerhette meg a bíróság határozatát, mondván, nem lévén ügyfél, nem rá tartozik a döntés. "Márpedig csak a határozat ismeretében tudnánk eldönteni, van-e lehetőség annak megtámadására" - mondta a HVG-nek Orosz Ildikó, a KMF elnöke.

A felújításra eddig sem volt elég pénze az alapítványi fenntartású főiskolának, ám legalább a magyarországi támogatásokra számíthatott. Az Illyés Közalapítvány még 2002-ben adott is e célra 58 millió forintot, azóta azonban e pénzcsap elzárult. Ezért a főiskola új kezdeményezésbe fogott: levelet írtak a magyarországi önkormányzatoknak, segítségüket kérve, vállalják el egy-egy terem felújítását a főiskola leendő épületében. Eddig 22 felajánlás érkezett, az elsők között jelentkezett Esztergom, majd követte őt Győr, Szeged, Kecskemét, valamint több megye, illetve kisebb település is. Demszky Gábor budapesti főpolgármester nemrégen járva Beregszászon, ugyancsak bejelentette, hogy a főváros 1 millió forinttal kívánja támogatni a főiskolát. A Nógrád megyei közgyűlés szocialista többsége szintén támogatásról döntött, emellett egyes képviselők egyéni felajánlást is tettek, a megyei közgyűlés szocialista elnöke például egyhavi tiszteletdíját is felajánlotta az épület felújítására.

A szocialista és szabaddemokrata polgármesterek és önkormányzati képviselők valószínűleg nem voltak eléggé informáltak: a főiskola mögött álló KMKSZ legendásan rossz viszonyban van az MSZP-vel, amely már évek óta az ellenlábas szervezetet, az UMDSZ-t favorizálja. Ebben most a kezükre játszik az is, hogy az UMDSZ jelenlegi elnöke, Gajdos a kárpátaljai magyarok egyetlen parlamenti képviselője, miután az Ukrajnai Egyesült Szociáldemokrata Párt színeiben a beregszászi választókerületben vitatott körülmények között minimális különbséggel legyőzte Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét (HVG, 2002. május 4.). Azóta a magyar kormány ott próbálja helyzetbe hozni az UMDSZ-t, ahol lehet: ez a szervezet irányítja az Illyés Közalapítványtól Kárpátaljára érkező pénzek és a státustörvény alapján járó oktatási támogatás szétosztását, s az ő kezükbe került a státusirodák infrastruktúrája is, amelyeken keresztül a magyarigazolványok igénylése és szétosztása folyik.

Orosz Ildikó szerint a főiskolát fenntartó alapítványban is részt szeretnének kérni maguknak Gajdosék, ám ezt az alapítók a két szervezet közötti rossz viszony miatt ellenzik. Magyarországról az UMDSZ csak bátorítást kapott: a mostani eset kapcsán a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Bálint-Pataki József például azt nyilatkozta, hogy "mindegy, kinek a tulajdonában, az önkormányzatéban vagy az alapítványéban van az épület". Magyar Bálint oktatási miniszter pedig nem egészen két hete úgy tárgyalt Gajdossal a kárpátaljai magyar oktatás kérdéseiről, hogy az egyetlen ottani, teljesen magyar irányítású felsőoktatási intézményt, a KMF-et senki nem képviselte a megbeszéléseken.

Az Oktatási Minisztérium (OM) részéről azért is meglepő mindez, mert a KMF sokat köszönhet a tárcának, egyebek mellett onnan kapja éves működési költségei döntő többségét. "A minisztérium évente 90 millió forinttal támogat bennünket, a teljes költségvetésünk mintegy 100 millió forint" - vázolta az anyagi helyzetüket Orosz Ildikó. Mint elmondta, a magyar kormány már évek óta ígéri, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez hasonlóan több más Kárpát-medencei felsőoktatási intézmény név szerint is bekerül a magyar költségvetésbe, ez azonban még nem történt meg.

A magyar szervezetek között folyó politikai harc hátulütője, hogy egy jól működő intézmény fejlődését hátráltatja. Az 1994-ben, kihelyezett magyarországi képzésekkel indult s az ukrajnai működési engedélyt 1996-ban megkapott intézmény egyelőre ugyanis a beregszászi református egyházközség épületében bérleményben lakik. Ezt szerették volna kiváltani a jó helyen lévő volt törvényszéki épülettel, amelynek közelében egy egykori szállodában kollégiumot is ki tudtak alakítani. Az intézmény rohamos fejlődését jelzi, hogy már sikerült akkreditáltatnia azokat a szakjait, amelyekkel 1996-ban elindult, s tanár szakosainak egyetemi diplomát adhat ki (egyetem egyelőre azért nem lehet, mert nincs doktori képzése). Az idén elindul kertészmérnökképzésük is, míg a közgazdász-menedzserek oktatása a nyíregyházi főiskola kihelyezett tagozatának keretében folyik. Ráadásul a felmérések szerint végzett diákjaik 85 százaléka Kárpátalján helyezkedett el, vagyis sokat tesznek azért, hogy az értelmiség - miközben egyes adatok szerint a Magyarországon végzettek háromnegyede nem tér vissza szülőföldjére - otthon találja meg számítását.

RIBA ISTVÁN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Társadalom

Egyetem Nagyváradon

A kolozsvári Bolyai Egyetem önállóságának 1959-es megszüntetése óta először ismert el a román állam magyar nyelvű...

Háború az 5G-ért: miért kell Washingtonnak a Huawei trónörököse?

Háború az 5G-ért: miért kell Washingtonnak a Huawei trónörököse?

Megzakkant a mémgyár, összehozta Mészáros 2rule-ját a túlórával

Megzakkant a mémgyár, összehozta Mészáros 2rule-ját a túlórával

Videó: Arcon fújták a rendőrök a füstgránátos tüntetőket

Videó: Arcon fújták a rendőrök a füstgránátos tüntetőket

A túlóratörvény csak a szikra volt, most tört fel a csalódottság

A túlóratörvény csak a szikra volt, most tört fel a csalódottság

A Doktor díja

A Doktor díja

Dinoszaurusztól az eredeti Micimackó-térképig: ezekért fizettek milliókat az idén

Dinoszaurusztól az eredeti Micimackó-térképig: ezekért fizettek milliókat az idén