A pályázók 60 százalékát formai hibák miatt kizárták a nemzeti civil alapprogram pénzosztásából, amelyen több mint 6 milliárd forint a tét. Az érintettek kegyelmi időt szeretnének a korábbinál bonyolultabb pályázati rendszer megtanulásához.

Ha valakik, akkor a civil szervezetek vezetői megtanulhatták az elmúlt másfél évtizedben, hogyan kell és lehet pályázati úton pénzt szerezni egy alapítvány, egyesület működtetéséhez. Egészen a múlt évig így osztotta szét ugyanis a civileknek szánt költségvetési támogatást az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága. Éppen ezért meglepő, hogy az év elején megalakult új pénzosztó testület (HVG, 2004. február 14.), a civil szféra, a parlament és a kormányzat képviselőiből álló nemzeti civil alapprogram (nca) napokban lezárult első pályázatára beérkezett igénylőlapok többsége már az első rostán fennakad. A szervezetek július 1-jéig adhatták be jelentkezésüket a működésüket és tevékenységüket támogató pályázatokra, s bár a beérkezett mintegy 8 ezer pályázat tartalmi elbírálása még javában tart - az igénylők várhatóan augusztus közepén kapják meg az értesítést -, az már a pályázatok formai ellenőrzése alapján kiderült, hogy a jelentkezők 60 százaléka pontatlanul, illetve hiányosan adta be a pályázatát.

A tét minden eddiginél nagyobb. Amíg ugyanis a korábbi rendszerben a parlament csupán az országos civil szervezeteknek juttatott néhány százmillió forint sorsáról döntött, addig az nca kollégiumai annyi pénzt oszthatnak szét az összes bejegyzett civil szervezet között, amennyit az adózók a személyi jövedelemadójuk 1 százalékának felajánlásából összesen juttattak a nonprofit szférának. Ez tavaly 6,1 milliárd forint volt. Az összeg azonban az előzetes becslések szerint akár 7 milliárd forintig is fölmehet, az adóhivatal ugyanis őszre számolja ki a felajánlásokból átirányított támogatások ezévi pontos összegét, a különbözetet pedig később megkapja az nca, amely így várhatóan még az idén újabb pályázatot ír ki a pluszmilliókra.

Bár a pénzvárók még nem kapták meg a személyre szóló értesítéseket, azt már az első riasztó statisztikák hallatán többen felvetették, enyhíteni kellene a szigorú bírálati szabályokon. Sokan ugyanis valószínűleg olyan, mondhatni buta típushibák miatt véreznek majd el a korábbinál jóval bonyolultabb pályázati rendszer első vizsgáján, mint hogy elfelejtették aláírni az űrlap összes oldalát, néhány rovatot üresen hagytak, vagy a mellékletek valamelyikét nem csatolták. S bár ezek egyszerű hiánypótlással orvosolhatók lennének, erre az nca-ról szóló törvény nem ad lehetőséget.

"A hiánypótlás lehetőségével azok a szervezetek kerülnének hátrányba, amelyek hibátlanul pályáztak, és csak arra várnak, hogy mielőbb hozzájussanak a támogatáshoz" - mondta a HVG-nek Jagasics Béla, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal civil kapcsolatokért felelős titkárságának igazgatóhelyettese, aki úgy látja, sokakat elkényelmesített a korábbi gyakorlat. Az országgyűlési, minisztériumi pályázatok esetében mondhatni megszokott volt, hogy a pályázók külön felszólítást kaptak, milyen dokumentumokat küldjenek még be, a szervezetek pedig ráálltak, hogy az utolsó pillanatokban összeütött pályázati anyaghoz utólag csatolják a még hiányzó papírokat. Jagasics szerint ez a rossz beidegződés ütött most vissza. "Tudomásul kell venni, hogy ma már más világot élünk, az uniós pályázatokon sem a gyengén pályázókhoz igazítják a feltételeket" - érvelt az igazgatóhelyettes, aki szerint az nca-nál mindent megtettek a sikeres pályázatokért. Kitöltési segédletet jelentettek meg, fórumokat szerveztek szerte az országban, emellett az nca kezelőszervénél, a Magyar Államkincstárnál és a megyei civil szolgáltatóközpontoknál is eligazítást lehetett kérni.

Azt a civilek sem vitatják, hogy az új rendszer - például a hiánypótlás intézményének megszüntetése - EU-kompatibilis megoldás, ám szerintük szükség lett volna egy rövidebb-hosszabb ideig tartó kegyelmi időszakra. Kapásból hibátlanul pályázni ugyanis igazán csak azok a nagy szervezetek tudnak, amelyeknek erre képzett szakembereik vannak, a gyakorlatlanok formai hibák miatti kiejtése pedig - az nca célkitűzéseivel ellentétben - megint csak az eleve jobb pozícióban lévők helyzetét erősítené. "Az alkalmatlannak nyilvánított pályázatok rendkívül magas aránya arra utal, hogy nem csak a pályázókban van a hiba" - mondta a HVG-nek Menyhért Péter, a Országos Civil Érdekképviseletért Egyesület ügyvivője, aki az nca-ról szóló törvény kidolgozásában mint a civil együttműködési program jogi munkacsoportjának koordinátora vett részt. Szerinte tág teret adhat a bürokrácia kukacoskodásának, hogy a pályázatban használt fogalmak sem mindig egyértelműek. A "cégszerű aláírás" mibenlétét például csak a gazdasági társaságokra vonatkozóan határozzák meg pontosan a jogszabályok, a "közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány" megkövetelése pedig olyan pluszfeladatot ró a pályázókra, amire amúgy semmilyen törvény nem kötelezi őket.

A formai hibák alapján történő automatikus elutasítást az érintettek azért sem tudják elfogadni, mert vannak például olyan, az érdemi elbírálás szempontjából lényegtelen követelmények is, amelyeknek teljesítésére igazából csak a későbbi szerződéskötéskor van szükség. A dolgok mai állása szerint viszont alapállásból bukik a pályázó, ha elfelejtett nyilatkozatot adni például arról, áfakörbe tartozik-e, vagy sem, holott ez a szempont a tartalmi vizsgálatnál nem játszik szerepet, csak a támogatás folyósításánál. A szerződéskötésre a pályázókkal amúgy is külön-külön kerül sor, s ekkor pótolhatók lennének a pénz folyósításához szükséges iratok.

"Az nca célja a szektor megerősítése, fejlesztése volt, már csak ezért sem kellene mindjárt a legszigorúbb mércét alkalmazni" - érvelt Menyhért, aki szerint az nca tanácsának mint elvi irányítónak, illetve a kollégiumoknak mint döntéshozóknak kötelességük lenne felülbírálni a kincstár kínos precizitása folytán eltúlzott mennyiségű formai elutasítási javaslatot. Valószínűleg így is lesz: minden olyan pályázat a kollégiumok elé kerül, amelyben a hiba jellege nem súlyos, s így végül e testületek tagjainak a belátásától függ majd, továbbengedik-e a pályázót, vagy kizárják. Jagasics szerint nem szabad azonban illúziókat táplálni, becslése szerint még az engedékenyebb elbírálás esetén is 40-50 százalék körül lesz az elutasított pályázatok aránya.

Azt a vádat viszont, hogy a formai kifogások és a nyomában járó, várhatóan nagyarányú elutasítás mögött esetleg valami szándékosság lenne, az igazgatóhelyettes határozottan visszautasította. Mint mondta, pénz semmiképp nem ragad bent a kasszában, mivel a most beérkezett hibátlan pályázatokban szereplő igények önmagukban is kitöltik a szétosztható keretet. Ha pedig mégis maradna valami, azt várhatóan hozzácsapják a következő pályázat forrásaihoz. Egyébként a most sikeres pályázók is csak ősszel juthatnak legkorábban hozzá az idei működési költségeikre felhasználható támogatáshoz. Könnyítés viszont, hogy a támogatás utólagos elszámolásánál minden idei számlát elfogad majd az nca, azaz a pénz folyósítása előttieket is.

DOBSZAY JÁNOS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az Ausztriát fixírozó Magyarországnál most Románia is nagyobbat lépett előre

Az Ausztriát fixírozó Magyarországnál most Románia is nagyobbat lépett előre

Változtat a Microsoft, de továbbra is rengeteget fizet, ha valaki talál egy hibát

Változtat a Microsoft, de továbbra is rengeteget fizet, ha valaki talál egy hibát

Jövőre indul a Paks–Kalocsa Duna-híd építése

Jövőre indul a Paks–Kalocsa Duna-híd építése

Itt a Fajbook, egy új magyar oldal, állatfotókkal lehet versenyezni rajta

Itt a Fajbook, egy új magyar oldal, állatfotókkal lehet versenyezni rajta

Kellemetlen meglepetést hozott a nyuszi a Tojásszövetségnek

Kellemetlen meglepetést hozott a nyuszi a Tojásszövetségnek

A tenger közepéről mentettek ki egy kutyát

A tenger közepéről mentettek ki egy kutyát