Az eddigi legnagyobb összegű kártérítést, ügyvédi költségekkel együtt 17 ezer eurót ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága egy miskolci férfinak. A kártérítést ezúttal a rendőri brutalitás gyanúja miatt szabták ki, a leggyakrabban viszont az indokolatlanul hosszú bírósági eljárások miatt marasztalják el Magyarországot.

"Mély sajnálattal, de egyet nem értésemet kell kifejezzem a Bíróság azon többségi véleményével, amely szerint az Egyezmény 3. cikkelyének megsértésére került sor" - írta különvéleménye utolsó mondatában Baka András, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar tagja. Az, hogy a saját államát elmarasztaló határozatot egy strasbourgi bíró ellenezze, vagy legalábbis tompítani igyekezzen, egyáltalán nem számít ritkaságnak, annál érdekesebb viszont, hogy a törvényszék július 20-án kelt, a miskolci Balogh Sándornak összesen 17 ezer eurót megítélő döntését Baka mellett még két bíró is ellenezte, így 4:3 arányban döntött a testület a kérelmező javára.

Az alaptörténet még 1995. augusztus 9-én, vagyis majdnem pontosan kilenc éve kezdődött, amikor a roma származású, akkor 37 éves miskolci férfi több társával együtt szenet próbált egy teherautóról árusítani Orosházán. Az egyik helyen, ahol nem jött össze végül az üzlet, a hoppon maradt vevőjelöltek úgy gondolták, hogy Baloghék eltulajdonították a tüzelőutalványaikat, s ezért hívták a rendőröket. A járőr megállította a Balogh vezette autót, majd a sofőrt és három társát előállították a helyi kapitányságra. Itt Balogh szerint a kihallgatását két rendőr is veréssel nyomatékosította, egyikük a vállát, másikuk arcát és bal fülét ütötte. A néhány óra múlva szabadon engedett férfi csak két nappal később, augusztus 11-én fordult körzeti orvosához, majd 14-én megműtötték a fülét. Az operáló szakorvos 16-án hivatalból jelezte a rendőrségnek, hogy Balogh dobhártyasérülést szenvedett.

A történetben kiemelt fontosságú, hogy az előállítottak romák voltak, valamint az is, hogy a verésnek kívülálló, semleges szemtanúja egyáltalán nem akadt. Noha a szegedi ügyészségi nyomozóhivatal az orvosi bejelentés alapján eljárást indított a Balogh bántalmazásával gyanúsítható két rendőr ellen, azt november 30-án, bizonyítékok hiányában, megszüntették. Ugyanígy döntött a Csongrád Megyei Főügyészség is, s ezt követően Balogh feladta, már nem próbálkozott tovább. Csakhogy a sértett azt is állította, hogy búcsúzóul közölték vele a rendőrök, mondja meg a miskolci cigányoknak, jobban járnak, ha a lábukat sem teszik be Orosházára. Ez a kijelentés - amit csak Balogh hallott, társai nem - felvetette, hogy a bántalmazás esetleg rasszista indíttatású volt, s amikor erről Furmann Imre miskolci ügyvéd, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) vezetője tudomást szerzett, újabb orvos szakértői véleményt kért. Már 1998 augusztusában a szakértő kijelentette, hogy hasonló dobhártyasérülések gyakran keletkezhetnek a fülre mért ütéstől, s ez alapján a NEKI a legfőbb ügyésztől kérte a büntetőeljárás újraindítását. Sok eredménnyel a NEKI-sek sem jártak, a csongrádi főügyészség végleges elutasító határozatában nyomatékkal utalt arra, hogy a sértettnek szabadon engedése után azonnal, s nem a bizonyítást lehetetlenné tevő kétnapos késedelemmel kellett volna orvoshoz fordulnia.

A jogvédők azonban nem adták fel, Bodrogi Bea ügyvéd Strasbourghoz fordult, és legalábbis részben sikerrel járt. A törvényszék héttagú tanácsa (lásd Eljárási szabályok című írásunkat) azt nem mondhatta ugyan ki, hogy Balogh sérüléseit a rendőrök okozták, azt viszont igen, hogy a magyar állam nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, miszerint nem a kapitányságon szakadt be a férfi dobhártyája. Márpedig a bíróság következetes gyakorlata szerint megfordul a bizonyítási teher, ha a hatóság őrizetében töltött idő alatt - akár rendőrségről, akár fegyintézetről legyen szó - valaki sérüléseket szenved, az őrizetbe vételkor még egészséges személy onnan lényegesen rosszabb állapotban kerül ki, így önmagában ezért már jár a kártérítés. Az ellenvéleményen lévő bírók viszont pontosan azt hangsúlyozták, hogy Balogh sérüléséről biztos információ csak az előállítása utáni második napról származik, így az keletkezhetett a rendőri intézkedés után, attól független okból is.

Az emberi jogi egyezmény megsértése miatt az eredeti kérelem szerint Balogh összesen 11,6 millió forintos vagyoni, 5 millió forintos nem vagyoni kártérítést kért, valamint 11 ezer eurót az ügyvédi képviselet díjára. A törvényszék csak az egyezménynek a kínzást, embertelen vagy megalázó bánásmódot tiltó 3. cikkelyének megsértését állapította meg, s elutasította, hogy Balogh etnikai diszkriminációt szenvedett volna, vagy az ügyészség nem vizsgálta volna pártatlanul és tisztességesen panaszát. A kért összegnél jóval kisebb kártérítés és ügyvédi díj kifizetését tartották indokoltnak, de összességében a vagyoni kompenzációként fizetendő 4 ezer euró, a nem vagyoni károkozás miatt megítélt 10 ezer euró s az ügyvédi képviselet költségeiért járó 3 ezer euró így is az egy személy számára Magyarországgal szemben megítélt legmagasabb összeg.

Mint Höltzl Lipót, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a HVG-nek elmondta, a tárcánál most elemzik az ítéletet, még nem döntötték el, hogy a törvényszék úgynevezett nagy kamarájához fordulnak-e jogorvoslatért. A Magyarországot eddig elmarasztaló mintegy két tucat strasbourgi verdikt jellemzően egységes, ellenszavazat nélküli döntés volt, s Magyarország eddig még soha nem kérte a nagy kamara eljárását. Balogh ügyében viszont a szavazati arányok is azt mutatják, különbözőképpen értelmezhető az államok felelőssége a hatósági őrizet megszűnte után nem a legrövidebb időn belül dokumentált egészségkárosodás miatt.

Az esetek döntő többségében Magyarországot nem ilyen, az emberséges bánásmódot sértő ügyekben marasztalták el, hanem az eljárások elhúzódása miatt. A tíz eddigi legdrágább strasbourgi ítélet közül egyedül Baloghé nem késlekedés miatt született. A személyenként 12-12 ezer eurós kár- és költségtérítéssel listavezető Nyírő és Takács kontra Magyarország ügyben például még 1991-ben indult munkaügyi per a dolgozók Tengizben elszenvedett egészségkárosodása miatt, az elsőfokú ítéletre nyolc évet kellett várni, jogerős verdikt azonban 13 év alatt sem született. Négy személynek is 8-8 ezer eurót ítéltek meg, közülük ketten törvénytelen elbocsátásuk miatt kényszerültek több mint egy évtizedet pereskedni, de előfordult, hogy valakinek egy 1989-ben megsemmisített 23 évvel korábbi törvénysértő ítélet miatti vagyon-visszatérítési igényét jórészt az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság közti vita miatt nem sikerült 1990-től 2001-ig elbírálni.

FAHIDI GERGELY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Társadalom

Eljárási szabályok

A strasbourgi beadványok első szakmai szűrője az úgynevezett elfogadhatósági eljárás, amelyben három bíró egyhangúan...

Nekimegy az Instagram a kamu posztoknak, a felhasználók segítségét kérik hozzá

Nekimegy az Instagram a kamu posztoknak, a felhasználók segítségét kérik hozzá

28 menedékkérőt fogadtunk be eddig idén

28 menedékkérőt fogadtunk be eddig idén

Így alakítanak át minket a képernyők

Így alakítanak át minket a képernyők

79 éves korában meghalt Peter Fonda

79 éves korában meghalt Peter Fonda

Békés átmenet jöhet Szudánban

Békés átmenet jöhet Szudánban

A kínaiak kitaláltak egy megoldást arra, hogy ne legyenek tele a városok szertehagyott elektromos rollerekkel

A kínaiak kitaláltak egy megoldást arra, hogy ne legyenek tele a városok szertehagyott elektromos rollerekkel