Nem épült ki a teljes gátrendszer a Hernád mentén az 1989-es nagy árvíz után, számos település védtelen a jelentősebb árhullámokkal szemben. Bár néhol a helybeliek maguk emeltek töltéseket az elmúlt években, a hét elejére felduzzadt folyó a déli szakaszon az épületekben, északon a termőföldeken okozott jelentős károkat.

Nagykinizsnél átszakadt a nyári gát, két házat elsodort a víz - mondta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője vasárnap délután, hétfő délelőtt viszont az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság védelemvezetője, Pados Imre lakonikus nyugalommal annyit mondott: ott semmilyen gát sincs. Az eset jól jelzi, a Hernád mentén kialakult rendkívüli állapot nem csupán a nagy esőzések miatti áradás következménye.

Keddre három házat döntött össze a megáradt Hernád, valamennyit Nagykinizsen, amelynek - a 27 veszélyeztetett település többségéhez hasonlóan - sem nyári, sem más gátja nincs, a sebtében felpakolt homokzsákokat pedig Pados elmondása szerint szétnyomta a terepszintnél 70 centiméterrel magasabban hömpölygő víz. A Hernád mentén 128 lakóház került közvetlen veszélybe, 86 ember kényszerült kiköltözni - negyvenen nagykinizsiek -, akik a helyi kultúrházban, sportcsarnokban vagy rokonoknál húzták meg magukat. A kiürítéssel érintett hat település közül további háromnak - Hernádkércsnek, Hernádvécsének, Szentistvánbaksának - nincs védőtöltése. Az amúgy csendes Hernádon az utolsó nagy árvíz 1989-ben volt, ekkor a parti községek jó részét elöntötte a folyó. Tornyosnémeti, Hidasnémeti, Gibárt, Kiskinizs, Hernádszentandrás, Halmaj, Ináncs, Ócsanálos, Onga, Gesztely, Bőcs köré azóta állami pénzből védőgátat emeltek - e két utóbbi "alvégéről" így is ki kellett telepíteni nyolc-nyolc lakost -, a többi település azonban csak a domborzati adottságokban bízhat, amúgy védtelen az árral szemben. Egyes településeken készültek ugyan tervek, de új gátak 1990 óta nem épültek.

A védművek hiánya idén nyáron tűnt fel, amikor ismét rájárt a rúd a környékbeliekre. Az ország északkeleti térségében az elmúlt két hónapban háromszor került sor rendkívüli időjárás-jelenségekre. Június elején ökölnyi jégdarabok verték el a vidéket Miskolc-Mályi-Kistokaj vonalán. A rövid ideig tartó természeti csapás során több száz autó tört totálkárosra, sok helyen háziállatok pusztultak el, betörtek az ablaküvegek, és károsodtak a háztetők. Az elmúlt héten a folyamatos esőzések során Észak-Abaújban, Göncruszkán egy hidat elvitt a Csenkő-patak vize, Telkibányán pedig a Gönci-patak áradása miatt közel ötven lakásban keletkezett kár.

Ezt követte a harmadik csapás: július végén három nap alatt 100-130 milliméter eső esett a környéken, s ezzel egy időben a szűk mederbe szorított Hernád szlovákiai vízgyűjtőjén is szokatlanul sok, helyenként 150 milliméternyi csapadék hullott. A vízszint drámai gyorsasággal emelkedett: a július 26-án még mínusz 80 centimétert mutató határ menti hidasnémeti mérce 29-én már 2 méter fölé került, majd két nap alatt újabb 2 métert emelkedve szombaton 415 centiméteren tetőzött, 5 centivel magasabban az 1948-as rekordnál, majd megkezdődött az apadás.

Lejjebb, Gesztelyen viszont a kedd hajnali tetőzéskor már 27 centiméterrel szárnyalta túl 1989-es 423 centis, eddigi legmagasabb vízállását a folyó. A túlparti Ócsanáloson a falut védő töltés átszakadásától tartó helybeliek hétfő este már a mellettük húzódó állami védmű átvágását sürgették, veszélyeztetve a közigazgatásilag velük egybetartozó Ongát, de Pados Imre szerint akár Miskolcot is. Végül a rendőri jelenlét és a vízügyi szolgálat rábeszélése elegendő volt a pattanásig feszült helyzet megoldására: gátszakítás helyett két katonai helikopter szállította a homokzsákokat a falut a Hernád által visszaduzzasztott Vadász-pataktól is védő töltés megtámasztására. A felázott keskeny gáton ugyanis nem közlekedhettek teherautók.

A déli szakaszon lévő s a víz fogságába került Bőcsön a körtöltés védelmében egy igazi szigeten érezhette magát a hétfő délután helikopterrel érkező Lamperth Mónika belügyminiszter. A folyó által körbezárt községben a meghívott polgármesterek egy részével nem is sikerült találkoznia. A miniszter megtekintette a védekezést, és meghallgatta Lippai Lajos polgármestert, aki elmondta, ha bekövetkezik a becsült 440 centiméteres vízszint, annak beláthatatlan következményei lesznek. Sivák Imre, a védőtöltéssel nem rendelkező Felsődobsza polgármestere a HVG-nek elmondta, hogy több mint tíz éve elkészültek a gáttervek, de azokra valahogy soha nem akart megérkezni a pénz. Árvai Ferencnét, Nagykinizs első emberét hétfő délután csak telefonon lehetett elérni, mert a községet körbezárta, illetve töltés híján elöntötte a víz. Mint elmondta, a házak egymás után rogynak meg, s helyzetüket jól jellemzi, hogy a falubeliek - akiknek körében 25 százalékos a munkanélküliség - évekkel ezelőtt jobb híján maguk építettek "maszekban" egy védőtöltést, amely most nem bírta el a víz nyomását.

A veszélyeztetett területek lakóinak elesettségét az az eset is jelzi, amiről Léport László, Ináncs polgármestere számolt be. Náluk mintegy 100-130 család kap bevetett területet a szociális földprogram keretében, hogy önellátásukat biztosítsák. Az áradás azonban tönkretette ezeket a földeket, így e családok megélhetéséről is gondoskodnia kell az önkormányzatnak, amely most valamiféle központi segítségben bízik. Egyébként a folyó északi szakaszán - ez a térség Magyarország egyik legszegényebb vidéke - a földeken okozta a legnagyobb károkat a megvadult folyó, pedig rekordtermés ígérkezett a környéken.

Kovács György Zoltán, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója miskolci tájékoztatóján jellemzésül elmondta, az átlagosan másodpercenként 30 köbméter vizet szállító Hernád vízhozama az áradás nyomán 517 köbméterre duzzadt fel. Cáfolta ugyanakkor, hogy a szlovákok tétlenkedése hozzájárult a rendkívüli helyzet kialakulásához. Mint mondta, a Kassa fölötti ruzsini víztározó teljes befogadóképessége 59 millió köbméter víz, amit áradás esetén mindössze 3 millió köbméterrel tudnak növelni. Az arányokból mindenki számára egyértelmű, hogy "északi szomszédaink a vízgyűjtő területeken összegyűlt vizet csak korlátozottan tudják visszatartani gátszakadás kockázata nélkül" - magyarázta a főigazgató.

Beszámolójából kiderült, a Hernád menti helyzet kialakulásában nagy része van annak az ország más részein is szokásos gyakorlatnak, hogy a helyi önkormányzatok az árvízveszélyes helyeken a vízügyi szakemberek megkérdezése nélkül adják ki az építési engedélyeket olyan helyekre is, ahova nem kellene. Példaként említette meg a Bodrog melletti építkezéseket, ahol dacára annak, hogy az elmúlt negyven évben húsz esetben volt rendkívüli áradás, minden alkalommal mentek tönkre olyan házak, amelyek frissen épültek. Azokra a kritikai megjegyzésekre reagálva, amelyek azzal kapcsolatban hangzottak el, hogy néhány környékbeli polgármester hiányolta a vízügyesek jelenlétét, a főigazgató elmondta: a törvények egyértelműen szabályozzák, hol kell a védekezésben részt vennie az általa vezetett szervezetnek, illetve melyek azok a területek, ahol csak tanáccsal, szakértővel, árvízvédelmi anyagok biztosításával kell segíteniük a védekezést. Az önkormányzati tulajdonú töltések ez utóbbi kategóriába tartoznak.

A vízügyi igazgatóságok létszáma az utóbbi évtizedben több mint a felére apadt, és várható, hogy esetleg ez a folyamat folytatódik (lásd Kevés a legény a gáton című írásunkat). Míg a kilencvenes évek elején Magyarország minden megyéjében volt a honvédségnek valamilyen szervezete, amely árvíz idején segíteni tudott, ma már ez nem így van. Veszély esetén egyre nagyobb felelősség van a polgármesterek vállán, akik ha minden kötél szakad, hívhatják a katasztrófavédelmet. A Hernád menti árvízvédelmet figyelve kitűnt, csodákra ez a szervezet sem képes.

Némi központi segítségre azért számíthatnak a Hernád mentiek. Lamperth Mónika bejelentette: miután a 123 milliós megyei vis major keret már kimerült a miskolci és környékbeli jégveréssel kapcsolatos károkkal, megtérítik az önkormányzatok kárát és védekezési kiadásait. A vízügyi szolgálat becslése szerint a mindössze 62 kilométernyi állami gátakon a hét elejéig 45 millió forintba került a védekezés, de a helikopteres szállítással, a még hátralevő munkákkal és a várhatóan 120 millió forintba kerülő helyreállítással együtt a 180 milliót is elérheti a vízügyi számla, amire elvileg fedezetet nyújthat a környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat. A lakosság számára viszont nem sok jót ígér, hogy a lapzártánkkori helyzet szerint a polgárok veszteségeinek kompenzálására az árvízvédelemért felelőssé tett önkormányzatoknak kell pénzt keríteniük, s központi segítségről egyelőre nem született döntés.

PUSZTAI LÁSZLÓ, SZABÓ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Társadalom

A határon túl

Az árvíz sújtotta Hernád melletti települések sorsa jórészt attól függ, esik-e eső - s ha igen, mennyi - a folyó...

Társadalom

Kevés a legény a gáton

Újabb érdekegyeztető tárgyalást tart a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetése a szakszervezetekkel a jövő...

Igazi fényparádét csinált egy suhanó tűzgömb Amerikában – látványos videó

Igazi fényparádét csinált egy suhanó tűzgömb Amerikában – látványos videó

Vezetésről szettet, majd meccset bukott Fucsovics

Vezetésről szettet, majd meccset bukott Fucsovics

Hogyan válasszak designert?

Hogyan válasszak designert?

Alaposan eltévedt egy oroszországi jegesmedve

Alaposan eltévedt egy oroszországi jegesmedve

Bezár a miskolci gyermekváros is, még nem tudni, hova kerülnek a gyerekek

Bezár a miskolci gyermekváros is, még nem tudni, hova kerülnek a gyerekek

Az sem gond, ha eltörjük a bordáját

Az sem gond, ha eltörjük a bordáját